Hírek

2016.09.30. 14:53

A szelídgesztenye hazájában: Nemeshetésnek megőrzött mikrovilágából fakad a bája – szeretnék, ha ezt mások is látnák

Nemeshetés – Egy szép faluban szerettünk volna letelepedni a párommal. Több községben is kerestünk házat, mígnem itt kötöttünk ki. Nemeshetés talán még érintetlennek mondható mikrovilág.

Győrffy István

Azon törekvések, hogy  út  épüljön Egerszeg irányába,  s így harmadára csökkenjen a falu elérési ideje, meghiúsultak.  Talán sorszerű is volt, hogy maradt az elzártság, hiszen Nemeshetésnek a mai világban ez a legnagyobb értéke. Ezért őrizhette meg báját, érintetlen természeti szépségét – mondja Lukács Letícia, a falu fiatal betelepültje, akinek portáját Magyar Kálmán polgármester és Weidinger Andrea önkormányzati kirendeltség-vezető mutatta meg turisztikai sorozatunk riportfelvétele során.

- Több betelepülőnk is van. Két külföldi állandó lakosunk lett. De vettek házat olyanok is nálunk, akik külföldön dolgoznak, korábban az ország másik végében éltek, s most itt települtek le. Örvendetes ez, mint ahogy az is, hogy hároméves kor alatti kicsi gyermekünk kilenc van, óvodásunk nyolc, s iskolásunk is 23, a 280 lelkes faluban (1941-ben még 1102 éltek itt). A többségünk nyugdíjas,  s legalább ötven ház áll üresen, közülük sok a hétvégi ház  – említi a népességszámokat a polgármester. A falut nemcsak azért járjuk be, hogy új lakókkal találkozzunk, s szemügyre vegyük a látványosságokat, hanem,  mert kíváncsiak vagyunk, miként néznek ki a „sarkok". A jobb megértéshez Weidinger Andrea megmutatja a település térképét is, amin jól látszik a későbbi, már tervezettnek számító telekkialakítású községrész, míg másfelé, egymástól esetlegesnek tűnő házcsoportok láthatók.

- Az apám még azt mesélte, hogy a falu nem itt volt, hanem a kapornaki út búcsúszentlászlói elágazásnak környékén. A török időkben a helybeliek megtámadtak egy erre portyázó török csapatot, s a bosszútól tartva menekülniük kellett. Akkor telepedtek be ebbe a völgybe, amit mind a két oldalról magas dombok védenek, erdők vesznek körül, s a családok a birtokaikon építették fel a házaikat. Ezeket a házcsoportokat hívták sarkoknak, s neveiket megőrizték a hetésiek. Van Cigány sarok, Kámán sarok, Magyar sarok ma is, sőt van oláhváros is, ez a falurész meg a külföldről betelepítettekről kapta a nevét; minden külföldről jöttet oláhoknak hívtak, bármilyen volt is a nemzetiségük. Ez a monda, de erre vannak okleveles bizonyítékok is – mondja Kálmán.

Való igaz, az 1554-es jegyzőkönyvek szerint a falunak még temploma és plébániája is volt, ami sajnos nyomtalanul elpusztult. Ezt megelőzően Hetés első írásos említése 1270-ből való,  a 14. században pedig egyre nagyobb számban kisbirtokosok éltek a faluban, ami 1513-ban már elismert nemes község volt, tíz, egytelkes nemes birtokolta. Földjeik elértek a mai Búcsúszentlászlóig, az ottani barokk Kollarics ház eredetileg a hetési közbirtokosság tulajdonában volt, s a mai temető területét is hetési nemesek adták Búcsúszentlászlónak a földjeikből. 1737-ben, III. Károly magyar király (VI. német-római császár) adománylevelében az alábbiakról rendelkezett: „A hetés birtokot, és a környező többi helység gondozását... engedtük, és engedélyezését jónak láttuk, hogy t. i. kétszer országos vásárt tarthassanak a Mi szabad és királyi városaink jogai alapján Hetés határában, ahol Szent László király tiszteletére kápolna áll..."

- Mára megszűnt a falu gazdasági alapját, megélhetését biztosító föld birtoklása. A falu határát két nagy tulajdonos műveli meg az óriási gépeivel, a többi lakónak másból kell megélnie. Ezért akarjuk kihasználni a turizmus nyújtotta lehetőségeket. Sokan jönnek hozzánk Egerszegről az erdőn átvezető, kijelölt túraútvonalon, s van két vendégházunk is, de ezek forgalma egyre csekélyebb. Fontos tudni rólunk, a határunkban található egy ősgesztenyés erdő, ami talán rejt magában kitörési lehetőséget. Egykor ez volt a Dunántúl legnagyobb ősgesztenyés erdeje. Amikor még iskolás voltam, két hétig jártunk az iskolával is gesztenyét szedni, a falunk határából ezer-ezerkétszáz mázsa gesztenye gyűlt össze. Sajnos a gesztenyét több kór is megtámadta. A község földjén ültettünk kétszáz gesztenye csemetét. Beleástam magam a gesztenye tudnivalóiba, a szakemberek szerint lesznek fajták, amelyek immunissá válnak a mostani kórokozókkal szemben - mondja a polgármester, s megmutatja a fiatal ültetvényt. Az immunitás-előrejelzésben lehet valami, mert például a hegyen látunk egymás mellett álló gesztenyefákat, amelyek egyikét szinte teljesen tönkretette a gubacsdarázs, a másik meg teljesen egészséges.

- A hagyományos falunapok helyett hat éve, október elején megrendezzük a gesztenyefesztivált. Igaz, volt olyan év, hogy úgy kellett  gesztenyét vásárolnunk, mert az időjárás elvitte az itteni termést. Tavaly viszont már hatszáz vendégünk volt. Az idén október 8-án lesz a fesztivál – mondja Kálmán, s megosztja gondolatait arról, hogy fontosak az ilyen barátkozások, a kitárulkozás arra ösztönöz, érdemes felfedezni a közvetlen környezet értékeit.

- Nemeshetésnek például  messze környéken egyedülálló, vasbetonból készült, puritán stílusú temploma van. Koroncz László, búcsúszentlászlói plébános szellemi irányítása mellett, az idén 80 esztendős Török Ferenc építész tervei alapján  a szocializmus egyházellenes időszakában lakossági összefogással épült 1974-től 1976-ig  - mutatja a polgármester az építményt, melynek a bejárata feletti felirat szimbolikusan hirdeti: "Állom a vihart!"

Nemeshetést a turizmus szakemberei a megye egyik legszebb vidékének tartják. Nem véletlenül vett annak idején itt egy tömésházat Lackner László, az egykori Zalatour-vezető, aki már a hetvenes évek végétől sokat tett a falusi turizmus, a falusi üdültetés meghonosításáért.

- Amikor ezt a házat megvettem,  a barátaim azt mondták, megőrültél, rád fog dőlni ez a romhalmaz. Én bíztam a hatvan centi széles falakban és sikerült  az épület felújítása. Miután a gyerekek kirepültek, magunkra maradtunk, megpróbáltuk kiadni az épületet. Voltak sikereink, még Angliából is jött vendég hozzánk. Most, hogy az Erzsébet-kártyát is forintosítják, meghal a falusi vendéglátás. Még ha ez sokkal olcsóbb üdülési forma is, mint a drága wellness szállodákban pihenni, nem üdülésre fordítják ezt a juttatást a családok. Pályázati segítséget kellene nyújtani a falusi vendéglátáshoz, mert ha látnának benne fantáziát az emberek, számos értékes házat nem hagynának el, hanem felújítanák őket, s élettel töltenék meg a falut azok, akik szeretik, vágyják a vidék szépségeit – vélekedik Lackner László.

- Az elmúlt években  megtörtént a községháza és a kultúrház belső korszerűsítése, most a külső felújítást tervezzük, hogy szebb arcát mutathassuk a falunknak - mondja a polgármester, aki elvezet egy szép öreg házhoz, szeretné megmutatni, hogy aki itt él, vágyik a szépre, s tesz is érte. Az igen régi épületnek tiszta fehérre meszelték  a falait, alul a lábazati részt meg szürkére.

-Még nagyapám vásárolta valamikor ezt házat, benne éldegélek egyedül, de nagyon szeretek itt lakni és várni az unokákat. Már nyolcvanéves vagyok, de minden évben lemeszelem a külsejét is húsvétra, hogy szép legyen – mondja Csóka Gáborné Irén néni, s jókedvűen int búcsút, amikor eltávozunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!