Hírek

2016.03.25. 16:49

Öregedés: az evolúciós fejlődés tette lehetővé, az ősember meg sem érte

Zalaegerszeg - Kiment a divatból az öregedés? Mindent megteszünk azért, hogy legalább 10-20 évvel fiatalabbnak nézzünk ki a koruknál?

Arany Horváth Zsuzsa

Pedig az öregedés már jóval a valódi és érzett öregkor előtt fejlődő, soklépcsős biológiai folyamat, amely a szervezet reprodukciós képességének megszűnése mellett az alkalmazkodóképesség csökkenéséhez is vezet. Erről a - nemcsak a biológiai tényezők által meghatározott - folyamatról beszélt nemrégiben népes és érintett korosztályú hallgatósága előtt dr. Bárdos György, az ELTE egyetemi tanára a megyeszékhelyi Szenior Akadémián. Az élettani törvényszerűségeken túl az érzelmi háttér és a követett életmód egyaránt szerepet játszik abban, ahogy és amilyen ütemben öregszünk. Az egészséges életmód, az elégedettséget adó munka, az a tudat, hogy szerethetünk valakiket és azok viszontszeretnek, valamint a szellemi fittség sokszor évtizedekre kitolhatja a minőségibb életet. Mi az öregség? , tette fel a kérdést a professzor. „Több dolog történik velünk utoljára, kevesebb először” - idézte fel a szellemes, kevésbé tudományos meghatározást.

Az öregedésnek nem kell feltétlenül élettani romlással együtt járnia, ameddig csak lehet, érdemes törekedni a sikeres öregedésre, állította a szakember, jelezve, gyakran a testi változások, gyengülések mellett a saját viselkedésünk, önmagunkról alkotott, a társadalmi elvárások és sztereotípiákhoz igazított képünk tesz öregebbé a valóságosnál. Bár megfordítani nem lehet, van esély a lassítására.

Az emberi életszakaszok közül ma a tudomány érett kornak a 60-70 életév közti szakaszt tartja, a 70-80 köztit időskornak, a 80 felettit öreg, a 90 felettit aggkornak nevezi. A kronológiai és a biológiai szakaszolás mellett persze nem elhanyagolható a szubjektív szempont, magyarán az, ahogy érezzük magunkat.

Az érett korban lévők életszakaszának jellemzője a gyerekek kirepülése, a felnőttek egyedül maradnak. Ideális esetben lehetőségük van egymás ismételt felfedezésére, kapcsolatuk megújítására.

Ebben a korban eltérő időben, és eltérő formában mindkét nemnél megjelenik a klimax, ami nagyon igénybe veszi testi és lelki értelemben egyaránt a szervezetet.

Dr. Bárdos György is figyelmeztetett: az optimális állapotú idősödés az aktív és egészséges élet természetes része, így megnyugtatott minden szenior akadémistát, a puszta jelenlétük érdeklődését, szellemi aktivitást jelez, ami hosszú, jó minőségű öregséget prognosztizál számukra. (Egyébként ő maga is a hatvan felettiek táborába tartozik.)

Dr. Bárdos György egyetemi tanár és a zalai Szenior Akadémia hallgatói

Meddig érdemes élni?, vetődött fel a következő dilemma. Amíg az ember tud adni másoknak, s szívesen fogadja, amit másoktól kaphat. Az idős korral ugyanis megnő az alárendeltségi és kiszolgáltatottsági fok, ehhez lelkileg alkalmazkodnia kell annak, aki gyámolításra szorul. Ráadásul idővel gyengülnek a horizontális (munkahelyi, baráti, generációs) szociális kapcsolatok, ami izolációhoz vezet, akkor is, ha a vertikális, azaz családi kötelékek működnek.

„De aki itt ül, már biztosan nincs egyedül”, hallhatták a zalaegerszegi tanulók az előadói biztatást.

Dr. Bárdos György prezentációjában sorra vette az öregedés okait kereső, sokéves nemzetközi kutatások nyomán kikristályosodó elméleteket. Köztük a betegségek szaporodása, sűrűsödése, az öröklődés, a genetikai meghatározottság, a szabad gyök probléma, az energiaelfogyás, a táplálkozási paradoxon, a sejtmegújulás egyaránt szerepelt. Kiderült, egyik sem ad önmagában koherens magyarázatot.

Érdemesebb ezért inkább arra fordítani a figyelmet és az energiát, hogy milyen szociokulturális determinációk befolyásolják az életminőséget. A születési körülmények, a körülvevő közösség, az iskolázottság, a család mind-mind felelős lehet azért, hogy mik leszünk, ha nyugdíjasok leszünk. Hiszen az életkor kitolódásával felkészülhetünk egy új, második, netán harmadik életre amit stratégiai váltást eszközölve, új tartalommal tölthetünk meg. „A személyiség ugyan 30 éves kor után nem változik alapvetően, de idősödvén a szociális pozíció változása és a társadalmi kompetenciák csökkenése lehetőséget ad arra, hogy a passzíválódást a stressz, a mérgelődés, a harag, a düh csökkentésére használjuk fel.” A társadalomból sem kell okvetlenül kikopnunk, mondta az előadó, felidézvén az amerikai sikeres rendszert, amelyben nyugdíjas önkéntesek munkájára számítanak főleg szociális, civil szerveződési és egészségügyi területen. Amellett, hogy a társadalmi védőhálót kiépíti egy-egy közösség, az idős ember a szellemi tunyaság elkerülésével védekeznek az unalom és a bezárulás ellen. A tanácsadók a kielégítő fizikai állapot őrzése fenntartása mellett elsősorban a nyelvtanulást, a zenei önképzést javasolják a szellemi kondíció fenntartásához. Mert az igazi öregedés akkor kezdődik, amikor valaki abbahagyja az élethivatását, és nem talál olyan tevékenységet, amit hasznosnak ítél, valamint elveszti, eltávolodik korábbi közösségeitől.

Természetesen mindehhez szükségeltetik az anyagi biztonság. Enélkül marad a szorongás testi-lelki feleslegességérzet miatt.

(Dr. Bárdos György 1973-ban végzett az ELTE-n. 1973 és 1996 között az MTA-ELTE Pszichofiziológiai Kutatócsoportban dolgozott, majd 1996 óta az ELTE Élettani és Neurológiai Tanszék docense. 2000 óta az ELTE Bolyai Szakkollégium tanára.)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!