A kendermagos és a hitbéli emlékek - Sümegcsehi turisztikai lehetőségei - templomok, keresztek a gyönyörű tájban

Itt, a Kossuth utcában, Tóth Lajos portáján találták meg az erdélyi kopasznyakú tyúk kendermagos változatának fajtatiszta példányait – újságolja Sziva Erika, a falu polgármestere turisztikai sorozatunk aktuális részének felvétele elején. Ennek a feltűnő külsejű tyúkfajtának az ősei Kis-Ázsiából, a török hódoltság idején jutottak el Erdélybe. 1925-ben egy bécsi kiállításon erdélyi kendermagos néven szerepeltek, de hívták bosnyák tyúknak is őket. A nemesített magyar fajták azonban a második világháborúban szinte teljesen eltűntek. Az 1970-es években elkezdődött a felkutatásuk, a génbanki állomány létrehozása, s így jutottak el Sümegcsehibe, ahol Tóthéknál megtalálták a kendermagost.

Van azonban a nagyvilághoz más lényeges kapcsolódása is Sümegcsehinek, ennek a Kovácsi-hegy oldalán, a Keszthelyi-fennsík szélén, gyönyörű tájban fekvő falunak, de erről majd később szólunk. Előbb hallgassuk még Erikát:

- Öt éve költöztünk ide a családommal Budapestről, de nem mennék már vissza a fővárosba. Megragadó ez a falu, a környezet, közel van Sümeg, Tapolca, Hévíz. Az emberek is kedvesek, mindenben részt vesznek, ami a közösség javára válik. Például az iskolai ünnepek sem csak a diákoknak szólnak, hanem a falu lakóinak, a diákok családjainak – így Erika.

Hogy egy bakancsos turista, vagy egy geocaching kincskereső mit találhat a faluban, azt  Borsi Károly alpolgármesterrel indulunk el felkeresni. Károly birodalmában, a faluházban, melynek vezetője, működik az eMagyarország Pont. Négy számítógép áll a lakosság, és a turisták rendelkezésére is, hiszen ez utóbbiak is betérnek ide. Hol a buszmenetrendet, a csatlakozásokat akarják megnézni, vagy a geocaching koordináták után érdeklődnek. Van a házban szálláshely is, ahol jelenleg egy családot tudnak elhelyezni.

Sümegcsehi temploma műemlék, elődje, melynek törmelékein építették fel az újat, a török hódoltság utolsó időszakában pusztult el.  A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt Isten házát 1735-ben emelték. Sümegcsehi a közeli Sümeg várának volt az élelmiszer ellátója, s bár a várat soha sem foglalta el a török, a falu 1564-től kezdve, még 1613-ban is adózott a töröknek. Csehi az 1711-es a pestisjárványkor majdnem teljesen kihalt, mindössze 4 jobbágy maradt meg, né­pesedése csak 1720 után kezdődött el újra.

-  Felújították a stációkat és a szószéket is – mutatja Kardos István az egyházközség tagja a ragyogóan újjá varázsolt, aranyozott berendezéseket.  – Viszont nincs minden rendben a templommal, mert amikor kicserélték a tető fedését nem cserepet, hanem könnyű palát raktak a tetőre. Ennek nincs meg a kellő súlya, így a nehéz boltív nyomja szét a falakat, erről tanúskodnak a repedések – tekint körbe házigazdánk.

A templom alatti domboldalban húzódik a temető, amelyben már a mai korban épült lélekharang torony magasodik. Aki szereti a régi sírköveket nézegetni, az talál itt néhány párját ritkítót belőlük. A templom kertjében hársfák hűvösében lehet megpihenni, s kívülről megnézni a falu első, az ezerhétszázas években épült, jelenleg magántulajdonban lévő iskola épületét.

Sümegcsehinek van egy igen régi kis barokk kápolnája is, amit az 1750 körül pusztító marhavészt követően építettek a csehiek saját erejükből Szent Vendelnek, az állatok védőszentjének tiszteltére. Ez olyan kicsi kápolna, hogy csak páran férnek el benne, viszont két falfestését érdemes megnézni.

A templomok után következett a kő, s a fakeresztek megtekintése. Ezekből szinte minden utcában található a faluban, s a szőlőhegyben is. Szebbnél szebb, évszázados alkotásokhoz érünk. A kereszteket érdemes lenne túraútvonalra felfűzniük, hogy könnyebben meg lehessen találni őket. Borsi Károlynak azonnal támad is egy jó ötlete, azt mondja beveszik a kereszteket  a geocaching multiláda rendszerbe, ami például azt is jelentheti, hogy az újabb koordinátákat a már felkeresett kereszteknél lehetne megtalálni.

A faluban szépen faragott útbaigazító táblákat, padokat, buszvárókat, sőt szobrokat is látni. – Fődi Tibor fafaragó imádja ezt a tájat, sokat volt itt és faragott a falunak, barátainak. Az ő munkái ezek – mondja Károly, akivel a szőlőhegyeket vesszük célba. Ritka szépségű panoráma tárul a kiránduló elé. A távoli hegy alján Sümeg, jól kivehető várával látható, távolabb magaslik Somló hegyének jellegzetes sziluettje, előttük álmosan nyúlnak el a végtelen völgyek. Az egyik telken találjuk Gál János egykori polgármestert.

– A falu határában, a keszthelyi kútnál volt régen is az utak találkozása, ahol római kori épületek tégla maradványai is megtalálhatók. Sajnos az igazi feltárás nem történt meg. Ma sokat segítene, ha lenne itt egy borfeldolgozó jó étteremmel, pincével. Akad is itt egy ilyen törekvés, a szőlőt már el is telepítették, s jó volna, ha előbbre jutnának a pályázatukkal. A látogatóknak kell egy olyan hely, ahol jót lehet enni és finom borokat kortyolgatni – mutatja János a közeli ültetvényt, majd a pincébe invitál, ahol a hordóit, s a pálinkafőző berendezését is láthatjuk. - Most már legálisan is lehet pálinkát főzni – mondja.

Írásunk elején említettük, új kapcsolódása is van a nagyvilághoz Sümegcsehinek. Borsi Károly egy hegyi horhosban mutatja az útba igazító táblákat, amelyek a Boldog John Henry Newman kápolna megközelítését hirdetik. Károly azt mondja, ez nem látogatható terület, de talán kívülről láthatunk valamit. Szerencsénk van, nyitva a kegyhely.

Kedves emberek fogadnak, rendezvényük van, de a vendégek éppen kirándulnak Barsi Balázs vezetésével, aki a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences templom igazgatója és a sümegcsehi Newman kegyhely gondozója. Az ország első Newman-templománál, mi több, kegyhelyén vagyunk, amit - benne Udvardi Erzsébet festményeivel – teljességében megcsodálhatunk. A templomot Sümegcsehi szőlőhegyén, John Henry Newman bíboros szentté avatásáért emeltette és 2006 júniusában szentelte föl Barsi Balázs. Az elmúlt években az új kegyhelyen vendégházat, szabadtéri miséző helyet, valamint keresztutat és keresztúti kápolnát is létesítettek. (John Henry Newman nagy hatású angol anglikán, majd katolikus teológus, bíboros, a Néri Szent Fülöp Oratóriuma angliai alapítója. 2010-ben a birminghami Cofton Parkban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta. Ez volt az első boldoggá avatás Angolföldön.)

- Nagyon szép a Newman-kegyhely, s új vonzást jelenthet a falunknak is. Szeretnénk elérni, hogy a hét bizonyos napján, akár önkormányzati segítséggel látogatható legyen ez a gyönyörű hely. Erről szeretnénk megállapodni az egyházzal, hiszen ezzel a vallási turizmus felé is nyithatnánk – mondja Sziva Erika, amikor az elsősorban hitbéli hagyatékokat útba ejtő túránk után elköszönünk.