A két Karmacs hagyatéka

Tavaly elkezdtek fészket rakni egy villanyoszlopra, de a költéskor az egyik gólya elpusztult, a párja pedig elment. Ezt követően az E.ON szakemberei felhelyeztek egy fészekmagasítót az oszlopra, mi meg reménykedtünk,  hogy idén visszatér a gólyánk. Nagy örömünkre visszajött és hozott magának egy új párt is. Sikerült lefotóznom, s a lábán felfedeztünk egy gyűrűt, amit Szlovákiában tettek rá. Most költenek – mondja Kelemen István polgármester. A gólyafészeknél lévő ház tulajdonosa Lázár Lajos is figyeli a fészket:

- Hamarosan új szomszédjaim lesznek. Remélem, az idén sikerül kis gólyáknak is örülnünk – mutat a fészekre.

A gólyákkal való törődésnek jelzés értéke van Karmacson. Kelemen István azt mondja, bár a falujuk része a kiemelt balatoni térségnek, nem kívánnak látványos, zajos turisztikai rendezvényeket tartani. Természetesen szeretik ők is vendégeket, s a turizmus fejlesztése is céljuk, de mindezt, a szinte érintetlen táji környezet megőrzésével képzelik el.

- Gondozott, igazi otthont nyújtó település a miénk, olyan környezet, amelyben jó élni dolgozni. A körülvevő táj sok látnivalót nyújt. A szomszédunkban Rezi-, egy kicsit távolabb Tátika várának romjai találhatók. A közelben fekszik Hévíz, s itt a Balaton is pár kilométerre tőlünk. Karmacsnak nem volt vára, csendesen élte életét, de büszkék lehetünk mindarra, amit közösen létrehoztunk. A kerékpáros túrákat kedvelők számára nagyszerű körút járható be Keszthely-, Hévíz-, Karmacs-, Vindornyafok-,  Zalaszántó-, Rezi-, Cserszegtomaj érintésével.

A bakancsos turisták a szőlőhegyeinken át eljuthatnak akár a közeli zalaköveskúti Teréz Anya kilátóhoz, ami a mi közigazgatási területünk közvetlen szomszédságában magasodik. Szeretnénk megőrizni településünk sajátos, nyugodt, békés arculatát. A nyitott szemmel járó utazó felfedezheti a természetet és fellelheti az emberi kéz nyomait is a tájon. Elhagyott borospincék romjai mesélnek régi szüretekről, duhaj legényekről. Sok felfedezni érdemes látnivalóval találkozik az, aki nyitott szemmel jár ezen a tájon. Azt szoktam mondani, élmény az, amit élményként élünk meg, de a látnivaló az, amit észreveszünk – véli a polgármester.

Az igaz, hogy Karmacsnak nem volt vára, de mégis vannak olyan történeti értékei, amelyekre büszke lehet, s megőrzésükért sokat tettek elődeik, s tesz a mai Karmacs is. A régészeti feltárások szerint  már a római korban létezett a település, amit 1955-ben, az Újtelepen feltárt késő római-kori téglasír igazolt, majd népvándorlás kori sírt is találtak itt, aminek az anyaga a keszthelyi Balaton-múzeumba került. Sajátos volt az is, hogy a birtokviták miatt, 1399-ben Gara Miklós nádor Kis- és Nagykarmacs néven hivatalosan is kettéválasztotta a falut, létrejött a nemesi Kiskarmacs és a várnépek, később jobbágyok lakta  Nagykarmacs. A település első említése ezt megelőzően 1340-ből való, majd 1505-ben felépült  Kiskarmacs temploma, ám a század végére a többi településrésszel együtt hosszabb időre elnéptelenedett a török pusztításai miatt.

A török először 1545-ben dúlta fel a falut, ami után még gyorsan újranépesült, azonban 1555-ben csaknem teljesen elpusztította, ez a támadás olyan végzetes volt, hogy még 1567-ben sem laktak a településen. Viszont, már a török időkben megszűnt a nemesi-jobbágyi elkülönülés a falun belül, a rendezetlen hatalmi és jogi viszonyok közepette mind több helybélinek sikerült ilyen-olyan módon nemesi mentességet szereznie, így az 1848-as jobbágyfelszabadítás itt már nem hozott megváltást, igaz, a volt jobbágyokra ekkorra már zsellérsors várt, akik az uradalmi birtokokra jártak el dolgozni. A kétféle Karmacs megkülönböztetése is megszűnt erre az időre,  a községi elöljáróság 1828-ban már – egy akkori hivatalos kiadvány szerint - nemes, agilis és közrendű tagokból állt...

És áll ma is a temetőben a török időket átélt, gótikus stílusban épített templom tornya, amelyet később, 1760 körül barokk stílusban renováltak.

- A hajót 1895-ben lebontották, a kövekből lett a mai lelkészlak felépítve. Ennek tűzfalába beépítettek egy innét származó gótikus rózsa ablakot. A tornyot a 80-as években restaurálták. A falu korábban a temető körül feküdt, s csak később települt a mai helyére. A település  közepén, a jelenlegi templom helyén egy kápolna állt, amelyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. Ezt építették át, a mostani templom alapjait 1862. május 16-án rakták le, s még abban az évben, november 10-én fel is szentelték – mondja Kelemen István a temetőben, ahol más, a környéken párját ritkító látványosság is található: a „siratófal".

- A temető északi kerítését 2004-ben újíttatta meg az akkor képviselő testület, s ebbe beépítették a temető sarkába összehordott, régi, elhagyott sírköveket is. A köznyelv azóta ezt „Karmacsi siratófal"- ként hívja – mutatja Kelemen István a karmacsi, természetes kövek közé épített régi faragott sírköveket. A mesterek ízlésesen, látványosan újították meg a temető hagyatékát, s azóta több leszármazott is felfedezte, hogy a rég elhagyott sírkövek újra „éledtek" a falban. Ezt jelzik a kövek tövében lévő mécsesek, s azok az emlékek, amelyeket már a fal építése után helyeztek el egykori szeretteik kövein.

- Készítettünk egy értéktárat, amelybe igyekeztünk felvenni minden olyan tárgyi emléket, amit megőrzünk az utókor számára is. Ebben szerepel a műemlék torony, a Szent Anna templom, Botka Mihály síremléke, aki Deák-párti honatyaként is tevékenykedett, s 1865-től Zala vármegye első alispánja volt, valamint a temetői székely kapu, amit testvérközségünktől, az erdélyi Csíkszentsimontól kaptunk, s egy sor emlékmű, kőkereszt – említi Kelemen István, miközben a zsidótemetőhöz látogatunk. Az út mentén, két árnyas tölgy alatt húzódik a temető, amit 2009 előtt látni sem lehetett, mert sűrű akácos futotta el. Miután ezt több szervezet összefogásával kitisztították, az önkormányzat vállalta a gondozását.

-A Karmacsról elhurcolt zsidók közül, ha jól tudom senki nem tért vissza – mondja a polgármester.

Karmacs fölött lankás szőlődomb húzódik, az alján szép, gondozott pincékkel, de a dombvonulat nagy része már erdősült. Az Öreghegyen mintegy 2300 a zártkerti telkek száma, ezek legalább hetven százalékát elhagyták, nem művelik.

- Magasabb szinten kellene rendezni ezek sorsát, mert az biztos, hogy senki sem fogja kipucolni többet az elhagyott telkeket. Tudomásul kellene venni, hogy a természet visszafoglalta az egykor művelt szőlőskerteket, s erdőként kellene nyilvántartani a birtokokat, az arra vonatkozó szabályokkal. Az önkormányzat is gondoz földet, a Start-munkaprogram kertében, tizenegy közmunkással másfél hektáron termelünk zöldséget, krumplit, fűszernövényeket, amit a saját konyhánkon hasznosítunk. A turizmusban úgy lépünk előbbre, hogy a katolikus egyház katonai ordinariátusával megállapodtunk a volt iskolánk átépítésében, az épületben a katonacsaládok gyermekeit táboroztatják, alkalmanként 70-80 gyermeket hoznak üdülni. Amikor meg nem lesz foglalt számukra az épület, az önkormányzat is fogadhat benne turistákat – mondja Kelemen István, aki arról is tájékoztat, hogy hamarosan megkezdődik az épület átalakítása.

Képek: