Hírek

2015.01.12. 10:42

Bucsuszentlászló barokk temploma téli fényben

Bucsuszentlászló temploma és mellette a Kálvária-domb párját rikító, gyönyörű műemlékek.

Győrffy István

Az épületek körül hatalmas fák nőttek, amelyek  jótékony árnyat nyújtanak ugyan  a forró nyári napokon, de el is takarják a templomot, s a rendházat. Télen viszont, szép napsütéses napokon viszonylag szabadon futhat a tekintet, érdemes ilyenkor teljes pompájukban megcsodálni a műemlékeket.

Amúgy, a történeti leírások meglehetősen alaposak  a kegyhelyről. Ezekből tudjuk, hogy a monda szerint Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, miután csodás módon menekült meg itt az üldözőitől. Tény viszont, hogy a régészet is igen ősinek, román korinak (XII-XIII.sz) tudja be a főoltár mögött meghúzódó kegykápolnát. Ehhez az ősi kápolnához építették aztán a méreteiben is impozáns barokk templomot. A török pusztítás szerencsére megkímélte Bucsuszentlászlót, azért is, mert a Koránt ismerő muzulmánok tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt. (Mint tudjuk az ő tiszteletére építették az egykori kápolnát.) Sőt, éppen a kanizsai basáról maradt fenn az a történet, hogy 1690 előtt, a betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide, hogy imádkozzon a gyógyulásáért. Amikor a rab ezt megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, a díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen. Ezt a pajzsot egyébként leírása szerint, még 1780 körül is látta a ferences tartományfőnök.

A ferences szerzetesek  egyébként 1694-ben jöttek Bucsuszentlászlóra, az addigra már közismertté vált zarándokhelyre, ahol  a leírások szerint számos csoda történt, amelyeket Szűz Máriának  tulajdonítottak. A barokk templomot 1714-ben kezdték el építeni és 10 esztendő alatt készül el. A templom alatt kriptát is kialakítottak , s egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Ezután a kegytemplom mögött, mintegy 100 méterre, akkor még egy kis szigeten lévő Kálvária dombot használták temetkezési célra a ferencesek.

A Kálvária-dombon is egy kápolna emelkedik, alatta húzódik a keresztút, legalul pedig egy forrás található. A Kálvária-kápolna egyidős a barokk templomépülettel, a domb alatt fakadó forrást, 1852-ben fallal vették körül, s Szent László kútjának nevezték el.

A Kálvária-domb körül 1914-ben épült a 14 keresztúti stáció, amelyek este sejtelmes világító ablakként fénylenek a sötétben.

Érdemes egy kicsit átrándulni a szomszédos Nemessándorházára is. Nem csak azért mert a sándorházi temetőben is találni néhány látványos és értékes síremléket, hanem azért is, mert erről a dombról csodálatos látvány nyílik Bucsuszentlászlóra, ahol a település központját  Magyarország egyik legszebb barokk temploma, a Kálvária-dombbal egyetemben uralja.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!