A fürdővízzel a gyereket is... - A korábban jogosultak több mint felétől elvették a parkolási igazolványt

A legtöbben a füstbe ment közlekedési kedvezményeiket siratják. Nem is olyan régen még a kigyúrt, kidobólegény fazonú ifjak közül is sokan a rokkantak parkolókártyáját biggyesztették terepjárójuk szélvédőjére, ma viszont a csecsemőkori agyi bénulás miatt egyedül a lakásból kimozdulni sem tudók, a fájdalmas dongalábakon bicegők, a csípőprotézises, a térdkalács nélküli agyonműtött lábú mozgássérültek sem jutnak hozzá. Tény, sok volt a visszaélés, szükség van a regulázásra, csakhogy a mosdóvízzel együtt kiöntötték a gyereket, azaz a valódi mozgáskorlátozottakat is.

A parkolási igazolvány annak jár alanyi jogon, aki fogyatékossági támogatásban részesül - közöttük a siketek, a látássérültek, az autisták, az értelmi sérültek -, ám a mozgáskorlátozottak többsége nem minősül fogyatékosnak, nekik igényelniük kell az egyébként hivatalos okmánynak minősülő dokumentumot, át kell esniük a 2012-ben bevezetett „közlekedőképességi" vizsgálaton.

Persze ezt ne úgy képzeljük el, hogy egy szakorvosokból álló team most az eddigieknél sokkal szigorúbban megvizsgálja a kérelmezőt! A hivatal illetékes kormányablakánál kell beadni az orvosi papírokat, zárójelentéseket, leleteket, azok fénymásolatát továbbküldik a kormányhivatal elsőfokú szakértői bizottságához. Ott „irat alapján vizsgálva" véleményeznek, a határozatot visszaküldik a kormányablakhoz, ők pedig eljuttatják a kérelmezőhöz. Fellebbezni 5 ezer forintért lehet, s Győrben a II. fokú hatóság állítólag már ránéz a páciensre is.

Sziva Beáta: - A munkaképesség felmérésére kidolgozott szabályokat alkalmazzák a közlekedésképesség minősítésére
Fotó: Fincza Zsuzsa

- A közlekedőképességi vizsgálatok során a korábban súlyos mozgáskorlátozottnak minősített sorstársak több mint 60 százaléka ugyanazokkal az orvosi papírokkal, változatlan egészségügyi állapotban nem kapják meg a szükséges százalékot, s így kimondják: „közlekedőképességének súlyos akadályozottsága nem áll fenn" - tájékoztat Sziva Beáta, a Mozgássérültek Zala Megyei Egyesületének ügyintézője. - A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége véleménye szerint azért, mert a vizsgálat alapjául szolgáló rendeletet a munkaképesség felmérésére dolgozták ki és azt változatlanul húzták rá a közlekedésképesség minősítésére. Annak, akinek például „lecsökkent a járástávolsága és nem képes lépcsőn járni", legfeljebb 20 százalékos mozgásszervi károsodást állapítanak meg. Ha „állásában is bizonytalan és járáshoz segítséget igényel", legfeljebb 30 százalék. A parkolási igazolványhoz viszont legalább 40 százalék kell. Azoknak, akik korábban a szigorú szakorvosi „7 pontos igazolás" alapján jogosultak voltak rá, a fele sem kapja meg, még akkor sem, ha a mozgáskorlátozottság mértékéről kiállított I. fokú orvosi szakvélemény anno véglegesen fennálló állapotot igazolt.

Dr. Árok Krisztina, a Zala Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy az orvosi dokumentációk birtokában a jogszabályok alapján döntenek, s ha az érintett ezzel nem ért egyet, fellebbezhet a II. fokú bizottsághoz.

A főosztályvezető által megadott jogszabályhely, amely a súlyos mozgáskorlátozottak kedvezményéről és a közlekedésképesség minősítéséről rendelkezik, s amely alapján a szakértő bizottság dönt, a 102/2011. (VI. 29.) számú kormányrendelet, amely viszont a közlekedésképesség minősítése címszó alatt a 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet I. mellékletére hivatkozik. Ennek egyik táblázata - a Sziva Bea által soroltakon túl - a „rossz eredményű csípőprotézist" és a hasonlóan végződött térdprotézist 30, a „térdkalács műtéti eltávolítását" 9, a „lábtő igen súlyos deformitását" csupán 8 százalékos egészségkárosodásnak értékelik és ennek alapján ugyanolyan százalékban állapítják meg a közlekedőképesség károsodását is.

A zalaegerszegi Krisztián Jánosné súlyosan mozgássérült 43 éves Rita leánya ügyében kéri az egyesület segítségét. Rita csecsemőkori agyi bénulás következtében kezdettől nem élhet teljes életet, nem fejlődött ki a finom motorikus mozgása,14 éves korára összezsugorodtak a lábfejek izmai, a többszöri műtétek ellenére kialakult nála a dongaláb, a kalapácsujj, így nem csak bizonytalan, hanem egyre fájdalmasabb számára a járás.

- Egyensúlyzavara is van, egyedül csak nagyon rövid ideig tud megállni és már támaszkodik is rám, akárcsak járás közben - részletezi az édesanya. - Fogni nem tud, a cipőfűzőjét például nem tudja megkötni, szellemileg is sérült.

A Zala Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve Szakértői Bizottsága 2013. február 13-án hozott I. fokú szakvéleménye szerint Rita mozgásszervi károsodása 40 százalékos. A szakértői bizottság véleménye szerint Rita „Közlekedőképességében súlyosan akadályozott" , a járása rövid távon „közepes nehézségű", hosszú távon: „súlyos nehézségű, miként a tömegközlekedés használata is „súlyos nehézségű". A három év múlva esedékessé vált felülvizsgálat során 2016. február 19-én a Zala Megyei Kormányhivatal Szakértői Bizottság I. fokú szakvéleménye már csak 10 százalékos „idegrendszeri károsodásból eredő járászavart" állapított meg, így nem jár neki a parkoló igazolvány.

Az egyesület ügyintézője megjegyzi, hogy bár a szakemberek hangsúlyozzák: a munkaképesség és a közlekedőképesség két külön fogalom, Rita helyzetén mégis az segít majd, hogy az Országos Orvosszakértői Intézet össz-szervezeti szempontból 67 százalékos munkaképesség csökkenést állapított meg nála és jogosultságot kapott a magasabb összegű családi pótlékra - ezt a papírt, mert eddig nem kellett, első körben nem csatolták a beadványhoz.

Közben újabb panaszos érkezik: Vörös László születésétől mozgássérült, Achilles-ín nélküli dongalába miatt nehézkes és fájdalmas számára a hosszan tartó járás. Korábban az ortopéd orvos által kiállított „7 pontos" szakvéleményre megítélték neki a hycomat autót és benzinjegyet is kapott, most viszont első fokon 22, másodfokon 27 százalékra taksálták a közlekedőképessége csökkenését és búcsút mondhatott a parkolási igazolványának.

Sándor - aki kéri, hogy csak a keresztnevét használjuk, mert mint mondja, „nem akarja kiírni a mellére", hogy rokkant, botot sem használ, inkább magába gyűri a fájdalmat - nos, ő is csak 22 százalékot kapott. Neki a 16 térdműtétje és 2 Achilles-ín operációja, valamint a bal csípőprotézise sem volt elég a 40 százalékhoz. Bognár Józsefnének súlyos gerincműtétje és a két térdprotézise is csak 30 százalékra futotta és elutasították a parkolási igazolvány iránti kérelmét.

A parkolási igazolvánnyal együtt a súlyadókedvezménytől is elesik a mozgássérültek többsége. Akinek mégis megítélik, csak akkor kaphatja meg, ha az autó, amivel szállítják, a saját tulajdona. Lancsák Gyuláné például két súlyosan mozgássérült felnőtt - Gábor 50, Szilvi 40 éves - gyermekével él egyedül. Az autót, amivel a gyermekeit fuvarozza, csak ő képes vezetni, így az ő nevére vették - nem is kapnak rá kedvezményt...

- Nagy csinnadrattával harangozták be a 2016. január elsejével járó az útdíjkedvezményt. De ne gondoljunk hatalmas támogatásra! - így Sziva Beáta. - Csupán arról van szó, hogy a súlyosan mozgássérülteknek a nagycsaládosokkal együtt a D2 díjkategóriába tartozó járművükre csak a D1-re vonatkozó úthasználati díjat kell fizetnie. Magyarra lefordítva: a kisbuszokra is csak személygépkocsira kötelező autópálya matricát kell venniük. A személygépkocsikra viszont nincs kedvezmény. Mintha olyan sok mozgássérültnek lenne kisbusza.