Tűzifával készülünk a télre

A téma kapcsán Nagy Lászlóval, a Zalaegerszegi Erdészet igazgatójával beszélgettünk. A közel 11 ezer hektáron gazdálkodó Zalaegerszegi Erdészet a megye egyharmad részére kiterjedően kezeli az állami erdőket. A zalai erdőségeket egymástól viszonylag nagy távolságra lévő erdőtömbök alkotják. A felügyeletük alatt álló két legtávolabbi kerület légvonalban nagyjából 70 km távolságra van egymástól. 

– Zalának az erdősültsége 30 százalékos. Ez nagyon jó arány, az országban a második legerdősebb terület a miénk Nógrád megye után – mondta el Nagy László. – Ráadásul nagyon jó és értékes erdőállományaink is vannak. Adottságaink olyanok, hogy működési területünkön mintegy 50–55 település található. Ennek köszönhetően a lakosság tűzifaellátásában is jelentős szerepet vállalunk. Sajnos az idei évben a lucfenyő pusztulása miatt 3500 köbméterrel kevesebb tűzifát termeltünk, de ez nem akadályozza a lakosság zökkenőmentes ellátását. Az idei évben október 31-ig 3700 köbméter tűzifa és 2100 köbméter vágástéri hulladék került értékesítésre.

Nagy László, a Zalaegerszegi Erdészet igazgatója részletesen elmondta, melyik fa milyen fűtőértékkel bir (Fotó: Katona Tibor)

Hamarosan indul a szociális tűzifa program, amire az önkormányzatok pályázhattak, de annak is egy jelentős részét a korábbi évekhez hasonlóan az erdészetnek kell biztosítania. Tavaly ennek keretében 250 köbméter tűzifát szállítottunk le, az idei évben ez jóval több lesz. De hogyan és milyen fából lesz az a tűzifa, amit végül eltüzelünk?

– A tűzifa kitermelése a következőképpen néz ki. Legelőször is ledöntik a fákat, aztán kihúzzák őket a munkapadra és ott történik a fa hosztolása, azaz a felhasználás célja szerint felosztása. Nyilván tűzifának nem használjuk el, illetve nem daraboljuk fel azt, ami akár furnéripari, dongaipari vagy fűrészipari célra is felhasználható. Kettő méter húsz centitől három, négy méter hosszúságig kihosztoljuk a fát.

Ami fűrészipari célra nem alkalmas, az lesz a tűzifa. A fa minősége romlik például egy bizonyos kor után, vagy a károsítók, a szú miatt is. A nagy szárazság sem tesz jót a fa minőségének, mert, ha elszárad és lepereg róla a kéreg, akkor a palástja palástrepedt lesz.

Jól tudjuk, hogy a fa éghető anyag, elégése a hőenergia előállításának legősibb módja, de ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg száraz fával tüzeljünk. Tudni kell, hogy a fa kivágásakor annak víztartalma igen magas, ez az érték a fa tömegének nagyjából 50 százaléka körül van. Megközelítőleg egy év alatt szárad a fa természetes körülmények között légszáraz állapotúra, de még ez a száraz fa is tartalmaz legalább 15–20 százalékban vizet. Ez azonban már nem probléma, ez a fa már kiválóan alkalmas fűtésre.

Az egyes fafajok közötti fűtőérték nem mutat olyan nagy eltérést, viszont a vizes fával és a légszáraz fával való fűtés között fűtőérték tekintetében akár 50–100 százalékos eltérés is lehet. Óriási mennyiségű energia mehet veszendőbe azzal, ha teljesen nyers fával fűtünk, mivel itt az energia a víz párolgására fog elmenni. Ez a folyamat égés közben jelentős hőt von el, ezenfelül az égés tökéletlen is lesz. További hátránya a nedves fa használatának, hogy értékes fagázok távoznak a kéményen keresztül, rosszabb esetben pedig ezek lerakódnak a kémény falára és megrongálják azt.

Horváth László kerületvezető erdész a tűzifának előkészített akácrönkökkel

Tehát mindenképpen fontos, hogy száraz fával fűtsünk és idejében be is szerezzük a tüzelőt. Optimálisan a következő téli tüzelőt január, február környékén érdemes már beszerezni. Vásárlás után hasítsuk el a fát és lehetőleg jól szellőző helyre rakjuk el, így a következő télre ez az anyag igazán remek tüzelővé válik. A légszáraz tűzifát tél elején, ősz végén szinte lehetetlen beszerezni, ezért fontos, hogy mindig időben hazakerüljön a téli tüzelő. Ezután megérdeklődtem azt is, milyen fajta fával érdemes belevágni a hosszú téli hónapokba.

– Van fafajtiszta tölgy, cser, bükk, gyertyán, akác és vegyes tűzifa is, amiben a keményfafajok mindegyike megtalálható gyakorlatilag. A fa fűtőértéke mutatja meg azt, hogy egy kilogramm anyag eltüzelésével mekkora hő szabadul fel. A száraz fa fűtőértéke nagyjából 15 MJ/kg, míg a frissen vágott fánál ez az érték csak 7 MJ/kg.

A bükknél fontos figyelembe venni, hogy fülledésre hajlamos így minél előbb felhasítja az ember, annál jobb. A tölgy vastag kérgű és könnyen hasad. A gyertyánnak jellemzően nagyon vékony a kérge, a fülledésre érzékeny és viszonylag nehezen hasad. Az akác nyersen is jól ég, ráadásul könnyen is hasad. Végül a cser a legnehezebb fafaj. Hasadni a cser is könnyen hasad, azonban fülledésre ez a fatípus is hajlamos. Összességében a kiemelt fafajok közül a legmagasabb fűtőértéke a csernek van, míg a legalacsonyabb az akácnak, de valójában igazán nagy különbség nincs a különböző fatípusok között. 

A beszerzendő tűzifa mennyisége függ a ház méretétől, a szigeteléstől, vagy, hogy a lakók hány fokos hőmérsékletet igényelnek a hideg téli hónapok alatt. Mielőtt vásárolunk, mindenképpen mérlegeljük az igényeinket és az otthonunk szigeteltségi állapotát. Bár szénnel is lehet fűteni, a fa jobb fűtésre, mint a szén. Zalában nem is igazán jellemző a szénfűtés. A fa valójában sokkal tisztább fűtési mód, mint a szénnel való fűtés, jobb a környezetnek is. Igaz, a szén fűtőértéke nagyjából a duplája a fáénak, de tisztasági szempontból praktikusabb a fát választani. Emellett jó tudni, hogy fenyővel sem érdemes fűteni, mert igen alacsony a fűtőértéke és nagy mértékben szennyezi is a fűtőberendezést – mondta Nagy László.