Közös cél a templom felújítása Zalaboldogfán

Zalaboldogfa temploma rossz állapotban van. A templom különlegessége, hogy itt készült az első freskók egyike Brenner Jánosról, az ötvenes évek mártír papjáról. A Zalaboldogfán született, ma Nagykanizsán szolgálatot teljesítő dr. Bogár Gáspár atya kezdeményezte egy figyelemfelhívó cikk írását a templomról. Brenner Jánosról tudni kell, Rábakethelyen (Szentgotthárd városrésze) teljesített szolgálatot. Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni az ifjú papot, de ő továbbra is itt vállalta a misszióját. 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen, nyakában az oltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték A templomnál többen is várnak rám, köztük Luter Péter polgármester és Kovács Frigyes, a boldogfai egyházközség elnöke, akik arról beszélnek, hogy számukra meglehetősen tisztázatlan a helyzet a templom felújítása körül.

A templom vakolata sok felé leomlott, mindenütt látszik a vizesedés is. Kívülről amolyan ütött-kopott épületnek tűnik, belépve viszont egészen más kép és hangulat fogad. Az ablakokkal szemben lévő falon hatalmas  freskókban gyönyörködhetek. A főoltár melletti falrészen látom, amiért eredetileg jöttem, a Brenner Jánost ábrázoló freskót. Viszont azt is felfedezem, hogy a freskók alján a fal nedves, a salétrom egyre feljebb pusztít.

– Mérgelődünk a tehetetlenség miatt – állítja Kovács Frigyes. Mint mondja, nemrég tudták meg, hogy nem nyert a templomfelújítási pályázat, amit a norvég alaphoz nyújtottak be. Elmondják,  erre nem jut pénz, a harang elektronikus, automata hajtását például az önkormányzat oldotta meg. A plébános a hívők templom felújítására összegyűjtött pénzéből akarta ezt a munkát finanszírozni, de ebbe az egyházközség nem ment bele, ráadásul az önkormányzat  olcsóbban dolgoztatott.

– Az összegyűjtött pénzhez nem engedtünk hozzányúlni – jelenti ki Kovács Frigyes, majd így folytatja: – Tavalyelőtt és tavaly gyűjtést szerveztünk, hogy legyen a pályázathoz önrészünk. Össze is jött mintegy hárommillió forint, amit az egyházközség kezel. Miután megtudtam, hogy a pályázat nem nyert, nem sokkal ezután, július 8-án behívták az egyházközség képviselőit Bagodba a plébániára, ahova a testületből hárman mentünk el, s ahol vártak ránk a plébános úr mellett a püspökségtől is. Közölték velünk, hogy szeptemberben is lehet pályázni. A hívők adománya feletti meghatalmazást azonban adjuk át a plébánosnak. Megkérdeztük, mi van akkor, ha ez nem történik meg, mire azt a választ kaptuk, hogy akkor pucoltassuk be a templomot a hárommillió forintunkból.

A polgármester ekként vázolja a helyzetet: – A plébánosunk, Farkas László neve alatt előkészített pályázat elkészítésében az önkormányzat is részt vett. Közben hosszú idő telt el várakozással, hiszen a pályázat benyújtási határideje rég lejárt (2014.05.22). Megnéztük a norvég pályázatot az interneten, ahol megtaláltuk a plébánosunk neve alatt a zalaboldogfai templom pályázatát, „nem benyújtottként” szerepelni. Hogy mások és másként nyújtották be a pályázatot? Lehetséges, de erről miért nem tudunk?

– A plébános urat korábban többször is kérdeztem a pályázatról. Legutóbb itt a sekrestyében. Azzal utasított el, majd ha lesznek fejlemények, tudatja – így Kovács Frigyes. – De azért ez nem mindegy a falunak. Hatezer forintot kértünk a gyűjtéskor. Volt, aki annyit nem tudott adni, de valamit azért kiszakított a templom javára a szűkösségéből. Nem mindegy, mi lesz a pénzükkel és  nem mindegy, mi lesz a templommal – teszi hozzá.

– Mint mondtam, az önkormányzatot is bevonták a pályázatba – mondja Luter Péter –, de nem kaptunk semmilyen hivatalos értesítést még a beadásról sem – folytatja. – Ha tudjuk, hogy nem nyújtják be a pályázatot, akkor más megoldások után nézünk.

A templom plébánosát, Farkas Lászlót először telefonon érem el. Beszámolok neki a Boldogfán tapasztaltakról. Farkas László arról informál, hogy ő sem tudja pontosan, mi a valós helyzet, mert a norvég alappal gondok voltak. Mondom, azt látni a norvég alap honlapján az ő neve alatt, hogy nem nyújtották be a pályázatot. Határozottan állítja, ez nem így van, valami tévedés lehet a dologban. Kér, hívjam fel a Martinus Projekt Kft. illetékesét Szombathelyen. A Martinus Projekt Kft.  fő tevékenységi köre a Szombathelyi Egyházmegye területén elhelyezkedő egyházi vonatkozású projektek lebonyolítása.

A Martinus vezetője, Varga Dezső  készségesen tájékoztat:

– Nem bírálták még el a pályázatokat a norvég alap körüli okok miatt. Nemrég kaptunk az alaptól értesítést, amiben azt kérdezték,  fenntartjuk-e a zalaboldogfai pályázatot? Most fogunk majd  válaszolni, mégpedig azt, hogy igen.

Arra a kérdésre, hogy ezt ki beszéli meg a boldogfaiakkal, s nem kellene-e erről tudni az önkormányzatnak is, hiszen ők abban a tudatban vannak, hogy be sem lett adva a pályázat, azt válaszolja:

– Jó kapcsolatban kell lenni a plébánossal és akkor nem terjednek ilyen hírek. Az el nem bírálás ténye persze nem jelenti, hogy nyerünk. A lényeg, mi szeretnék felújítani a templomot – hangsúlyozza.

A legilletékesebbhez, a norvég alaphoz fordulok a zalaboldogfai pályázat ügyében. Onnét Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár titkárságára irányítanak, s a választ is megkapom. Ez a következő: „Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy Farkas László plébános valóban elkezdte az „Egyházi emlékek védelme Zalaboldogfán” című pályázat kitöltését, de nem folytatta azt. (Ezért látható a pályázati felületen a sikertelen benyújtásra vonatkozó információ.) Ugyanakkor a Martinus Kft. képviselője a „Zalaboldogfai Római Katolikus templom felújítása” címmel, 2014. 05.19-én benyújtotta határidőre a zalaboldogfai templom felújításáról szóló pályázatot, amelynek projektgazdájaként a bagodi Római Katolikus Egyházközség (a zalaboldogfai Római Katolikus Egyházközség a bagodi plébánia filiája), képviselőjeként Farkas László plébánost jelölték meg. A pályázat értékelésére a Finanszírozási Mechanizmus felfüggesztése miatt egyelőre nem került sor, de az egyházközség 2015. augusztus 3-i levele szerint továbbra is fenntartja pályázatát. ”

Farkas László plébános, miután elolvassa a miniszterelnökség levelét, azt mondja:

– 2009 óta négy plusz egy pályázatot nyújtottunk be a zalaboldogfai templom felújítására. Ha engem is odahívnak a templomhoz, amikor maga ott járt, elmondtam volna, hogy ezek a dolgok lassan haladnak, kellő türelem kell a pályázáshoz. Az épületen addig nem szabad olyan javításokat végezni, amire kiterjed a pályázat. Most nagyon hosszú idő telt el, s csak az tudtam mondani, hogy még nem nyert a pályázat. A „még” szó volt a lényeg. Nem akarja senki elvenni a boldogfaiak összegyűjtött pénzét. Amikor a harangozó megbetegedett, a harang elektronizálására nem volt az egyházközségnek pénze, ezért örültem én is, hogy az önkormányzat olyan emberrel végeztette el ezt a munkát, akit én is jól ismertem. A gyűjtéssel az a gond, hogy a boldogfaiak nem tartják be a püspökség pénzkezelési előírásait. A hívek gyűjtése a felújításba fog majd segíteni, de ennek azon a számlán kell lennie, amit a pályázatban megadunk. A felújítási pályázatban mintegy 59 millió forint szerepel. Az egyházközség pénzéhez a plébános is csak az egyházközség egy világi tagjával közösen fér hozzá. Ha kérdeznek, mindenre válaszolok, s akkor nem terjednek ilyen ostoba, a plébánost lejárató feltételezések.

Luter Péter megköszöni a miniszterelnökségtől jött információt:

– Egyetértek azzal, hogy most a templom felújítása a legfontosabb és az egyéb részletek másodlagosak, de ez nem mentesít senkit sem, hogy nem tájékoztatják a hívőket és az önkormányzatot a fejleményekről.

Kovács Frigyes is köszöni az újabb információkat. Mint mondja, a falu lakóiban megvan a templom felújítására az akarat. Megemlíti, hogy nem csak a kereső lakosság adott 2013-ban és 2014-ben is hat-hatezer forintot ilyen célra, hanem nagyon sok elszármazott is. A felelősségük súlyát érezve személyes találkozót kezdeményeztek a püspök úrnál azért, hogy előbbre vigyék a templomuk sorsát.