A tavasz tüzes veszélyei

Az elmúlt évek statisztikái szerint február közepétől a szárazabb, melegebb idő beköszöntével megsokasodnak a szabadtéri tüzek. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen napi 10-15 avartűzhöz vonulnak ki a tűzoltók. Ez alól csak 2013 volt kivétel, hiszen áprilisban is lehetett még havat lapátolni. Idén azonban a növények zöldülése már elindult, s bár még sok helyen magas a talajvíz, csapadékból származó belvíz, de ez a a tűz terjedését nem akadályozza meg, különösen nádasokban, más magas, száraz növényzeten.

A gyufával kitakarított árokpartokról, elhanyagolt területekről elszabaduló tűz veszélyeztetheti a környező lakóingatlanokat, légvezetékek oszlopait, így az áramellátást, a távközlést és még a közeli utak, vasutak forgalmát is.

Nem elhanyagolható ezen túlmenően az élővilágban bekövetkező pusztítás sem.

Sokéves tapasztalat, hogy ilyentájt napi egy-két tucat avartűzhöz riasztják a lánglovagokat (Fotó: Gyuricza Ferenc)

A katasztrófavédelmi igazgatóság összefoglalta a legfőbb tudnivalókat, ezekből szemezgetünk. A kerti égetést sok településen szabályozzák, bizonyos időszakra korlátozhatják, meg is tilthatják. Ám amikor szabad, akkor kizárólag szélcsendes időben égessünk, s ha feltámad a szél, tanácsos eloltani a lángokat. Figyeljünk rá, hogy égetéskor a hősugárzás se okozzon kárt, és a műveletnél kerülni kell a bő, lebegő, műszálas ruházatot. A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, és még begyújtás előtt gondoskodni kell az oltásra, a lángok terjedésének megakadályozására alkalmas eszközökről. Az égetés végeztével parázs sem maradhat.

Kerti sütésnél is számoljunk a lehetséges veszélyekkel: akkora tüzet szabad csak rakni, amit el is tudnunk oltani, ehhez legyen készenlétben víz, vödör, homok, lapát. Praktikus megoldás a tüzet kisebb mélyedésben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg körbeárkolt helyen begyújtani. A hely megválasztásánál számolni kell a változó széliránnyal is, ami a felröppenő és nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokok miatt jelenthet veszélyt. A szabadtéri főzés, sütés eszközeinek stabilitásáról gondoskodjunk, ha gyerekek is részesei a kerti sütögetésnek, oktassuk ki őket a tűz veszélyeire. Természetesen a program végeztével a tüzet el kell eloltani, a parázsló részeket vízzel lelocsolva vagy homokkal, földdel összefüggően lefedve, és várjuk meg, amíg a füstölgés, gőzölgés megszűnik.

A tarló és a növényi hulladék égetése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, ezért helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. Az égetéskor ügyelni kell rá, hogy a tűz terjedésének irányában a vadak elmenekülhessenek, ezért a tarlót minden oldalról egy időben tilos felgyújtani. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel és a tűz nem hagyható őrizetlenül, veszély esetén vagy ha a tűzre már nincs szükség, haladéktalanul el kell oltani. A biztonság érdekében az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani. A területen élő apróvadak védelmére riasztani kell őket, a fasorok, facsoportok oltalma érdekében a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani. Az égetés alatt tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, kellő létszámú és kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, tarlóégetés esetén legalább egy traktornak ekével a helyszínen készenlétbe kell állni. Az égetés végeztével a területet át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A katasztrófavédelmi igazgatóság emlékeztet rá: az előírások megsértése miatt tűzvédelmi bírság szabható ki. Ennek mértéke, ha tűz keletkezett, akkor 100 ezertől 1 millió forintig terjedhet, ha a lángok elfojtásához már a tűzoltóság beavatkozása is szükséges, akkor 200 ezertől indul a tarifa s elérheti a 3 millió forintot is.