Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bevallom, én még magával a fogalommal sem voltam teljesen tisztában. Benedek Miklós, a Kaán Károly Környezetvédelmi Egyesület elnöke azonban mindent elmagyarázott.

- Az ökológiai lábnyom egy olyan összehasonlítható, hektárban kifejezett számadatot takar, mellyel viszonyítható, hogy egy embernek, vagy egy csoportnak (ez éppenséggel lehet család is) mekkora élettérre van szüksége - árulta el Benedek Miklós. - Az ökológiai lábnyom tehát az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat, élelmet, energiát. Ennek egy főre jutó átlagos mérete 2,2 hektár. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember él, tehát minden emberre csak körülbelül 1,8 hektár jut. Így azért már más a helyzet...

Benedek Miklós természetesen munkahelyén, a Zrínyi Miklós Általános Iskolában is kitöltette a kérdőíveket. Ezekben azt tudakolták például, hogy helyi élelmiszert vásárol-e a család, mennyit közlekednek repülővel, vagy személygépkocsival, illetve a háztartás mennyi szemetet termel  (Fotó: Szakony Attila)

Benedek Miklós szakmai irányításával az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. egy nyertes uniós pályázatnak köszönhetően tavaly több mint 3000 fő megkérdezésével felmérte, mekkora ez a bizonyos ökológiai lábnyom Nagykanizsán, illetve a térségben. A szakember elmondta: a kapott eredmény nagyjából az országos átlagnak megfelelő, sőt, kicsit még jobb is annál.

- A magyarországi átlag olyan 3 hektár körüli, Nyugat-Európában, illetve az USA-ban pedig 4-5 hektárról beszélhetünk - magyarázta. Nagykanizsa esetében 2-2,5 hektár körül mozog ez az érték. Falvakban, például Murakeresztúron viszont ez majdnem egy teljes hektárral kevesebb.

De mit tehetünk az ügy érdekében? Az már jelentős lépés az ökológiai lábnyom mérséklése felé, ha minél több helyi terméket vásárolunk. Hiszen vannak olyan áruk, zöldségek, gyümölcsök, melyek az országban átlagosan több mint 1000 kilométert utaznak, míg eljutnak a termelőtől a vásárlóhoz. (Miközben Magyarország két széle, Nagykanizsa és Záhony között sincs ekkora távolság...) Az utaztatás pedig jelentős energiapazarlással jár. Ezért erősíteni kell a vásárlás tudatosságát, most még ugyanis sokkal több energiát használunk fel, mint amennyire szükségünk lenne.