Hírek

2016.02.09. 15:56

Agancsgyűjtők az erdőkben

Zalaegerszeg – Az engedély nélküli agancsgyűjtés lopásnak számít, a szarvasok ezzel járó zavarása pedig veszélyes a vadra és az emberre is.

Hajdu Péter

A gímszarvas bikák életciklusának évente ismétlődő rendje, hogy elhullajtják fejdíszüket, majd tavasztól őszig újranövesztik. Ezt jól tudják az agancsgyűjtők, akik ilyenkor megjelennek az erdőkben. Tudják, hogy megyénk gímszarvasban gazdag terület, és sajnos a piac is motiválja őket. Már olvasható volt olyan hirdetés is, amiben a felvásárlók közölték, hogy kilónként akár több tízezer forintot is fizetnek az összegyűjtött agancsért. Az agancsgyűjtők piacát a felvásárlók jelentik, a szebb agancsokból ugyanis egyebek között ajándék- és dísztárgyak, csillár, fogas, bicskanyél készül.

Győrvári Attila, a vadászkamara megyei titkára e témáról szólva elmondta, a vadgazdálkodók már sorra jelzik, hogy megindult az erdőkben ez a kártékony tevékenység.

– Nemcsak arról van szó, hogy az elhullajtott agancsot gyűjtögetik. Azt is csak a helyi vadgazdálkodó vadásztársaság engedélyével szabad, egyébként lopásnak számít. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az illegális gyűjtők szervezetten, többen meghajtják az erdők egy-egy részét. Nemritkán fejmagasságban drótokat feszítenek ki, hurkokat helyeznek el a menekülő szarvasok útvonalában, hogy a leválni készülő agancsuk beleakadjon – mondja a vadászkamara titkára, akivel a szarvasbikák éves agancsváltó ciklusáról is beszéltünk.

Győrvári Attila mutatja, miért járják az erdőt sokan: a gímszarvasbikák hullott agancsait keresik Fotó: Pezzetta Umberto

– A gímszarvas bika február végén, március elején kezdi levetni az agancsát, aztán újranöveszti. A mi éghajlatunkon, Zala megyében július végére már teljesen letisztítja azt. Augusztus végétől pedig szép lassan indul a gímszarvasok násza, a bőgés, és a gímbika érett fejdíszt hord a fején, ami egy csontképződmény. Ezt a folyamatot minden évben újra kezdik a bikák. Az öreg bikák már februárban, a fiatalabbak valamivel később vetik le az agancsot. Az illegális agancsozók nagy károkat okoznak a vadgazdálkodásban az állat zavarásával. A bika október elejére túl van az üzekedésen, a bőgési időszak alatt 15-20 százalékos testsúly veszteséget is elszenved. Jön a tél, táplálék hiány van, megkezdődnek a terelő vadászatok. Elérünk január végéig, februárig, amikor elkezdi levetni az agancsát. Ez ismét egy hormonváltozás következménye, ami valószínűleg kellemetlen számára, ezen kívül sovány és éhes. Innentől a tavaszon és nyáron át rejtőzködő életmódot folytat, az agancs nélkül szinte védtelen, és nagy mennyiségű kalciumot, foszfort kell felvennie a táplálékkal, hogy a nyár végére újra felépítse az agancsát. És pont ebben az időszakban zaklatják őket. Előfordul, hogy ha nem is magától, hanem hajtástól esik le az agancs, a koponyából is kitörhet egy darab. Ez már állatkínzásnak számít – mondta a szakember.

A hullott agancs a terület vadgazdálkodójáé, s szakmai szempontból azért is fontos, hogy az erdőben maradjon, mert a vadászok azok méretéből, minőségéből állapítják meg, mennyi, és milyen minőségűek a területen élő szarvasbikák.

Az agancsgyűjtők egyébként veszélyt is okoznak, mert nem ritka, hogy a meghajtott vadak nagy csapatokban menekülnek át az országutakon. Az illegális gyűjtést kétségkívül a felvásárlók motiválják, akik ebben az esetben orgazdának minősülnek. A piac hátterét pedig már nem is elsősorban a díszkészítők adják, hanem az országhatárokon kívül folyó agancsbútor gyártás. Állítólag vannak, akik vagyonokat hajlandók fizetni a szarvasagancsból készülő székekért, garnitúrákért. Így aztán érthető, hogy nagyon nehéz e kártékony folyamat ellen küzdeni.

Ezek is érdekelhetik