Múzeumok éjszakája Zalaegerszegen

Közben a távolból muzsikaszót hozott a viharos lökésekkel érkező szombat esti szél. Nyugtalanságra nem volt ok: a városnéző buszos kirándulás után minden utas szabadon távozhatott, a csata vértelenül zárult, a vihar pár csepp esőt maga után hagyva elcsendesedett. A múzeumok éjszakájának zalaegerszegi rendezvényeire látogatók élményekben gazdag órákat  tudhattak maguk mögött.

– Hamarosan múzeumi darab lesz ez is, szinte oldtimernek számít – mutatta be a rabomobiljukat Simon Attila ezredes, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka. A rendezvényekhez a különleges jármű mellett a börtönkonyhán sült pogácsával is hozzájárultak és rabruhás paravánnal, a fotózkodáshoz. Az éjszakán nyitott kapukkal várta az érdeklődőket a Deák-könyvtár és a törvényszék épülete is.

A programok gerince a Göcseji Múzeumban zajlott, minden korosztálynak kínálva érdekességet. A bevezetőben említett csatajelenetet XI. századi öltözetben és fegyverekkel a győri Jaurinum Történelmi Klub tagjai mutatták be.

– Mi a gombhoz varrjuk a kabátot, mert a leletek alapján igyekszünk rekonstruálni a korabeli viseleteket. Márpedig a szerves anyagok, szövetek, bőrök elporladnak, általában csak a fém marad meg  – magyarázta Hargitainé Bartha Annamária, aki civilben történész és a régi kor iránt érdeklődő, illetve hasonló hivatást űző barátaikkal két éve alapították meg a klubot. – Kísérleti régészetnek is nevezhetjük, mert a sírleletek alapján próbáljuk kitalálni, hogy abban a korban, a pogánylázadások idején milyen ruhákat hordtak – tette hozzá a győri múzeumban régészként dolgozó Hargitai András, aki elárulta a mozgásszegény irodai munka kompenzációjának is tartja tevékenységüket. –  Erre az estére a XI. században a Kárpát-medence keleti, illetve északi területein élt népek öltözködését mutatjuk be és azokat eszközöket, amivel annak idején harcoltak. A történeti hűségtől annyiban térünk el, hogy a harci bemutatón mindegyikünk hord sisakot, ami azért anno nem volt jellemző – magyarázta.

A békésebb passziók iránt érdeklődők egyebek mellett a megfigyelőképességüket tehették próbára restaurátor műhelyben. Itt 16 tárgyat kellett azonosítani a róluk készült 44 mikroszkópos felvétel alapján, az ügyességet pedig kézműves foglalkozásokon lehetett pallérozni. Mindezek mellett előadás szólt Izsák Imre matematikus-csillagászról, az első világháború egerszegi hőseiről, Vajda Lajos avantgárd festőről. Németh János állandó kiállításán pedig maga a művész kalauzolta az érdeklődőket elmesélve azt is, hogyan indult a pályája, miként hozta létre sajátos formavilágát, s születtek meg a kúpok, gömbök, csövek építkezéséből az alkotások.