Colline-t, a keverék kutyát el kellett altatni

Colline-t el kellett altatni (Fotó: Archív)

A Csesztregen élő Ralf és Beate Ebinger a keverék szuka kutyát 2008 augusztusában a Bogáncs Zalaegerszegi Állatvédő Egyesülettől fogadta örökbe. Lapunkhoz eljuttatott beszámolójukból kitűnik, hogy a Colline-nál a bajok 2013 őszén kezdődtek. A bal csípő tájékán duzzanatra lettek figyelmesek. Először arra gondoltak, hogy vérömleny lehet, majd amikor látták, nem akar felszívódni, állatorvoshoz mentek Ausztriában majd Magyarországon is, vizsgálatot kértek. Az ellátás dacára a tünetek nem szűntek meg, sőt a bal horpasz tájékánál egyre kiterjedtebb terület lett érintett. Tapintással idegen testet nem lehetett érzékelni és a röntgen se mutatott semmit. Az ultrahangos vizsgálat azonban már láthatóvá tette a baj okát. Mivel a bal vese eltávolításával járó radikális beavatkozást a gazdák nem vállalták, az idült, nem kezelhető elváltozás miatt Colline elaltatása mellett döntöttek. Ezt követően kérték a boncolást, ami idegen test okozta tályogot, részleges vesekéreg-elhalást, sipolyt mutatott ki. Mindez az ivartalanítás szövődményeként jött létre, áll az állatorvosi véleményben.

A történtekről a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar tanszékvezetője, dr. Németh Tibor véleményét is megkérdeztük.

- Egyáltalán nem szokványos megoldás a kábelkötöző, ilyen célú alkalmazása nem elfogadott a nemzetközi sebész gyakorlatban - kezdte. Tény viszont, hogy történt már arról szakmai említés, hogy szukakutyák ivartalanításánál használták a hasüregben lekötésekre. Ennek ellenére semmiképpen nem tekinthető elfogadottnak, protokollnak, vagy ajánlásnak. A kábelkötöző nem sebészeti célra gyártott anyag, így nem olyan, ami erre a célra engedélyezetten használható lenne. Előfordulhat, hogy véletlenül pont olyan műanyagból (poliamid, polipropilén) készítik, mint amilyenből a fonalakat, de ezt nem tudhatjuk. Emellett felvetődik a sterilitás bizonytalansága is, ezért semmiképpen nem ajánlható a kábelkötöző alkalmazása szögezte le.

A konkrét esetről szólva közölte: az idegen test, a sebészetileg nem engedélyezett anyag eredményezhet tartós gyulladást, tályogot. Ez elvezethet a vese elfajulásához.

Megkérdeztük a történtekről dr. Mike Jánost is, aki a kutyát 2008-ban ivartalanította. Az eltelt idő miatt a konkrét beavatkozást nem tudta felidézni. Az eset kapcsán annyit mondott el, hogy macskák számára volt forgalomban műanyag sebészeti kapocs, klip. Kábelkötegelőt műtétek során nem alkalmaznak, ilyen jellegű problémával eddig még nem keresték. Hozzátette: a szövetkilökődés egyébként kezelhető, és olyan is előfordult, hogy sipoly kialakulása miatt újra kellett operálni az állatot.

Beate Ebinger az eset miatt az állatorvosi kamarához fordult, panaszt tett és vizsgálatot kért. A kamara ezt elutasította a beavatkozás óta eltelt évek, azaz elévülés miatt.