Hírek

2015.03.16. 14:50

Egyre nő az ellátásra szoruló idősek száma

Zalaegerszeg - Örvendetes tény, hogy növekszik az emberek életkora, ám ezzel együtt nő a szellemi hanyatlásba kerülőké is. A test még működik, de egyre többször keresi a szavakat, nem tud felidézni nemrég még pontosan ismert körülményeket.

Arany Horváth Zsuzsa

„Másfél éve élünk így a férjemmel, nemrég este 10-től hajnali négyig kuporogtunk együtt a zuhany alatt, nem tudtam felemelni", sírdogált a csontsovány néni az orvost hallgatván. „Ne legyen lelkiismeretfurdalása, most már szükség van az intézményi ellátásra, mondta vigasztalólag dr. Császár Tamás, a Zala Megyei Kórház osztályvezető főorvosa, belgyógyász, geriáter és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos. Aki a minap „Ketyeg a demens bomba" címmel tartott előadást az életmód klubban. Ezután kerestük fel az osztályát.

Kőcs Ágnes gyógytornász (jobbra) naponta tart tornaórát az osztályon ápolt időseknek. Középen bottal a 81 éves Németh Emilné. Fotó: Pezzetta Umberto

Mi a demencia? Előadásában – melyet hamarosan több tudományos konferencián is közzétesz a zalaegerszegi geriáter – így foglalja össze:

– Az agykéreg progresszív organikus elváltozása, mely a magasabb agykérgi funkciók (gondolkodás, memória, ítélőképesség, intellektuális teljesítmény, emocionális reakciók kontrollja) károsodását okozza. Az idegrendszer egyes sejtcsoportjai, neuronhálózata elpusztulnak, következménye agysorvadás. Az agy térfogata és tömege csökken, a fehérállomány csökkenését az agykamrák tágabbá válása, a szürkeállomány csökkenését a gyrusok keskenyebbé, a sulcusok szélesebbé válása jelzi. Az otthon, sokszor egyedül élők nem is veszik észre magukon, hogy zajlik a szervezetükben a folyamat. Pedig fontos lenne a kialakulás felismerése, mert a kezdeti stádiumot tudjuk konzerválni, ezáltal késleltethetjük a demencia elhatalmasodását.

Ami az életminőség miatt jó hír, hiszen ki szeretne leépülve feküdni évekig egy ágyban, úgy, hogy a legközelebbi hozzátartozóinak a megismerése is gondot okoz? Pedig egyre többen néznek szembe ezzel a rémisztő jövőképpel.

– 2013. december 11-én a G8-államok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Nagy-Britannia, USA, kilencedikként az Európai Unió) soros ülése a demencia problémakörével foglalkozott – folytatja a szakember. – Ilyen szintű politikai prioritást sohasem élvezett ez a betegség. A találkozónak hármas célja volt: nemzetközi konszenzus és együttműködés létrehozása a kutatók, klinikusok és gyógyszeripari cégek között.

Odaadó munka, önzetlen figyelem. Altingerné Berke Marianna főnővér vérnyomást mér a 76 éves, gyakran eleső Sas Ferencné Irénke néninek. Infúzióban kapott jó hatásfokú, sokak által ismert gyógyszert, mert így jobb a felszívódás, mint a tablettáé. Fotó: Pezzetta Umberto

Sietni kell, a statisztikák riasztóak. 2010-ben az EU-ban közel 10 millió, ebből Magyarországon 250 ezer volt a demens betegek száma. A prognózis szerint 2050-re Európában 16 millióan lesznek demensek. Az ENSZ, a WHO, a G8-ak és a Nemzetközi Alzheimer Társaság (Alzheimer's Disease International-ADI) a demenciát világméretű közegészségügyi krízisnek tartja.

A zalaegerszegi osztályon kezelt összes beteg száma 656 volt 2014 első 10 hónapjában, a geriátrián 224, a krónikus belgyógyászaton 442 eset fordult meg, nemek szerint 233 férfi, 423 nő. A betegek átlagos életkora 76,5 év volt, az átlagos ápolási idő 20,7 nap. Korcsoportok: 0-64 év között 108, 65-75 év között 135, 76-90 esztendő között 368, 91év felett pedig 45 fő került az osztályra. A demencia gyakorisága 65 évesek körében 10 százaléknál nagyobb, 75 éves kor felett pedig több, mint 20 százalék.

A szellemi leépüléssel járó betegségek az átlagéletkor növekedésével egyre gyakoribbá válnak és egyre súlyosabb gondot jelentenek a családok, az egészségügy és a társadalom számára.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság öt tényezőre hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata:

A cardiovascularis betegségek, a diabetes, a magasvérnyomás megfelelő kezelésével, a dohányzás elhagyásával még késői életkorban is csökkenteni lehet a demenciát.

A testmozgás fontossága – a fizikai aktivitás segít a memória megőrzésében.

Helyes táplálkozási szokások és megfelelő életvezetés révén megőrizhetők az agyi funkciók.

Agytréning lassítja a betegség előrehaladását.

A társas kapcsolatok fontossága – a barátokkal és a családdal való kapcsolat csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát.

A mozgás döntő a folyamat késleltetésében. Dr. Császár Tamás osztályvezető főorvos a fizikoterápiás szobát és eszközöket mutatja. Fotó: Pezzetta Umberto

A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szív-érrendszer, a cukoranyagcsere, az izomzat, a vérzsír egészség fenntartásában segít, hanem segíti és védi a kognitív és egyéb szellemi funkciókat. A memória, a figyelem, a feladatmegoldás megőrzésében nagy a szerepe a napi 30 perces járásnak.

– Az idős emberek több mint a fele egyébként nem megy emiatt orvoshoz, ami azt eredményezi, hogy nem fedezik fel a gondolkodás és/vagy emlékezetzavar kezelhető okát – osztja meg tapasztalatait dr. Császár Tamás. – Pedig fontos, hogy felismerjék a kognitív károsodást és az okát. A demencia korai felismerése és kivizsgálása hozzásegíti az érintetteket, hogy korábban kezdjék el kezelni őket. Segítheti a családokat, hogy megtervezzék a beteg ellátását és felkészüljenek a várható problémákra.

– Milyen fokozatokról lehet szó?

– Enyhe stádium: az önellátó-képesség megtartott, az életvitel folytatása az eredeti környezetben segítséggel megoldható. Közepes súlyosság: a betegek rendszeres segítséget és felügyeletet igényelnek. Súlyos fokú demencia: állandó felügyeletre, teljes ellátásra és ápolásra szorulnak. A lefolyás általában 4,8 év, ez pedig megterheli a környezetet.

A főorvos két tesztet alkalmaz az új páciensek állapotát felmérendő: órát rajzolnak, feltüntetik az időt..., ha tudják. Vagy 100-tól számolnak fejben hetesével lefelé. (Aki most számolni kezd, később ne felejtse el folytatni a cikk olvasását.)

Ezek a kezek is voltak valaha hamvasak, ránctalanok Simogattak, óvtak, dolgoztak. Nehezen, de még néha felemelkednek a magasba. Fotó: Pezzetta Umberto

A zalaegerszegi osztályon nem csinálnak titkot abból, hogy sok betegük már nem távozik tőlük a maga lábán. Az itteni életet a lehetőségek szerint igyekeznek komfortossá tenni. Tornaszoba, mozgássérülteknek járástámogató rámpa, korlátok, kapaszkodók mindenütt. Napi, körültekintően összeállított gyakorlatsor a kerekes székeseknek és a járókereteseknek is. És odafigyelő nővérek, ápolók.

– Nyolc centit levágattam az ágyak lábából, hogy könnyebben álljanak fel – mutat a kórterembe dr. Császár Tamás.

És ha nincs tovább?

Feltárul előttünk a hűvös szoba, benne óriási leanderek. Gyertyák, a falon feszület.

– Itt elbúcsúzhatnak a hozzátartozóiktól, ha igény van rá – mondja Altingerné Berke Marianna főnővér. Az ő személyében egyébként a jövendő élet maga van jelen, hiszen kisbabát vár. Azért jelzi, ennyi emberi nyomorúsággal találkozni nap mint nap, bizony kiégéssel fenyegeti a munkatársakat.

Ezek is érdekelhetik