Hírek

2016.11.06. 07:42

Tormafölde az ősbükkösben, a borturizmusban lát lehetőségeket, de gesztenyét is ültet

Tormafölde - A falunk határa 1750 hektár. Ebből 1095 hektár az erdő és negyven a szőlő.

Győrffy István

A mi területünkön van Vétyem puszta, aminek a neve az ősbükkösről lett országos hírű, egy része már  1976 óta védett terület – mondja Hajdu László Tormafölde polgármestere. Az ősbükkös fáinak átlagmagassága 42 méter, (összehasonlításként, az egerszegi tv torony körpanorámás presszója 53 méter magasan van) életkoruk pedig az idén 189 év.

A tájat az írásos feljegyzések előtt összefüggő erdők borították, s csak később, amikor erre a vidékre is jobbágyokat telepítettek, kezdték irtani az erdőket, s a dombok oldalára szőlőt telepítettek. Az ezernyolcszázas évek végén egy budapesti megmérettetésen a tormaföldi vörösbor aranyérmet is nyert. Mindezt Gaál László önkormányzati képviselő, aki korábban Lentiben művelődési területen dolgozott, s most avatott kísérőként mutatja meg a falu látnivalóit, meséli el a Szent János hegyre menet. Ezeket azért is fontos tudnunk, mert a turizmus borászati ágában rejlő lehetőségeket is szeretnék megragadni a tormaföldiek. A Szent János hegyen már szép pincék is épültek, s elkészült egy attrakció is a domb gerincén, jelesül egy kilátó torony, amely a Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén „Zala zöld szívében" program során valósult meg 2011-ben. A kilátóról szinte mesebeli táj tárul elénk, egyik oldalon a rozsdásodó erdők uralják a dombvonulatokat, míg velük szemben a széles Kerka-völgyén szaladhat a szem, mígnem beleütközik a Lovászi hegy megannyi fehér pincét villantó gerincébe.

- Miért nem propagáljuk jobban ezt a tájat? – kérdezik sokan, az idelátogatók közül, említi László a turisták véleményét, akik között olyanok is akadnak, akik az ország legszebbnek tartott régióiból érkezve szólnak elismerően a látottakról. - Jó a hegy klímája, a kilátó környékét fügével ültették be. Érdekes módon, legalább öt-nyolc fokkal melegebb van erre mint a környéken, ahol ez a növény már megfázna – teszi még hozzá László.

A faluba telepedett le a világot járt, dr. Bertha András gyógyszerész, toxikológus, aki étrend kiegészítőket gyárt sikerrel, s van egy érdekes hobbija, lovakat tart, lovagoltat és terápiás lovagoltatást folytat gyógyulni vágyó gyerek, s felnőttek számára. Ott jártunkkor éppen a lovak bokszait takarították, nem volt lovaglás, de látnivaló ettől függetlenül akadt bőven, hiszen Bertha Andrásnak a lovakon kívül is látványos állatsereglete van. A szárnyasok hálóval fedett kertjében a pávákon kívül egy kis őz is szaladgál, s megcsodálhatunk egy olyan tyúkot is, amelynek nem taraja, hanem kétfelé ágazó szarvacskája van, odébb nyulak és papagájok láthatók, s a végén két ormányos medvét is szemügyre vehettünk.

- Imádják az állatokat a gyerekek – mondja András, miután bevezet minket egy kis közösségi helyiségbe, ahol a sarokban barátságos hangulatot árasztva egy díszes kemence is található. – Sok helyről érkeznek hozzánk, mint láthatja fedeles lovardánk is van, így akkor is lehet lovagolni, ha rossz az idő. Hogy mért éppen Tormafölén települtünk le, talán azért, mert itt vannak a betegeink. A lenti Kolpinggal vagyunk kapcsolatban, ahonnét a gyerekek jönnek hozzánk rendszeresen terápiás lovaglásra. A ló nagy ajándék az embernek, hihetetlen, hogy milyen sikereket érünk el a segítségükkel a gyógyításban. Sok mindent felvállaltunk a faluban, a szociális étkeztetést is mi oldjuk meg a konyhánkkal. Azt ne kérdezze, hogy megéri-e, mert azt el kell mondanom, hogy a lovagoltás, a lótartás még nem nyereséges vállalkozásunk – búcsúzik Bertha András, mert még oda kell érnie Szekszárdra, ahol előadást tart a daganatos betegségekről.

A kislakosi falurészben (korában, a Tormaföldével való egyesítés előtt önálló település volt) egy kódis állásos öreg házat mutat meg Gaál László.

- Valamikor ilyen házak épültek, közülük már csak ez az egy áll. Hogy milyen régi lehet? Az biztos, hogy a nagy tűzvész után épült, 1896-ban ugyanis az egész falu leégett, csak a harangláb maradt meg. A tűzvész előtt zsuppos, füstös konyhás volt az összes ház, azt követően olyanok már nem épültek. Szeretnénk az épültet megmenteni, s benne tájházat kialakítani. Sok, még fellelhető egykori használati tárgyat, régi eszközöket összegyűjteni, hogy megmutathassuk az utókornak miként éltek, miket használtak az elődeink. Nekem is sok mindenem van, amit szívesen bemutatnék itt, ilyenek például az egykori vétyemi, üveghutában gyártott palackjaim, poharaim.

Vétyem pusztán az erdő közepén, az ezernyolcszázas években létesítettek üveghutát, amiben zöldes és piszkosfehér színű tároló palackokat készítettek, s ezekkel a muraközt, Zala, Somogy és Vas megyéket látták el. A huta 1877-ben megszűnt. Tormaföldének azonban egy másik ipari hagyatéka is van, igaz, ez utóbbi soha sem készült el. A háború előtt, amikor a budafapusztai olajmező mellett a lovászi mező is termelt már, a kettő között, Tormaföldén, egy gázzal fűthető villamos erőművet kezdtek el építeni. A háború azonban ennek elkészültét megakadályozta. Az erőmű addig elkészült épülete ma is áll, magántulajdonban van, sőt, a rendszerváltást követően többször is gazdát cserélt, de továbbra is hasznosításra vár... Igaz, a környezete gondozott, hiszen itt található a Centrálé, ami az egykori amerikai cég építette olajos lakóépületek felújított, szépen parkosított környezetét fogalja magába.

Amíg a hegyeket jártuk Lászlóval, éles motor zúgások hallatszottak a völgyből. Megérkezünk a zajok forrásához, a motokrossz pályához. Az ugratókkal jócskán megspékelt terepen vagy tucatnyian szaggatják járműveiket. A tulajdonos német, Martin Mehnert:

- Sok helyről hozok ide vendégeket edzeni. Voltak már itt Dél-Afrikából, de még Indiából is motorosok – mondja.

Nem csak Martin az egyelten külföldi, akinek tulajdona van Tormaföldén. A polgármester és Gaál László kapásból összeszámol tizenöt házat, amit osztrákok, németek vettek meg, sőt két angol tulajdonosuk is van, de közülük csak egy idős úr él Tormaföldén.

- Nagy tervük volt az osztrákoknak, akik egy üdülőfalut akartak létesíteni nálunk. Egy sor házat le is bontottak emiatt, a rendezési tervünket is módosítottuk ehhez, hiszen még kápolnát is terveztek építeni. Keresik a finanszírozási és pályázati lehetőségeket, de a tulajdon az övék. Mások a zártkertekben vásároltak fel telkeket, de a zömét nem művelik, szerintem néhányan spekulációs céllal szerzik az ingatlant – vélekedik a polgármester, majd így folyatja:

- Sok lehetőséget rejt magában ez a murai mikro körzet, ami ha összefogunk keresett ritkaságnak számíthat. Létezik egy igen jól működő Leader csoport a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, aminek a közeli Kerkaszentkirályon van a központja, s azt tűzte célul, hogy összehangoljuk a marketing feladatokat. Persze, ettől függetlenül ki-ki tegye meg mindazt, amiben sikeres lehet, mert a munkát helyben is el kell végezni. Nekünk például hagyományos rendezvényünk a gesztenyefesztivál, amihez lassan nem lesz gesztenyénk mert a fák elpusztulnak. Ültetnünk kell helyettük! – vázol egy helyi célt Hajdu László.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!