Hal az ünnepi asztalokon

Öt kilogramm – ennyi halat fogyasztunk el átlagosan egy esztendő alatt, ezzel az Európai Unió országai közt – ahol az éves átlag mintegy 22 kilogrammot tesz ki – még mindig a sereghajtók közé tartozunk. Pedig a benne bőven megtalálható ásványi anyagok és vitaminok miatt, továbbá alacsony koleszterintartalma miatt a hal jóval egészségesebb a többi húsfélénél.

Felmérések szerint a karácsonyi ünnepek idején fogyasztjuk a legtöbb halat, az éves mennyiségnek közel a kétharmadát vásároljuk ilyenkor. A hipermarketláncot működtető cég marketing- és vállalati kapcsolatok igazgatója, Iglódi-Csató Judit tájékoztatása szerint üzleteikben abszolút slágertermék az élő ponty, amiből az éves forgalom 70 százalékát – mintegy négyszáz tonnát – ilyenkor adják el, de a halpulttal rendelkező üzletekben a szeletelt és filézett formában kapható tisztított friss ponty, busa, afrikai harcsa, norvég vörös lazac, illetve az édesvízi pisztráng is igen keresett termék. Decemberben négyszer annyit ad el belőlük az áruházlánc, mint az év többi hónapjában.

Rózsás Károly szüleivel érkezett a nagybevásárlásra, ő a halakra, mint érdekességre tekintett. Fotó: Pezzetta Umberto

A karácsonyi időszak előtt a fagyasztott haltermékek forgalma ugyancsak emelkedik, egy másik hazai üzletláncnál azt az információt kaptuk, hogy legalább duplája fogy ebben az időszakban a panírozott halrudacskáknak, filézett natúr halszeleteknek, de ebben az időszakban keresik leginkább a szintén mélyfagyasztott vadlazacfilét, koktélrákot, illetve az általában tenger gyümölcseiként ismert termékeket.

– Az élő hal iránt nagyobb a kereslet, de mi ilyet nem tartunk – válaszolt kérdésünkre a Lentiben és térségében három boltot üzemeltető Kancsal Béla. – Az ünnepek előtt persze többen vásárolnak a fagyasztott termékekből is, az előre panírozott halszeletekből, a natúr hekkből, valamint a halrudacskákból is. A három boltban körülbelül negyven–ötven csomag fogy el, ez valamivel több, mint az átlagos forgalom.

Kancsal Béla azt is mondja: faluhelyen azért sincs akkora kereslet a fagyasztott haltermékek iránt, mert az ott élők közül talán többen horgásznak, illetve más módon, például ismerősökön keresztül szerzik be az élő halat.

A december vége ugyanakkor nem tartozik a legjobb horgászszezonok közé, a békés halak ilyenkorra már általában bevermelik magukat, de az is előfordul, hogy az állóvizek többsége befagy a karácsonyi időszak előtt. A Zala megyében amúgy gazdag horgászvizeknél ezért kevés pecásra leltünk a napokban.

– A horgászat számomra elsősorban hobbi, de a ragadozó hal általában a sütőmben végzi – mondja Szöllős László, aki leggyakrabban Zalalövő mellett hódol szenvedélyének. – A süllőt és a harcsát tartom a legízletesebbnek, kevés füstölt szalonnával, fokhagymával natúr módon kisütve fogyasztjuk.

A férfi hozzáteszi, a ragadozó halak húsa száraz, ezáltal ízletesebb is, mint a pontyé vagy az amuré. Karácsonykor az élő halat vásárlók általában mégis a pontyot részesítik előnyben, hiszen az könnyebben beszerezhető.

A csömödéri halastó környékét jótékony és békés csend ülte meg, csupán a halőr vigyázta a tó nyugalmát. Mint mondotta, a tél közeledtével levonulnak a horgászok, hiszen a tó fekvése miatt csak a déli órák után éri el a napsugár a vízfelületet, így hártyás jég borítja azt. Meg kell várni, amíg teljesen befagy, akkor egy újabb élmény következhet, a lékhorgászat.

A rédicsi Varga János Belsősárdon kacérkodott Fortunával, a férfi ragadozó halakra ment. Mint mondotta, egyik társa néhány napja még fogott pontyot, de ilyenkor inkább már annak van esélye, aki csukával, netán süllővel próbálkozik.

– Számomra a horgászat inkább hobbi és sport, persze a halat sem vetjük meg – felelte kérdésünkre. – Két kiló alatt általában visszadobom a halat a vízbe, ám az annál nagyobbat már érdemes hazavinni.

Varga János azt mondja: tévhit, hogy a természetes vizeken fogott halaknak mellékízük van, ezt maximum olyan helyeken szokták tapasztalni a horgászok, ahol vastag iszap alakult ki a meder alján. A belsősárdi tavakra ez egyáltalán nem jellemző, ott kavicságy helyezkedik el, de a közeli lendvadedesi tavon kifogott halakon sem tapasztalt hasonlót.

– Személy szerint a süllőt és a harcsát kedvelem a legjobban, előbbit tepsiben sütve, utóbbit paprikásnak – árulta még el magáról. – Édesapám pedig a halászlét szereti, kárászból és pontyból vegyesen, ezért a szezonjában azt is szoktam hazavinni.

Az említett vizek feletti horgászati jogot a Tenke-völgye Természetvédő és Sporthorgász Egyesület birtokolja, az a civil szervezet, mely az országban egyedüliként biztosította az afrikai harcsa horgászatának lehetőséget. Román Péter elnök úgy fogalmaz: ez a hal különösen ízletes, ezért, akik élnek a lehetőséggel – legyenek vendégek vagy az egyesület tagjai –, minden bizonnyal el is fogyasztják a kifogott halat.

– Erre persze ilyenkor nincs lehetőség, hiszen az afrikai harcsa a meleg vizet kedveli, csakis a nyári szezonban tudjuk tartani, de a tavainkban ilyenkor is vannak ízletes halak. Horgászaink többsége él is a lehetőséggel, sokan elviszik a kifogott méretes egyedeket – fogalmazott az elnök, aki keserűen megjegyezte: valószínűleg a rabsicok is rátaláltak az afrikai harcsára, emiatt az is lehetséges, hogy jövőre már nem lesz náluk sem ebből a kuriózum fajtából, pedig komoly bevételt jelentett az egyesületnek, amiből a többi tó halasításához tudtak pénzeket átcsoportosítani. Arról nem is beszélve, hogy a különlegesnek ígérkező élmény külföldi horgászokat is vonzott a zalai vizek mellé.

A térség másik kedvelt horgászhelyén, a lenti Sárberki-szabadidőközpontban éppen az ellenkezőjéről számoltak be az ott dolgozók. Benczik Istvánné szerint őket inkább a sportélményért keresik fel a pecások. – A legnagyobb halak a Rekord-tóban találhatók, s onnan nem is vihetők el, azaz, aki ott horgászik, annak valóban a sport-élmény jelenti a prioritást – tette hozzá Benczik Istvánné. – Persze vannak olyanok is, akik el szeretnék vinni a kifogott halat, de ez talán vendégeink 40 százaléka.