Hírek

2016.07.29. 20:19

Felépítenék a fatemplomukat - Zalacsében még hiányzik a turistákat vonzó attrakció, de a tervét már megálmodták

Címkék#Zalacséb

Zalacséb – Egyetlen falu látnivalóiért nem mennek el túlságosan messzire az emberek. Ha azonban egy-egy táj falvainak értékeit tekinthetik meg, nagyobb az esély az érdeklődők érkezésére.

Győrffy István

Ezt azért hangsúlyozom, mert az Egerszeg fölötti Zala-völgye falvainak tulajdonába kerül a Zalalövőtől Teskándig vezető kerékpárút. Boncodfölde, Bagod, Zalaszentgyörgy, Zalacséb és Zalalövő érintett ebben közvetlenül. A kerékpárút azonban még nem attrakció. Biztos vagyok benne, hogy ez az úthálózat előbb, vagy utóbb összeköti majd az Őrséget a Balatonnal. Akkor lesz majd rajta  igazán nagy a forgalom, s érdemes megállni Zalacsében is, hiszen rendezett utcákkal, tiszta portákkal találkozhat a látogató, amelyek  az itt élő emberek munkáját dicsérik és jelzi igényességüket – vázolja sorozatunk újabb állomásán a falu turisztikai helyzetét Erdei Csaba polgármester.

A mintegy félezer lelkes Cséb – 1908-ig „csak" így hívták a kis falut az elmúlt évszázadok alatt – lakóinak ősei igen jó élőhelyet választottak maguknak. (Az első írásos emlék 1246-ból való, amikor Albeus fia, Rubynust (Rubin) chebi (csébi) várszolgát, a híres bajvívót, aki nagy szolgálatot tett az országnak és a királynak, Csák, zalai ispán, a várjobbágyok közé emelte.) Mindig is áthaladtak erre  az utazók, s már 1600-ban bíróháza volt a falunak, majd adót is fizettek a kanizsai Hassan basának. 1657-ben jelentették  Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak, hogy a török „megnyargalta" Csébet, Szentgyörgyöt és Kávást, de a károkról nem szól az írás, olvasható Zalacséb történetében. Csaba szerint azért nincsenek öreg házaik sem, mert a csébi emberek tehetősek voltak, mindig megújították a portáikat.

- Egy öreg házat most újíttatott fel a tulajdonosa, a padlásfeljáró ajtaján a felirat 1886-ot jelzett. Az épületben minden az eredeti szerint maradt meg. A ház egy osztrák emberé, aki a zalacsébiek példáját látva szintén igyekszik széppé tenni az épületet és a kertjét. Különben, egyetlen olyan épület áll csak a községben, amiből tájházat lehetne kialakítani, ezt nem lakják, de a környezete rendben van. A falu vasútállomása 1913-ban épült. Bárhol is voltam eddig, főiskolára például Pécsre jártam, de ide mindig jó volt megérkezni – mondja Csaba, s röviden vázolja, miben lát további vendégcsalogató fantáziát.

A vasút, a kerékpárút és az országút közötti területen egymás mellett áll a volt vasútállomás épülete, és a szintén évek óta üresen árválkodó Csébvári Csárda. A vasúttól szeretnék megszerezni az állomást. Most szerződést kötöttek a MÁV-val arra, hogy a környezetét gondozzák, tehát egy lépéssel már beljebb vannak ebbéli törekvéseikkel. Ha sikerülne megszerezni az épületet, az biztos, hogy vasúttörténeti kiállítást rendeznének a falai  között. A Csébvári Csárda tulajdonjogát viszont sikerült végre megszereznie az önkormányzatnak, most már csak a felújítására, átépítésére kell koncentrálni. A falué a csárda és a salomvári bekötőút közötti jókora rét is. Nos, ide kerülne az igazi attrakció.

 

- Szeretnénk felépíteni az egykori csébi fatemplomot – mond egy első hallásra meghökkentő tervet Csaba. A csébi fatemplom ugyanis már áll Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeumban. Csébnek sokáig csak fatemploma volt, amit Rómer Flóris (régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) még látott 1863-ban. „Megvallom, hogy ezen templomocska minden sajátossága mellett bensőbb hatást tett rám, mint sok czifra, ízléstelen városi templom, vissza gondoltam magam, a kereszténység – szegényes, de erkölcsben dús – első századaiba." – olvashatjuk  sorait.

- Ha a csébiek ilyet alkottak akkor, szerintem nekünk minimum,  újra meg kell azt építeni, mégpedig a kerékpárút mellé – jelenti ki Csaba, s a részletekről is beszél: - Össze kell hordanunk egy dombot a réten, s arra felhúzni a templomot. A csárdában legalább kilenc apartman alakítható ki, lehet az épületben kerékpárszerviz és -kölcsönző is. A kerékpár út mentén közvetlenül sehol sincs ilyen létesítmény, ez az épületegyüttes így már a vendég megállítása mellett, más kirándulásoknak a kiinduló pontja is lehetne. Tegyük mindehhez hozzá, hogy Zalacsében él és alkot Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész, akié a györkefai malom-tanya, ahol az egykori malom belseje és Péter tárlata is látható.

Két, bakancsos túra útvonalat is felvázol Erdei Csaba. A faluból, a csébi zártkerteken át el lehet jutni Pusztacsatár kegyhelyre, ahova sokan zarándokolnak mostanában. Sőt az önkormányzat kisbuszával is szállítnak csébi hívőket minden hónap 13-án Pusztacsatárra, mert ott mindig ekkor miséznek. A Gesztenyés-hegyig gyönyörű tájon át kanyarog a jó, nagy részén kavicsos út. Igaz, sok már az elhagyott kert, de látni néhány igen szépen gondozott szőlőt, ízléses pincét, ahol a gazdák biztosan jó szívvel kínálnának egy-egy pohár bort korunk vándorainak. A másik irány Salomváron – ahol Árpád-kori templom áll – Cigányhegyen és Németfalun át Kustánszegig vezetne a páratlan szépségű, szinte még érintetlen göcseji dombokon, mezőkön, erdőkön.

Szabolcs Péter malom-tanyája közvetlenül a Zala-parton áll, az öreg fák szegélyezte mederben szelíden csörgedezik a folyó vize. (Egy kis szubjektív emlék, lévén e vidékről származó, még gyermekkoromban láttam, sőt fürödtem is a malomárok mély vizében. A nagy, felduzzasztott víz már a múlté, de a part növényi világa változatlanul őrzi egykori romantikáját, báját.) Péter a part menti teraszon vár bennünket.

- Jól gondolkoznak Csabáék! Igen is, meg kell építeni a fatemplomot, mert az Csébé. A csárdának meg új funkciókat is kell adni, olyat, ami a csébiek hasznára lehet. Például termelői piacot, hogy mindenki részesüljön mindabból a jóból, amit ezek a szorgalmas emberek kemény munkával megtermelnek. Mindehhez párosulhat egy barátságos turistaszálló, kerékpárkölcsönző, szerviz, tároló ötlete is. Amivel csak tudok, hozzájárulok ehhez. Az a jó, ha örömöt szerzünk a másik embernek, s nem az, ha feszültséget szítunk – mondja, amikor Csaba ismerteti a turisztikával kapcsolatos elképzeléseket. Szabolcs Péter ugyanis nem csak itt él, markáns egyéniségével, gondolataival jelen is van a falu életében.

- Az idén, éppen a terveinkre való ráhangolás érdekében, szeretnénk meghirdetni a legszebb konyhakert versenyt, amire nevezhet a tulajdonosa, de bárki benevezheti a szomszéd kertjét is, ha az jobban tetszik neki – árulja el Csaba a közösséget megmozgató falunap érdekességét. Péter azonnal kapcsolódik ehhez, felajánlja, hogy elkészíti a verseny díját.

- Minden lehetőséget megragadunk, amibe kapaszkodhatunk. Most a kultúrház, az óvoda és a sportöltöző felújítására van bent pályázatunk. Fontosak a gyerekek és a fiatalok. Ahol nincs helyben nevelés, onnét elmennek az emberek. Nálunk évek óta nem fogy a lakosság. Óvodába hozzánk járnak Salomvárról és Zalaháshágyról a gyerekek, az ötven helyünkből negyven foglalt, az iskola meg Salomváron van. Igen magas színvonalú Salomváron a képzés, a tizenegy végzősből például ketten is az egerszegi Zrínyi gimnáziumba nyertek felvételt. A környező községekben is a közös cselekvésben gondolkoznak, hisznek a vezetők, mert csak együtt mehetünk valamire – vélekedik Csaba.

Eszembe jut az országosan is ismert régi mondás, amit egy szörnyű  jégesőnél mondtak egykoron a csébiek: „Terjeszd uram terjeszd, ne csak Csébre, Salomvárra is!" . Ez most is érvényes, csak manapság a jobbításra, a kölcsönös előbbre jutásra  értendő!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!