Akár emberéletekbe is kerülhet - A szándékos megtévesztő hívások nagy bajt okozhatnak

Biztos jó poénnak gondolják, miközben lehet, hogy valakinek a túlélést jelentik azok a drága percek, amiket a kéklámpások a telefonbetyárokra pazarolnak. Még csak egy hónap telt el az évből, de máris 3, szándékosan megtévesztő jelzés érkezett a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányító ügyeletére. Cseresznyés Dániel tűzoltó főhadnagy, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a szándékosan megtévesztő riasztást, azaz a hatóságok félrevezetését a jogszabály komolyan szankcionálja.

– Szándékosan megtévesztő jelzés alatt azt kell érteni, amikor egy bejelentő a telefonhívása pillanatában is tudatában van annak, hogy nincs tűzeset, vagy tűzoltói beavatkozásra okot adó egyéb káreset az általa jelzett helyen, ennek ellenére mégis bejelentést tesz, amelyre tűzoltóerők indulnak a megye különböző pontjairól – bocsátotta előre Cseresznyés Dániel. – A kollégák ilyenkor csak a helyszínen szembesülnek azzal, hogy se tűz, se baleset nincs és valaki csúnya tréfát űzött velük...

Munkában Decskó József főtörzsőrmester, híradóügyeletes a Nagykanizsai Tűzoltó-parancsnokságon

Nem árt azonban tisztában lenni vele, hogy azok, akik „játéknak” tekintik a segélyhívó vonalakat, pórul járhatnak. A 2012. évi II. törvény alapján ugyanis szabálysértést követnek el és nem csak pénzbüntetéssel, hanem akár elzárással is sújthatók. Továbbá a kiszabott büntetés mellett a tűzoltók vonulásának költségeit is a betelefonálóval fizettetik meg. Cseresznyés Dániel arra is figyelmeztetett, hogy a szabálysértők komoly tűzoltói erőket is elvonnak a szándékosan megtévesztő hívásokkal azokról a helyekről, ahova tényleg valós beavatkozásra érkeznének kollégái. Így, amikor esetleg pár percen múlnak emberéletek egy káresetnél, lehet, hogy pont egy ilyen, jó „mókának” tűnő hecc miatt nem, vagy késve érnek oda egy valós esethez a tűzoltók.

Érdeklődtünk a rendőrségnél és a mentőszolgálatnál is, hogy a jelenség esetükben tapasztalható-e? Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatától azt a választ kaptuk, hogy a hívásfogadó központok tavaly összesen 4 651 496 segélyhívást fogadtak, ezek két százaléka volt rosszindulatú, illetve szabálysértő hívás. Amennyiben az elkövető kiléte megállapítható, az illetékesek minden esetben intézkednek, azaz szabálysértési eljárást indítanak, melynek keretében akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírság is kiszabható.

Korábbi képünkön egy baleset helyszíne látható. A telefonbetyárok a valódi bajok kezelését késleltetik megtévesztő hívásaikkal

Az Országos Mentőszolgálathoz 23-án elküldött kérdésünkre máig nem kaptunk választ.

Kíváncsiak voltunk a pszichológus véleményére is, hogy vajon mi motiválja a telefonbetyárokat? A nagykanizsai szakember, Dóber Valéria válaszolt kérdésünkre.

– Az emberek élete arról is szól, hogy különböző szerepekben akarnak kiteljesedni, s azokat valamiféle tartalommal megtölteni – mondta lapunknak Dóber Valéria. – A gyermek- és a kamaszkor időszakában a különböző szerepek tanulása, elsajátítása fontos feladat. Követik, utánozzák a környezetükben látott viselkedésmintákat, s így alakítják a saját, csak rájuk jellemző viselkedésformákat. Kétféle vágy él bennük: egyrészt elfogadtatni magukat, a társaik által elvárt mintát utánozni, másrészt lázadni, különbözni a körülöttük élőktől, elsősorban a felnőttektől. Érdekes dolgokat akarnak csinálni, valami különlegeset, kicsit felforgatni a világot, hatással lenni, zűrzavart okozni, elűzni az unalmat a hétköznapokból. Ez a szándék jelenik meg eltorzítva például a telefonbetyárkodásban, a segélyhívószámok oktalan hívogatásában, akár felnőttkorban is. Külön izgalmat okozhat nézni valahonnan a közelből a sürgés-forgást, s átélni azt az érzést, hogy mindezt én okoztam, én vagyok a háttérben.

Dóber Valéria

Érdekes, az adrenalinszintet emelő élmény a titok is, hogy az elkövető személye (legalábbis a kezdeti pillanatokban még) nem azonosítható. E mögött a magatartás mögött persze ott rejlik a felelőtlenség, a kivagyiság, de az elkeseredettség is. Az ilyen embereket általában a környezetük nem értékeli, nem kapták vagy nem kapják meg azt a figyelmet, amit szeretnének, nem volt olyan a gyerekkoruk, hogy átélhették volna a valódi, szeretetteli törődést, az odafordulást, lázadnak, de büntetik is a környezetük közönyösségét, közömbösségét. Sokszor tehát az értelmetlennek tűnő, szabályszegő emberi viselkedés mögött valamilyen komoly lelki sérülés, fájdalom áll – véli a szakember.