Hírek

2016.11.25. 17:56

A mindennapok része volt

Közös tárlaton a négy történelmi egyház szakrális emlékei a nemzetiségileg vegyesen lakott területről.

Gyuricza Ferenc

A vallás mindig fontos szerepet töltött be a Muravidék lakóinak életében, erre utal, hogy rengeteg szakrális emlék található a nemzetiségileg vegyesen lakott területen. Ezekből nyílt átfogó kiállítás a Galéria és Múzeumban.

Az Erős vár a mi Istenünk címet viselő lendvai tárlat több szempontból is egyedülálló a maga nemében. Egyrészt ez az első olyan kiállítás, amely a Muravidék szakrális emlékeit tárja a látogatók elé, ugyanakkor a szervezők – a Galéria és Múzeum munkatársai – teljességre való törekvése miatt a területen fellelhető tárgyi emlékek mellett az épített és szellemi örökség bemutatására is vállalkoztak. Bár a tárlat a reformáció létrejötte 499. évfordulója előtt tiszteleg, a kiállítás bemutatja a magyar nemzetiség által lakott térségben, azaz a Muravidéken meghatározó szerepet betöltő további történelmi egyházakat is.

– Ahogy Európa és a világ számos más pontján, a Muravidéken is úgy élték az emberek a mindennapjaikat, hogy a szakralitás abban állandóan jelen volt – foglalta össze dr. Lendvai Kepe Zoltán főmuzeológus, a tárlat rendezője. – A napjukat imával kezdték, nem ültek le úgy étkezni az asztalhoz, hogy előtte ne imádkoztak volna, s még az útszéli feszületeket is megsüvegelték. Ennek köszönhetően rengeteg szakrális emlék, tárgy és épület gyűlt össze.

A főmuzeológus hozzátette: a legnagyobb nyomot a római katolikus vallás és felekezet hagyta maga után a Muravidéken, de a református és az evangélikus, valamint az izraelita, azaz a zsidó vallás is igen jelentős szerepet töltött be. A tárlat ezért mind a négy történelmi egyház bemutatására törekedett. A felvonultatott tárgyi emlékek egy része éppen az egyházak képviselőitől, tehát plébániákról, papoktól származik, mindenki pozitív töltettel, támogatólag fogadta a kiállítás ötletét. Ezenfelül a magángyűjtők is jelentős mennyiségű tárgyat bocsájtottak a Galéria és Múzeum rendelkezésére.

– A kiállítás több szekcióra osztható – mutatta be a Galériai és Múzeum várban található termeit és folyosóit szinte teljes egészében betöltő tárlatot dr. Lendvai Kepe Zoltán. – A leggazdagabb és egyben a legértékesebb anyag az említett négy történelmi egyházhoz kapcsolódik. Itt olyan különlegességeket is sikerült bemutatnunk, mint a Bánffy- és a Hadik-kehely vagy a XVI. században a Bánffy-család által menedéket kapott Kultsár György protestáns prédikátor művei, amiket Hoffhalter Rudolf nyomtatott ki.

Egy másik teremben a népi szakralitás emlékei találhatóak, szintén elkülönítve láthatóak a Muravidéken élt és alkotott, illetve most is aktív képzőművészek alkotásai, de a templomokban és magángyűjtőknél szintén fellelhető egyéb olajfestményeket szintén a közönség elé tárjuk, akárcsak azokat a kereszteket, köveket és szobrokat, amelyek már jó ideje a múzeumunk tulajdonát képezik. A tárgyi emlékek mellett a nemzetiségileg vegyesen lakott terület minden egyes településéről készült egy leírás, ebben az ott található szakrális emlékeket tüntettük fel. Ez utóbbi azért is volt fontos az intézmény számára, mert szeretnénk nemzetiségi múzeummá válni.

A főmuzeológus hozzátette: ezúttal valóban a teljességre való törekvés jegyében dolgoztak, körülbelül egy évtizedes kutatómunka előzte meg a kiállítás megrendezését.

– A magam részéről telitalálatnak érzem, hogy a lendvai Galéria és Múzeum Luther énekének a kezdősorát választotta a Muravidék szakrális életének bemutatását szolgáló kiállítás címének, hiszen az túlmutat egy vallás hagyományvilágán, s szimbolikusan összeköti a keresztény és keresztyén hívőket, illetve bizonyos fokig valamennyi istenhívőt, beleértve az ószövetségi eredetűeket is – fogalmazott a tárlatot méltató dr. Székely András Bertalan, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának nyugalmazott főtanácsadója, aki azzal folytatta, hogy a délnyugati szomszédos ország magyarok által is lakott területein jelenleg a katolikus hívek vannak többségében, ám előbb a lutheri s aztán a kálvini reformáció is számottevő és fontos nyomokat hagyott a vidék hitéletén.

A Muravidéken nem csak a legnagyobb számban élnek a katolikusok, de a római katolikus egyház az, aminek a gyökerei a legrégebbre nyúlnak vissza. Valószínűleg már a IX. században megjelentek itt a térítő papok, maga a terület pedig eleinte a salzburgi püspökséghez, majd a magyar honfoglalás után hol a veszprémi, hol a zágrábi, hol pedig a szombathelyi püspökséghez tartozott. A trianoni határrendezés a magyar nyelvű vallásgyakorlásnak nem tett jót, de a későbbiekben ezen problémák is megoldódtak. A Muravidék katolikus lakossága jelenleg a 2006-ban létrejött új muraszombati püspökség felügyelete alá tartozik.

A muravidéki reformátusság története az őrségi református egyházmegye történetével fonódott össze, a református egyház valamikor a XVI. században jelent meg a térségben, s egészen az 1600-as évek közepéig élte virágkorát. Ma az 1993-ban létrejött szlovéniai református keresztyén egyház alá tartozik.

Az evangélikusok szintén a XVI. század elején bukkantak fel a Kárpát-medence e vidékén, számuk alakulása hasonló volt a református hívekéhez. A mai Szlovénia területén 13 evangélikus gyülekezet található, ebből tíz a Muravidéken.

A legtragikusabb a muravidéki zsidóság sorsa, amelynek letelepedése a XVIII. századra tehető, majd a folyamat II. József türelmi rendelete után felgyorsult. A muravidéki zsidók többsége Csehországból és Ausztriából származott, s a város és környéke polgárosodásában elévülhetetlen szerepük volt. A muravidéki zsidóság a történelmi Zala megye területén a legnagyobb arányt képezte. A trianoni béke után létrejött délszláv államot uraló zsidóellenes hangulat miatt azonban számuk csökkent, s a II. világháború tragédiája végül megpecsételte sorsukat.

– A kulturális örökségünk egy és oszthatatlan, függetlenül attól, hogy az anyaországon belül, a határon túl vagy éppen a diaszpórában jött létre – szögezte le dr. Székely András Bertalan. – A lendvai kiállítás így a magyar nemzet értéke és öröksége. 

Ezek is érdekelhetik