Polgármesterből „várkapitány” - Gyutai Csaba október közepe óta a Várgondokság ügyvezető igazgatója

Az enyészettől megmentett világörökségi helyszín a Duna partján, gondozott kertekkel, sétára csábító korzókkal, fenséges épületegyüttesekkel, 19. századi műalkotásokkal, renovált és vadonatúj kulturális-közösségi terekkel. Alant a Lánchíd, túloldalon a Parlament, odafönt a királyi erődítmény falai és bástyái, a Várhegy csúcsán pedig a Budavári Palota méltóságteljes tömbje. Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú remekműve, a nemrég felújított Várkert Bazár az utóbbi időben sokat szerepelt a híradásokban. Október közepe óta Gyutai Csaba irányítja azt az állami céget, amely a terület – és az egész palotanegyed – üzemeltetését végzi.

A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t a helyhatósági választások óta irányítja ügyvezető igazgatóként Gyutai Csaba. Zalaegerszeg korábbi polgármesterével új feladatáról és az előző önkormányzati ciklusról beszélgettünk a reprezentatív fővárosi helyszínen.

– A kormányzat elkezdte szisztematikusan helyreállítani a nagy jelentőségű történelmi helyszíneket, ehhez a folyamathoz tartozik például a Parlament és a Kossuth tér felújítása, illetve a kastélyprogram. A rám bízott cég pedig, amely közvetlenül a Miniszterelnökséghez tartozik, egyebek közt a palotanegyed üzemeltetését, a várfalak karbantartását, a kertek kialakítását és gondozását, az épületek felújítását végzi, illetve a Citadella restaurálása lett a „bónusz" feladat. A felkérést Lázár János miniszter és L. Simon László államtitkár uraktól kaptam, mint elmondták, azért, mert elégedettek az eddigi munkámmal, és olyan emberre volt szükségük, aki e kiemelt feladatot el tudja végezni – jelezte Gyutai Csaba.

Gyutai Csaba: „Az egyik legjobb kulturális helyszínt és brandet kell kialakítani a Várkert Bazárból, ez a feladat különösen közel áll hozzám. Fotó: Pezzetta Umberto

Az ügyvezető hangsúlyozta: nagyon büszke arra, hogy „Zumbok Feri bácsi" munkáját folytathatja (a budai Várnegyed megújítását korábban irányító, szintén zalai dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos tavaly hunyt el). A palotanegyedben elvégzendő konkrét teendőket a Hauszmann Bizottság határozza meg, a Várkert Bazár esetében mindenesetre a felújítás befejezése és az üzemeltetés most az elsődleges feladat, tehát funkciót kell találni a kétségkívül lenyűgöző létesítménynek.

– A hegy belsejében mélygarázs épült, és már üzemel a több mint 3000 négyzetméteres kiállítóterem. Nagyon izgalmas programmal indult el a ház, három tárlat látható jelenleg: Ybl-emlékkiállítás, dizájnkiállítás és hungarikumokat bemutató kiállítás kínál élményt.

Ez utóbbi tárlaton méltán híres magyarok személyes tárgyaiból – például Puskás Öcsi csukája, Benedek Tibor köpenye, Neumann János írógépe – láthatók művészi installációk. Jövőre nagyszabású első világháborús kiállítás nyílik, ennek szakmai előkészítését a Terror Háza Múzeum végzi.

– A Várban, a szintén üzemeltetésünk alatt álló egykori honvéd főparancsnokság épületében egy európai léptékkel is nagy jelentőségű, Csontváry teljes munkásságát bemutató tárlatot rendeznek be, várhatóan februártól. Az egykori karmelita kolostor épületébe pedig a tervek szerint a Miniszterelnökség költözik. Ugyancsak feladataink közé tartozik a későbbi fejlesztések előkészítése, lebonyolítása. Ez egy csodaszép megbízatás, a barátaim fogalmaztak úgy: polgármesterből várkapitány lettem... Az egyik legjobb kulturális helyszínt és brandet kell kialakítani a Várkert Bazárból, ez a feladat pedig különösen közel áll hozzám – hangsúlyozta.

A Várkert Bazár Ybl Miklós életművének kiemelkedő alkotása. Gyutai Csabának abban is fontos szerepe lesz, hogy megteljék élettel az épületegyüttes. A hegy mélyén kialakított ezerfős rendezvényterem már elkészült, a technikai fejlesztések közbeszerzését most végzik; e helyiség alkalmas lesz elegáns konferenciák, hangversenyek, közösségi, kulturális rendezvények befogadására. Az igazgató a Várkert Bazárral kapcsolatban úgy fogalmazott: szégyen volt, hogy évtizedeken át romos állapotban maradhatott az ország egyik legszebb épületegyüttese.

Mint mondta, a felújítás során elég csúnyán bánt a sajtó ezzel a projekttel.

– Van a Várkert-beruházás, amely lényegében elkészült, és van a Lánchíd utcai beruházás, amely nem ennek a projektnek a részeként zajlott, de célszerű volt együtt megépíteni a kettőt annak érdekében, hogy a gyönyörű Ybl-paloták előtt az utca is megszépülhessen. Az önkormányzati beruházásban készülő utca egy részét ünnepélyesen átadták, és külön felavatták az állami projektként felújított Várkert Bazárt, ebből adódott a félreértés. Tehát nem igaz, hogy kétszer avatták volna a Várkertet – tette hozzá.

Gyutai Csaba összegzésképpen zalaegerszegi polgármesteri ciklusa (2010-2014) eredményeiről is szólt.

– Az első két év a gazdasági válság miatt rendkívül nehéz volt, ugyanakkor a teljes ciklusban több mint 20 milliárd forint önkormányzati fejlesztést valósítottunk meg, tehát, ha nem is arányosan, de mintegy 5 milliárd jutott évente. Ilyen a rendszerváltás óta nem történt Zalaegerszegen. Azt kívánom az utódaimnak, hogy ezt a beruházási aktivitást folytatni tudják. Rendezett pénzügyi helyzetet adtunk át, a jelentős fejlesztések dacára semmilyen a múlthoz köthető nagyobb teher nem korlátozza a következő évek mozgásterét. Természetesen mindig feladat a bevételek növelése, mi is évről évre alakítottuk ki a szükséges forrásokat a fejlesztésekhez. Mi egy olyan városvezetést képviseltünk, amely a zalaegerszegi gazdasággal összhangban, azt segítve, gyarapítva próbált dolgozni. Az országban egyedülálló módon létrehoztuk a városi pénzügyi szolgáltató szervezetet, valamint a városi gazdasági szenátust annak érdekében, hogy folyamatosan lássuk, milyen igények, tendenciák mutatkoznak a helyi gazdaságban. A mi időszakunkban gyorsult fel az ipari parkok fejlesztése. Az inkubátorházzal is számolva közel 400 munkahely már létrejött az ipari parkban az előző ciklusban.

Mint elmondta, kiemelt feladatuk volt a munkahelyteremtés, ehhez azonban idő kell. Példaként a Zalaco beruházását említette: három évvel ezelőtt fogalmazódott meg a fejlesztési szándék, azután elindult a tervezés és forrásszerzés folyamata, majd egy újabb esztendőre volt szükség a beruházás megvalósításához.

– A munkahelyteremtés esetében ilyen hosszú periódusokat lehet értelmezni, és természetesen mindehhez szükség van a személyes kapcsolatrendszerre. Én a már előkészített beruházások befektetőinek természetesen azt javasoltam, hogy keressék az új városvezetést és valósítsák meg fejlesztéseiket.

Hangsúlyozta: a polgármestersége idején elvégzett fejlesztések látszanak a városban. Az intézményrendszer felújításában jelentős előrelépés történt, ezt a munkát is folytatni kell. S hogy mi az, amit másképp csinálna? Például a nagy versenysportágak átszervezésével kapcsolatos döntéseket előbb meghozta volna. És – mint fogalmazott – „nem ismerte a hűség valódi természetrajzát, amelyet most volt alkalma megtapasztalni".

Az Ybl-épületegyüttest és az egész palotanegyedet a cég kezeli. Fotó: Pezzetta Umberto

Visszatérve a budapesti megbízatásra, a Várgondnokság új igazgatója elmondta: korábban is sokat dolgozott Zalaegerszeg kormányzati kapcsolatainak erősítésén, és úgy gondolja, jelenlegi helyzetében kifejezetten sokat tud segíteni, ha erre igény mutatkozik.

– Várost vezetni nagy megtiszteltetés, ez pedig azért is szép feladat, mert az ország egyik legszebb helyén dolgozom. Itt van a magyar történelem... Attól, hogy most Budapesten dolgozom, ugyanúgy minden porcikámban zalaegerszeginek érzem magam, mint polgármesterként. Hűséges típus vagyok. Számomra alapvető a hűség a családomhoz, a barátaimhoz, a városomhoz. Nem mondhatnak és nem ígérhetnek olyat, ami engem ebben megváltoztathatna.