Hírek

2013.05.22. 15:55

A természetvédők ismét megpróbálhatják elmagyarázni, mi az a Natura 2000

Zalaegerszeg - A következő hónapok új esélyt kínálnak arra, hogy a természetvédelem szakemberei széles körben elmagyarázzák, mit is jelent tulajdonképpen a Natura 2000-es területvédelem.

Varga Andor

Both Szabolcs egy mezőgazdasági vállalkozás szarvasmarháival Felsőrajk közelében, a Principális árterén. A Natura 2000 nem rezervátum
Fotó: Gergely Szilárd

Ismert: hazánk uniós csatlakozása előtt munkacsoportot hoztak létre, melynek koordinálásával feltérképezték Magyarország közösségi jelentőségű élőhelyeit. A kijelölés alapját EU-s szabályok, illetve olyan fajok jelentették, amelyek védelme az unióban indokolt, továbbá olyanok is, amelyek a közösség addigi 15 tagállamának területén nincsenek, hazánkban azonban megtalálhatók, és ezért különösen védendők. A lista az ország uniós csatlakozásának idejére, 2004-re készült el, majd egy 2007. november 13-án született határozattal a közösség azt elfogadta. A listán 1,95 millió hektár magyar föld (és víz) szerepel. Ez az ország területének 21 százaléka, amely arány  és ez hazánk jó természeti állapotáról tanúskodik  az uniós átlag felett van. A kijelölésnél voltak átfedések a már korábban természeti védettség alá vont területekkel, de akadt bőven új tétel is a listán. A változásból az átlag zalai gazdálkodóhoz kis túlzással annyi jutott el, hogy azokon a  földeken, amiket korábban szabadon használhatott, mostantól új, uniós tilalmakra kell figyelemmel lennie. Történik ráadásul mindez olyan növény- és állatfajok érdekében, amelyek nálunk mindennaposak. Sok területet egyszerűen otthagytak addigi használói, gondolván, hogy jobb a békesség: úgy van a legjobb esély meg nem sérteni az előírásokat, ha az ember a közelükbe sem megy.

- A Natura 2000-rel nem rezervátumok létrehozása volt a cél - szögezte le Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság zalai osztályvezetője. - Ennek a védelemnek az értelme az, hogy igyekszik megőrizni az adott területek meglévő természeti állapotát, olyan területhasználat mellett, ami ott korábban is jellemző volt. Tehát a rétet rétként, az erdőt erdőként, a lápot lápként vigyázzuk. Az emberi jelenlét sok esetben egyenesen kívánatos, hiszen egy legelő vagy kaszáló csak akkor maradhat meg ekként, ha azon valaki gazdálkodást folytat.

Az előttünk álló hónapokban új esély kínálkozik arra, hogy a természetvédelmi szakemberek elvégezzék a Natura 2000-rel kapcsolatos kommunikációt, amire a területek kijelölése és védelem alá vonása idején talán nem helyeztek kellő hangsúlyt. EU-s forrásból a védett élőhelyekhez úgynevezett fenntarthatósági tervek készítése kezdődött meg, melynek legfőbb célja, hogy helyrajzi számok szintjéig lemenve, a felek párbeszéde keretében határozza meg, mely területen milyen használat megengedett.

A munkában Zala megyében civil közreműködőként vesz részt a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, melynek ügyvezetője, Klein Ákos tudatában van annak, milyen óriási munka vár rájuk.

Nagyfülű denevér

- Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a Natura 2000-es területek kijelölése Magyarországon szerintem jól sikerült, a melléfogás elenyésző, olyan területek kaptak védelmet, amik arra valóban érdemesek - fogalmazott. - Ugyanakkor javítani kell a helyzeten, hogy az emberekkel annak idején tényleg szinte csak önkormányzatoknál kifüggesztett értesítések útján kommunikáltunk, illetve sokan a Natura 2000 bejegyzésről csak a Földhivatalban, a tulajdoni lap kikérésekor értesültek, amikor kezdeni akartak valamit a földjükkel. A következő hónapokban mi mindenütt személyesen keressük meg a jelentős gazdálkodókat. Hogy ez a meghatározás pontosan mit jelent, még nem tisztázott egészen, de 20-30 hektár fölött szerintem minden tulajdonos számíthat ránk.

Klein Ákos azt mondja, lesznek helyszíni, személyes egyeztetések, ahol az érintettek elmondhatják, számukra esetleg milyen szempontból jelent túlzott akadályt a Natura 2000. És a problémák közt talán lesznek orvosolhatók is.

- Természetesen nem az a cél, hogy a szabályokat egyéni érdekek alapján felpuhítsuk, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy konkrét esetben módosítsunk mondjuk a kaszálásra vonatkozó előírásokon - véli Klein Ákos.

Vöröshasú unka

Az előttünk álló hónapokban új esély kínálkozik arra, hogy a természetvédelmi szakemberek elvégezzék a Natura 2000-rel kapcsolatos kommunikációt, amire a területek kijelölése és védelem alá vonása idején talán nem helyeztek kellő hangsúlyt. EU-s forrásból a védett élőhelyekhez úgynevezett fenntarthatósági tervek készítése kezdődött meg, melynek legfőbb célja, hogy helyrajzi számok szintjéig lemenve, a felek párbeszéde keretében határozza meg, mely területen milyen használat megengedett.

A munkában Zala megyében civil közreműködőként vesz részt a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány, melynek ügyvezetője, Klein Ákos tudatában van annak, milyen óriási munka vár rájuk.

- Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a Natura 2000-es területek kijelölése Magyarországon szerintem jól sikerült, a melléfogás elenyésző, olyan területek kaptak védelmet, amik arra valóban érdemesek - fogalmazott. - Ugyanakkor javítani kell a helyzeten, hogy az emberekkel annak idején tényleg szinte csak önkormányzatoknál kifüggesztett értesítések útján kommunikáltunk, illetve sokan a Natura 2000 bejegyzésről csak a Földhivatalban, a tulajdoni lap kikérésekor értesültek, amikor kezdeni akartak valamit a földjükkel. A következő hónapokban mi mindenütt személyesen keressük meg a jelentős gazdálkodókat. Hogy ez a meghatározás pontosan mit jelent, még nem tisztázott egészen, de 20-30 hektár fölött szerintem minden tulajdonos számíthat ránk.

Mocsári kosbor (Fotók: allatvilag.hu, novenyalbum.hu)

Klein Ákos azt mondja, lesznek helyszíni, személyes egyeztetések, ahol az érintettek elmondhatják, számukra esetleg milyen szempontból jelent túlzott akadályt a Natura 2000. És a problémák közt talán lesznek orvosolhatók is.

- Természetesen nem az a cél, hogy a szabályokat egyéni érdekek alapján felpuhítsuk, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy konkrét esetben módosítsunk mondjuk a kaszálásra vonatkozó előírásokon - véli Klein Ákos.

A fenntarthatósági tervek készítésének fontos elemei lesznek a lakossági fórumok is. Ezeken bárki elmondhatja majd a Natura 2000-rel kapcsolatos problémáit. A majdani időpontokat és helyszíneket illetően lapunkból is tájékozódhatnak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány hét tájegységben végzi a kommunikációval kapcsolatos feladatokat, közülük a Szévíz-Principális völgye, a Kerka-mente, a Felső-Zala-völgy, valamint a Dél-Zalai homokvidék kifejezetten zalaiak. A munka első lépéseit június 10-ig teszik meg: értesítést küldenek az illetékes önkormányzatoknak a tervkészítés megkezdéséről.

Megyer Csaba elmondása szerint egyébként a fenntarthatósági tervek átfogóan és minden részletre kiterjedően bemutatják az adott területeket. Feltérképezik a természeti értékekre leselkedő veszélyeket, felsorolják a tennivalókat is. A tervek megvalósulását, a szabályok betartását természetesen ellenőrizni fogják, és a kapcsolódó támogatások kifizetését is ahhoz kötik majd, hogy e szempontokból minden rendben legyen. A terveket pedig időről időre felülvizsgálják, megújítják majd  a szándékok szerint akkor is a gazdálkodók, területhasználók szempontjainak figyelembe vételével.

 

 

AZ ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉS

A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező  természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. (termeszetvedelem.hu)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!