Tőzegbányászat - Csak egy maradhat?

Ez pedig a kormányfő, Orbán Viktor családi érdekeltségébe tartozik. A Gánt Kő- és Tőzeg Kft. által művelt terület ugyanis valamiért kimaradt a lápjegyzékből. A magyarországi védett lápterületeket felsoroló, összegző jegyzék 2001-ben készült (akkor is Orbán Viktor volt a miniszterelnök), az abban szereplő ingatlanokon új bányatelkeket azóta kialakítani nem lehet. Természetesen, a régi bányákat nem záratják már be, de a fejlesztés, bővítés szinte lehetetlen a tiltás miatt, hiszen nem jutnak engedélyhez a vállalkozások – az előbb említett egynek a kivételével.

Fotó: ZH

A tőzegbányász szakmában vannak olyan vélemények, melyek szerint a lápjegyzékhez kapcsolódó szigorú szabályozás nem csak koncepciózus, hanem elhibázott is, hiszen ma Magyarországon már nem is léteznek lápok. Az ügyben nemrég egy ellenzéki országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika társelnöke, Szél Bernadett a helyszínen tájékozódott.

– Nem értünk egyet azzal, hogy a nyilvántartás szerint a  Principális és a Szévíz völgyében több ezer hektáros terület láp, mert hiszen nem az – jelentette ki az egyik bányaüzemeltető, az alsórajki Greenvital Kft. ügyvezetője, Borda Kálmán. – A láp fontos jellemzője, hogy állandóan víz borítja. Hát kérem, itt ilyesmit nem látni. Maximum, akkor kerül víz alá a terület, ha a Szévíz, vagy a Principális kiönt. Sőt, tovább megyek: Magyarországon ma már egyáltalán nincs láp, száz évvel ezelőtt is csak az ország egész területének 1,1 százalékán volt az. A lecsapolások következtében mára ez is szinte teljesen tönkrement. A tőzeg meg ugye, nem láp, még akkor sem, ha abból jön létre. Akkor mit is védünk tulajdonképpen? Már csak azért sem értjük ezt a dolgot, mert ha mi a tőzeget letermeljük, a helyén keletkezik egy tó, létrejön az úgynevezett láptó, melyben újraindul a lápképződés. Úgy vélem, a lápok újratermelődése akár természetvédelmi érdek is lehet, de nemzetgazdasági biztosan.

Borda Kálmán saját vállalkozásának helyzetével kapcsolatosan azt is elmondta: két bányaterülettel rendelkezik, az egyik szerepel a lápjegyzékben, a másik nem. Most még mindkét bányatelkén tevékenykedhet, de ha a lápjegyzékben szereplő területen bármit változtatni, ne adj' isten fejleszteni akar, a hatóság lápkijelölési eljárást folytat le, melynek kimenetele a szabályozás miatt kérdéses, a cég helyzete pedig így bizonytalan. Környezetvédelmi engedélyét várhatóan nem hosszabbítják meg és újabb kitermelést sem indíthat el, ha pedig a mostani kifullad, vége, nincs tovább hova menni. A Dunántúl összes bányája ebben a helyzetben van, állítja a férfi, előbb-utóbb bezárás lehet a sorsuk – a Gánt Kő Kft.-t kivéve. De ezzel nem is lenne gond, ha az érintetteket kártalanítanák.

– Azt gondolom, ha az évekkel ezelőtt jogerősen megállapított bányatelken belül a bányászatot korlátozzák, úgy a bányatörvényből adódóan a vállalkozót kártalanítani kell. Ennek mértéke nem alku kérdése és nem az „adható” kategória – mondta.

A faramuci helyzet miatt nemrég Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika társelnöke, ellenzéki országgyűlési képviselő is ellátogatott e vidékre.

Szél Bernadett szerint újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen a lápi szabályozással kapcsolatban (Fotó: Szakony Attila)

– Szemmel látható, hogy az Orbán-család bányatelke ökológiai szempontból semmiben sem különbözik a környező területektől, éppen olyan sásos-nedves élőhely, mint azok – mondta lapunknak az LMP társelnöke. – Azért is furcsa számomra, hogy ez a terület kimaradt a lápkataszterből, mert az említett egész Szévíz-völgy Natura 2000-es besorolású a tipikus lápi növényfajok miatt. Így viszont végképp nincs indok arra, hogy miért lehet az egyik bányatelken tőzeget kitermelni, illetve mindenféle beavatkozást elvégezni (melyek ráadásul hatással lehetnek a környező területekre is), a többin pedig miért nem. Úgy tűnik, mintha bizonyos érdekek utólagosan felülírnák a tudományos alapon elkészült Natura-kijelölést. Ennek fényében várom 2014 végét, amikor a Natura-területekre természetvédelmi kezelési tervet kell majd készíteni. Kíváncsi leszek arra, mivel indokolják, hogy egy vizes élőhely közepén valakinek engedélyezik a tőzegbányászatot, a többieknek pedig tiltják. Még az is előfordulhat, hogy ezért újabb uniós kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarországgal szemben.

Megkerestük az ügyben Orbán Győzőt, a Gánt Kő- és Tőzeg Kft. ügyvezetőjét is, aki a felvetésekre nem kívánt reagálni, csak annyit mondott: a hahóti bánya működése törvényes és minden rendben van vele.