Mozdulatokon át a lélekig

A Nasreen Hastánc Stúdió és a Zalaegerszegi Hastánc Egyesület hatodszor rendezte meg a  fesztivált. Nemesházi Bernadett, a Westoriental Dunántúli Hastáncfesztivál szervezője elmondta: a rendezvényen családi programokat kínáltak, például játszóházat szerveztek, és kezdő hastánc órákat tartottak gyermekeknek és felnőtteknek. A VMK-ban   kiállítás nyílt az egyiptomi tájegységek táncairól, s a Westoriental fesztiválon belül országos versenyt bonyolítottak le.

Fotó: Gergely Szilárd

Az érdeklődők találkozhattak az orientális táncok néhány nemzetközileg elismert képviselőjével. Ők zsűritagként és fellépőként egyaránt jelen voltak, a gálaműsorban  táncukat is megcsodálhatta a közönség.

– A versenyre 26 szólista és 20 csoport nevezett. Nemcsak a Dunántúlról, hanem Budapestről, Békéscsabáról és Gyöngyösről is jöttek versenyzők – mondta Nemesházi Bernadett. – A hastáncon belül bármilyen stílusú produkcióval lehetett nevezni az  egyiptomi folklór táncoktól a fúziós táncokig, akár salsa és hastánc fúzióval, és természetesen a klasszikus hastánc műfajokkal.

Zsűritag volt Säfer Katalin, az orientális táncok nemzetközi mestere is, akit a bírálat szempontjairól kérdeztünk.

– Mint minden táncversenyen, itt is nézzük a technikai alapokat, de emellett figyelembe kell venni, hogy ez egy önkifejező műfaj. Nagyon fontos, hogy mennyire őszinte az előadó, mennyire tud érzelmeket megosztani a közönséggel. Én nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ki miért táncol. Vannak, akik azért, mert kifelé akarnak megfelelni, visszaigazolást várnak, de vannak olyan lányok, akik már megtanultak befelé figyelni, és önmaguknak táncolnak. Ez egy nagy mentális kihívás, és igazi csoda, amikor kinyitják a lelküket a színpadon a mozdulatokon keresztül. Az érzékenyebb emberek erre fogékonyak, s mégha nem is értenek a tánchoz,  érzik, hogy kaptak valamit, a táncos pedig tudott adni valamit, s természetesen ő is sokat kapott a közönségtől – mondta Säfer Katalin.