Az életfa motívumaival díszíti a fafaragó a székelykaput

Kászoni Attila fafaragó több székelykaput is készített már Magyarországon, látható alkotása Gödöllőn, Kisorosziban, Budapesten, Gyulán, Szegeden (ez hazánk legnagyobb székelykapuja), valamint a zalai Rádiházán is. Utóbbit az elmúlt évben állította. Jelenleg Tófejre készít egy kaput, melyet augusztus elején, a település falunapján avatnak majd fel.

- Tófejnek az erdélyi Gyulakuta a testvértelepülése, e kapcsolat megerősítésére készül a 7 méter hosszú és 5 m magas székelykapu - magyarázta a fafaragó mester. - Ezek Székelyföld jellegzetességei, ott a házaknál is állíttatnak, ahogy az anyagi helyzet engedi, hiszen ez mutatja, hogy a portát székelyek lakják. Ősi jelképről van szó, ma is láthatók több száz éves kapuk mifelénk.

Mint viccesen hozzátette: a tófeji önkormányzat épületéhez készülő kapura is százéves garanciát vállal, akár újra is festi, ha szükség lesz rá.

- Pár éve már nemcsak a házak bejáratához állítják ezeket a kapukat, hanem a települések határába is, hogy a turisták is észrevegyék, székelyek közt járnak - tette hozzá.

Kászoni Attila büszke arra, hogy újabb székelykaput faraghat Magyarországon Fotó: A szerző

A beszélgetés során kiderült, hogy a készülő kapunak mindkét oldalán kifaragja a mester a mintákat, mivel úgynevezett sétálókapu lesz, látszik majd mindkét oldala. Jelenleg a kapu felső részét, a galambdúcot készíti.

- A székelykapu egy életfa mintázatát kapja, ami jelképezi az élet indulását, virágzását, elmúlását. A minta változhat helységtől függően, vagy az alapján, hogy milyet kér a megrendelő, de mifelénk ezt a mintát használjuk.

Kászoni Attila azt is elmondta, hogy foglalkozását tekintve geológus, édesapja bognár volt. Nem akart a román vidéken szakmájában dolgozni, inkább belefogott a fafaragásba, gyerekjátékokat is készített korábban vállalkozóként. A székelykapuk kimunkálása mellett ajándéktárgyakat farag, illetve próbálja mesterségét népszerűsíteni, továbbadni a fiataloknak nemcsak Székelyföldön, hanem Magyarországon is.