2015.07.24. 15:27
A halak jól vannak a Balatonban, de az amuri kagylók pusztulnak
Az algák jelenlétét vizsgálták kiemelten a szakemberek, hiszen ez befolyásolja leginkább azt, hogy mennyire alkalmas a Balaton a fürdőzésre.
A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézete az 1970-as évektől kezdődően rendszeresen vizsgálja a tó vízminőségét. Havonta egy alkalommal egy hajóval végigmennek a Balaton teljes hosszán, s vízmintát vesznek a tó négy medencéjének öt részén: a Keszthelyi-medence középső részén, a Szigligeti- valamint a Szemesi-medence egy-egy és Siófoki-medence két pontján.
A nyári időszakban még egy plusz vizsgálatot is végeznek, de akkor csak két ponton: Tihanynál és Keszthelyi-medencében.
A legutolsó mérések eredményéről csütörtökön adtak ki közleményt, melyben az algák, az árvaszúnyogok lárvái és a kagylók jelenlétét taglalják, hiszen ezek befolyásolják leginkább a vízminőséget és a fürdőzök komfortérzetét.
– Az elmúlt másfél-két évtizedben nem volt probléma az algák szempontjából a tó vízminőségével. A fürdőzésre való alkalmasságot alapvetően a vízben lebegő algák mennyisége határozza meg – emelte ki érdeklődésünkre Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
Az általa és Vörös Lajos kutató által összeállított, az MTI-nek eljuttatott összegzés alapján az egészségügyi határérték szerint legfeljebb 50 mikrogramm klorofill (ez jelzi az algák mennyiségét) lehet egy liter vízben. A tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is literenként 20 mikrogramm alatt maradt a koncentráció, ez az érték kelet felé haladva csökken.
– Nem mindegy, hogy milyen algák találhatóak egy adott részen. A kékalgák (a cianobaktériumok) az 1980-as, 90-es években szaporodtak el nagy mértékben, elsősorban a tó nyugati területein – abban az időben voltak vízminőség problémák, mostanában nem – mondta a kutató.
A keszthelyi strandon folyamatosan gyűjtik a kagylókat, hogy a fürdőzőket ne érje baleset. Képünkön Vincze Levente Barnabás, s egy, a Balatonból kiszedett kagyló. Fotók: Keszey Ágnes
Most az amuri kagylók tömeges pusztulása okozhat gondot a fürdőzőknek.
– Bekerült ez az invazív (tájidegen, gyorsan terjedő) faj hazánkba. A Tisza-tóban rengeteg van, a Balatonnál kicsit jobb a helyzet. Keszthely térségében fordul elő nagyobb számban. Van egy élősködő, mely csak ezt a kagylót támadja meg. Legyengíti az állatot és amikor magasabb a víz hőmérséklete, intenzívebb a kagyló légzése: e kettőt már nem bírja – mondta Somogyi Boglárka lapunknak.
A vizsgálat összegzése szerint ez ökológiai szempontból nem kifogásolható, hiszen egy idegen inváziós faj állománya gyérül egy olyan kórokozó miatt, amellyel szemben a Balaton őshonos kagylói ellenállóak. Néhol az árvaszúnyog levedlett bábbőre habosítja a vizet – ez látványnak nem szép, de nem jelent veszélyt a fürdőzőkre. A halak sincsenek veszélyben.
– Az oxigén oldékonysága melegebb vízben kisebb, ám a Balaton sekély, gyakran átkeveredik, folyamatosan oldódik az oxigén. Nem várható, hogy emiatt halpusztulás lépne fel- hangsúlyozta a kutató.
