Az ország minden részébe eljutnak a dél-zalai fenyők

Fenyővel jócskán megpakolt kamionok indulnak útnak a térségből szerte az országba. (Régen még Franciaországba is szállítottak, de az sajnos, már a múlté.) A termelők nem túl bizakodók, arra számítanak, hogy fenyőiket idén is annyiért tudják csak adni, mint a korábbi években.

Az árak stagnálnak, miközben a költségeik (növényvédőszer, üzemanyag, stb.) növekedtek.Surd térségében a Zichy grófok erdésze, Petrzilka Károly honosította meg a fenyőtermesztést. A világ minden részéről gyűjtötte a különböző fajok magjait és a surdi csemetekertben ültette el őket. 1946-ban már 77 fajt mutattak ki a leltárban. Az erdész a falvak lakóinak is adott a magokból, amiket ők elvetettek és szép fenyők fejlődtek belőlük. Azóta apáról fiúra száll a hagyomány.– A szüleim is foglalkoztak fenyőtermeléssel, tőlük örököltem meg én is ezt, mint ahogy sokan mások – mondta el Kanász János surdi polgármester.

Hála Istennek, sikerült annyi fát értékesítenem, amennyit akartam, kereskedő vitte el Karcagra – folytatta a polgármester, aki 3 hektáron „fenyőzik”.Egyre többen adják oda fájukat kereskedőnek, s kevesebben viszik fel Budapestre. Ennek oka abban keresendő, hogy mind magasabb a helypénz a fővárosban, ki kell fizetni az odaszállítás és a visszaút költségét, szállást kell bérelni és a megmaradt fenyő megsemmisítése is pénzbe kerül. Igaz, hogy a kereskedő csak a piaci ár 50-60 százalékáért viszi el a fát, de legalább nincs vele gond.Szintén kereskedő pakolta kamionba a fenyőket (főleg lucot és ezüstöt) ott jártunkkor Musztács Attiláék portája előtt.

A házigazda elárulta, valamennyit, 3-400 darabot azért megpróbálnak maguk eladni a fővárosi piacon.– Nem merném megbecsülni, hogyan alakul majd a fenyő ára. Attól függ, hogy mennyi lesz a felhozatal. Szerintem már annak is örülhetünk, ha a tavalyi áron el tudjuk adni a portékánkat. A nordmann métere 6-7 ezer, a lucé pedig 2500-3000 volt – magyarázta Musztács Attila. – Így sokat nem lehet eladni, ezért kénytelenek vagyunk mi is kereskedőnek értékesíteni fáink nagyobb hányadát.Musztács Attila azt is elmondta: habár a nordmann fenyő a legdrágább, a fővárosban mégis főleg azt keresik.Fiai, Attila és Lénárd továbbviszik a hagyományt.– Muszáj, mert a fizetésből ma Magyarországon a többség nem tud megélni – magyarázta Attila, aki egyébként közalkalmazottként dolgozik.

– Kell valami kiegészítés és itt, a környéken ezen kívül mást nem nagyon lehet csinálni...– Tiszavasváriban, illetve Szabolcs megyében több helyen fogjuk árusítani a surdi fát – tudtuk meg már Lepeták Attila kereskedőtől, miközben szépen telt a kamion Musztácsék behálózott fáival. – Mi általában darabra árazzuk be a fákat, nem méterárban adjuk, hiszen utóbbiban nem jelenik meg a minőség. Árak? Tavaly a tavalyelőttiek voltak, idén pedig szerintem a tavalyiak lesznek, stagnálás tapasztalható. A mostani gazdasági környezetben árat biztosan nem lehet emelni, örülünk, ha az eddigit tartani tudjuk.

Lepeták Attila azt is elárulta kérdésünkre: sajnos, a műfenyők sokat elvesznek a piacból. Úgy látja, az emberek kiábrándultak mindenből, a felhőtlen ünnepi hangulat már a múlté, mindenki a legkevesebb költségből szeretné megúszni az ünnepet.Egy másik portán, Bognáréknál baráti társaság kötözte a fenyőket, köztük feketefenyőt, amit ma már inkább csak az idősek kedvelnek, pedig régen nagyon divatos volt. Az ára a nordmann és a luc között van, körülbelül 4000 forint méterenként.– Budapestre viszem a fenyőket, a Széll Kálmán tér közelébe – hallottuk Bognár Józseftől. – Való igaz, hogy egyre kevésbé éri meg felvinni a karácsonyfának valót, de bevallom, én szeretem ennek az egésznek a hangulatát...