Hírek

2016.12.17. 13:54

Ne higgyen a szemének - Legyen résen, mit tálal a tévé és a net

Nagykanizsa - Bekapcsolja a tévét, hogy megnézzen egy filmet. Híreket olvas a telefonján.

Szabó Zsófia

Csemetéje pedig játszik: virtuóz módon püföli a számítógép klaviatúráját. Ám nem biztos, hogy mindnyájan azt látják, azt csinálják, amit szeretnének.

Joggal gondolhatják: az imént leírtaknak a mai világban nincs hírértéke. Hisz’ naponta hallani az úgynevezett kiberbűnözésről. A kifejezés azt (is) jelenti, hogy a számítógépünk felett átveszi az uralmat egy idegen, aki aztán tudtunk nélkül, a nevünkben követ el mindenféle rosszaságot. Akkor sem vagyunk bombabiztos pajzs mögött, ha a tévékészülék előtt ülünk. Jönnek a csillivilli reklámok. Kedvenc műsorából is gyakran árad a burkolt promó. Kitakart márkájú üdítősüveg, vagy a színésznőn lévő pólóról, eltorzított felirat formájában.

Az információdömpinget, s azt, hogy mit, mikor és pláne hogyan láthatunk, természetesen keretek közé szövi tucatnyi hazai, nemzetközi jogszabály. Ide tartozik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv is. Ami, leegyszerűsítve, azokra az eszközökre, platformokra vonatkozik, melyeken látható, hallható tartalmak, köztük reklámok, jelennek meg.

Nézzük még közérthetőbben: a telefon, a számítógép, a tablet, a laptop, a tv és a rádió is ilyen „kütyüknek” számítanak, mivel ilyen-olyan dolgokat, köztük reklámokat is láthatunk rajtuk. Az uniós tagállamokra vonatkozó törvény rengeteg dolgot foglal magában, amit inkább a „szolgáltatók” éreznek, értenek majd, nem a hétköznapi felhasználók.

A 2010-ben Brüsszelben elfogadott irányelv jócskán megérett, a milliónyi média újdonság miatt, hogy módosítsák. Meg is tette mindezt az Európai Bizottság tavasz folyamán. Nem önkényes döntést hoztak a honatyák. Ezt követően ugyanis véleményezte a Régiók Bizottságának háromszázötven fős testülete is.

A szervezet az unióhoz tartozó országok helyi, önkormányzati képviselőiből áll. A bizottság tagja a kanizsai Horváth Jácint is, akinek előterjesztésében tárgyalták a politikusok a szóban forgó törvény kiegészítését.

Az alsórajki Neuhold Tibor és Erika figyel arra, hogy a legkisebb gyermekük olyan műsorokat nézzen a tévében, amik valóban a korosztályának készültek. Dávidka olykor szeretné kézbe venni az irányítást, ám édesapja és édesanyja nem lelkesednek a kissrác távkapcsoló-foglaló magánakcióiér

A Régiók Bizottságának tagja elmondta: az említett irányelv módosításával a televízióktól kezdve más médiumok működését is átláthatóbbá tennék.

– Némely esetben az állampolgárok is érzékelhetik majd változásokat – állította.– Televíziózás esetén azt (is), hogy változik a reklámidő. Reggel héttől éjjel tizenegy óráig az adásidő húsz százaléka állhat reklámból. Ez azt jelenti, a csatorna maga határozza meg, miként osztja be a rendelkezésére álló reklámidőt az eddigi, óránként húsz százalékkal szemben. A jövőben rugalmasabb lesz a termékelhelyezés is a műsorokban. Nem kell kitakarni a vásárlásra ösztönző dolgokat – összegezte. Azt is: a változtatás révén az európai filmek nagyobb hangsúlyt kapnak a tévében.

–A másik nagy terület az online felületekről szól – folytatta a képviselő. – Anno a közösségi és a zenei oldalakat sem akarták a törvény hatálya alá vonni. Mára elkerülhetetlen mindez. Az oldalak ugyanis tele vannak hirdetésekkel.

A jogszabály a médiaműveltségre, a kiskorúak védelmére is kiemelt figyelmet fordít.

A jövő generáció tudatos internethasználóvá történő nevelése része a Nemzeti Alaptantervnek. A gyerekeknek tanítják a suliban, hogy használják okosan a világhálót.

Horváth Jácint arról is beszélt, hazánkban a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság sokrétűen tájékoztat az ésszerű médiafelhasználásról.

Szintén érdekes pontja a tervezetnek, hogy a jövőben nem jeleníthetnének meg erőszakos tartalmakat kiskorúaknak.

Szelektáljon a szeme, egyúttal a keze is, amikor a számítógép vagy a tévé elé ül – tanácsolja Goór Gábor informatikus. Ha a magunk urai vagyunk, miközben dolgozunk, szórakozunk a különböző technikai eszközökkel, gyorsabbak lehetünk bármilyen jogi rendelkezésnél. Egyúttal kivédhetünk alattomos „támadásokat” is. Különösen, ha jobban, tudatosabban szemléljük, amit elénk tálalnak

Az irányelv, melyet most módosítanak Brüsszelben, 2017-ben lép hatályba. Újabb esztendőbe lesz, amire a tagok is képesek lesznek átültetni saját szabályozási rendszerükbe. Kérdés, a net percenként változó világában hónapok múlva mennyire lesz aktuális mindez.

Goór Gábor informatikus jelezte: az Európai Parlament és a Tanács több határozatával eddig is védte a gyerekeket, amire a kormány szintén kiemelt feladatként tekint. Ennek érdekében 2014-től a könyvtáraknak, a köznevelési intézményeknek szűrőszoftvert kell használniuk.

– Amit mi is megtehetünk a gyerekek védelmében, ha használunk víruskeresőt, tűzfalat és naprakészen tartjuk az otthoni számítógépet – vélekedett Goór Gábor.

– Beállíthatunk úgynevezett szülői felügyeletet, tartalmi tanácsadót, biztonságos böngészés programot, naplózást és fekete listát. Mindent nézhet a gyerek, kivéve, ami ezen szerepel. A fehér lista ennek fordítottja, ám ugyancsak jó alternatíva lehet – tanácsolta a szakember. Egyúttal megjegyezte: arra nem lát egyértelmű megoldást, a szolgáltatók hogy fognak eleget tenni a törvénynek. A reklámok a jövőben is minden bizonnyal garmadával özönlenek. Mivel az oldalak ebből tartják fenn magukat.

– A médiaműveltség része, hogy értelmezni kell, amit látunk – jegyezte meg az informatikus.. Kiemelte azt is: a szülők „legegyszerűbben” úgy óvhatják meg gyermekeiket, ha közösen neteznek.

European Committee – a képen: Horváth Jácint, a brüsszeli Régiók Bizottságának tagja szerint a jogszabályok nem mindig tudnak időben reagálni, aktuálisak lenni azokra a dolgokra, amikre születtek. A világhálón  percenként keletkeznek, olykor tiszavirág-életű újdonságok is. Amire jogi keretek közé szőnék a működésüket, arra lehet, sehol sem lesznek

Az Alsórajkon élő Neuhold család a legkisebb csemetét, a tízéves Dávidkát, amennyire lehet, védi a világháló negatív bugyraitól. Csak akkor használhatja a fiúcska a számítógépet, amikor szülei a külföldön élő, nagyobb gyermekeikkel beszélnek.

Az édesapa, Neuhold Tibor ugyanakkor bevallotta: kellő odafigyeléssel sem lehet kivédeni, hogy a fiatalok ne tévedjenek olyan oldalakra, amik kártékonyak.

– Azt, hogy a tévében mit néz Dávid, könnyebben nyomon követhetjük – vette át a szót az édesanya, Neuholdné Erika. – A készüléken beállítottuk a „gyerekzár”- alkalmazást. A távkapcsolót is csak felnőttek kezelhetik.

Az anyuka hangsúlyozta: gyermekeiket arra nevelték az élet minden területén, hogy ne csak nézzenek, lássanak is. Ez szerinte hatékonyabb módszer bármely jogszabálynál.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!