Kárásztalanítás

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a tározók 1-es és a 2-es ütemének határán, az itt található vízügyi műtárgynál ipari módszerekkel dolgoznak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Elvégre a természetvédők nem horgászbotokkal támadnak : elektromos árammal kábítják el a halakat, és a felszínre emelkedő ezüstkárászokat aztán csónakba lapátolják . Amikor jó a fogás, akár öt mázsára való hal is lehet a zsákmányuk egyszerre.

Megyer Csabától, a nemzeti park zalai osztályvezetőjétől hallottuk: az ezüstkárász hasonló szempontból kártékony a zalai természetes vizekben, mint az akácfa az erdeinkben.

-Az ezüstkárász zalai vizekbven való megjelenéséért és elterjedéséért természetesen az ember a felelős - fogalmazott Megyer Csaba. -Egész pontosan a horgásztársadalom, melynek tagjai kedvelik ezt a halat, hiszen kicsit valóban olyan mint az erdőkben az akácfa. Gyors súlygyarapodást képes produkálni, tehát telepítés után viszonylag gyorsan eléri a horgászható mértéket. Elszaporodva viszont csakúgy mint az akác a nemes fákkal szemben elveszi az élőhelyet az általunk értékesnek tartott, őshonos vagy úgynevezett idegen honos (vagyis a térségben emberi mértékkel régóta jelen lévő) fajoktól. E helyzet javítása érdekében avatkozunk be lehalászással, évenként két alkalommal.

Az akcióhoz a halak életmódja szolgáltatja az alkalmat. Az ezüstkárászok tavasszal és ősszel ugyanis nagy tömegbe összeverődnek, megindulnak a vízben, és az olyan pontokon, mint az 1-es és 2-es ütem közti, vagy a Kis-Balaton és a Balaton közti műtárgy, feltorlódnak. A tömeg egyébként ilyenkor szinte tökéletesen homogén, volt alkalom, hogy a csónakot megtöltő, 5 mázsányi ezüstkárász közt írd és mond egy darab pontyot találtak amit annak rendje és módja szerint visszatettek a vízbe.

Természetvédelmi lehalászás a Kis-Balatonon. Az őshonos halfajok érdekében avatkoznak be Fotó: Magyari Máté

Megyer Csaba elmondta: a szakszerűen szelektáló halászatnak nevezett beavatkozást már évek óta rendszeresen végzik a Kis-Balatonon, és kedvező hatása egyértelműen érzékelhető. Már az első beavatkozások utáni szezonban növekedett a fontos halak (ponty, fogas, keszeg, balin, garda, széles kárász) állománya. A kétszer néhány napig tartó lehalászós módszert pedig azért választották, hogy ne kelljen a vizek élőlényeit folyamatosan zavarni.

-A Natura 2000-es program az élőhelyek és az állományok megóvását is jelenti, ez a beavatkozás pedig mind a két célt szolgálja - mondta Megyer Csaba, aki szerint egyébként a törekvéseik egybe esnek az igazi horgászok szemléletével. Utóbbiak is a gyors és könnyű haszonnal szemben a nagyobb ráfordítást igénylő, ám nemesebb és értékesebb honos halakat preferálják.

Az osztályvezető kérdésre elmondta: a Kis-Balatonból kiemelt ezüstkárászok kereskedelmi forgalomba kerülnek, a Balatoni Halászati Zrt. hálózatán keresztül.