Országos program készül a fejlődési zavarok kiszűrésére

Banálisnak tűnő kérdések, amelyek azonban diagnózist alapozhatnak meg, ha valami gond van a kicsi fejlődésével. Márpedig nem minden gyerek fejlődése zavartalan, különféle becslések 10 és 25 ezer közé teszik azok számát, akiknek korai életszakaszukban segítségre, beavatkozásra volna szükségük. Ezt azonban nem mindannyian kapják meg, a sajátos nevelési igényű gyerekek egyharmadánál csak az iskolás korba érve derül ki, hogy baj van. Mindaddig rejtve maradt a fejlődésbeli elmaradás, zavar, netán fogyatékosság, holott bizonyított, hogy ezek a korai szakaszban fejleszthetők igazán eredménnyel.

Hogy ez az esély megragadható legyen, a GYEMSZI és az Országos Tisztiorvosi Hivatal kiemelt projektet indított egy szülői tapasztalatokra is építő komplex szűrőrendszer kidolgozására a 0-7 éves korosztály részére az alapellátásban. Jelenleg a 2,5 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló modell tesztelése zajlik, amibe egy nagykanizsai gyermekorvosi körzet, jelesül dr. Szokola Ágnes gyermekorvos és Pásztori Edina védőnő is bekapcsolódott.

Komáromy Julianna gyógypedagógia tanár Hendawy Angellel foglalkozik a Nyitott Házban. Fotó: Pezzetta Umberto

- A program célja, hogy a gyerekek testi és szellemi fejlődését a szülők bevonásával nyomonkövessük, biztosítva evvel a problémák korai kiszűrését - kezdi dr. Szokola Ágnes. - A szülők kérdőívet töltenek ki, amely a nagymozgások mellett a finommotorika, a kommunikáció, beszéd, értelmi és szociális terület fejlődését is regisztrálja. A módszer nyugaton már elterjedt, Magyarországon azonban új. Az adatgyűjtéshez célzott orvosi vizit is társul, speciális idegrendszeri vizsgálatokkal kiegészítve.

Magyarországon az egészségügyi, gyógypedagógiai és pszichológiai szűrési eljárások rendszere megújításra és egységesítésre szorul. Erre okot ad, hogy a régiók között jelentős az ellátásbeli egyenlőtlenség, emellett új, korszerűbb protokollok kidolgozására van szükség, hiszen a korai fejlesztő munkának jelenleg nincs is protokollja. Az egyes rendellenességek megítélésében elavult, vagy ellentmondásos elvek uralkodnak még szakmán belül is. Az egyik "iskola" szerint hagyni kell, majd kinövi a csemete, a másik szerint haladéktalanul be kell avatkozni. E dilemmák eloszlatására is alkalmas a bevezetendő, egységes szellemű módszertan. Ugyancsak gond, hogy a kiszűrt gyermekek további ellátására jelenleg nem létezik egységesen követendő irányelv, azt sokszor a helyi lehetőségek, a gyermekorvos vagy háziorvos kapcsolatrendszere, a szülő motiváltsága határozza meg. Ráadásul a szülők többsége azt tapasztalja, hogy az intézményes egészségügyi ellátásból kikerülve elsősorban csak magára számíthat.

- E program révén reflektorfénybe kerülhetnek azok a ragyogó eredmények is, amelyeket a korai fejlesztéssel elértek a konduktorok, gyógytornászok, pedagógusok - folytatja dr. Szokola Ágnes. - Sőt, a felnőtt háziorvosok számára is segítséget nyújt, hiszen stabil alapot ad a munkájukhoz. Emellett haszna, hogy a főiskolát végzett, felkészült védőnők komoly, önálló feladatot kapnak általa.

A doktornő mellett dolgozik Pásztori Edina, a nagykanizsai védőnői szakosztály vezetője.

- A felmérés első része március elején indult, s június végén zárult le, 53 gyermek bevonásával, 15 korcsoportot érintve - avat be. - E hónapok alatt a résztvevő családok kitöltötték a fejlődést regisztráló kérdőíveket, s orvosi vizsgálatok zajlottak. A szülők örömmel kapcsolódtak be, nem volt gond a válaszadással, hiszen a kérdéseket nagyon konkrétan fogalmazták meg. Például: képes e a gyerek önállóan, kapaszkodás nélkül, sarkát letéve megállni, vagy felnőtt méretű bútorokra felmászni, netán fiókba, vödörbe, kosárba tárgyakat pakolni. Ezek egyébként a 15 hónapos életkor jellemzői.

A kérdőívek alapján a védőnőnek javaslatot kellett tennie, szükséges-e a gyermek speciális fejlesztése. Emellett a szülőknek szociális adatlapot is ki kellett tölteniük, s bár az egész felmérés anonim módon, kódok alapján zajlik, e tekintetben sokaknak voltak fenntartásaik. Nem szívesen nyilatkoztak nettó jövedelmükről, a család adósságáról...

Tanácsadás a szűrőprogram tesztjében részt vevő nagykanizsai körzetben. Dr. Szokola Ágnes gyermekorvos (jobbról) és Pásztori Edina védőnő az édesanyjával érkező Kepe Luciát vizsgálja. Fotó: Szakony Attila

A TÁMOP által támogatott projekt második fejezete augusztus végén indult, s a gyermek fejlődését akadályozó rizikótényezőket igyekszek feltérképezni.

- A kérdőív azt tudakolja, van-e például fürdőszoba a lakásban, nincs-e kikapcsolva az áram, de emellett az anyák lelki állapotára is vonatkozik kérdés - részletezi a védőnő. - A tesztidőszakot követően a tervek szerint az országban minden gyerekre kiterjesztik a szülői megfigyelés dokumentálását, ami világviszonylatban is egyedülálló volna.

A korai fejlesztésben Zalaegerszeg előbbre jár, mint az országos átlag, hiszen a Nyitott Ház Módszertani Intézet csaknem 25 esztendős tapasztalattal bír e területen.

- Egy-egy tanévben mintegy 50 családot, gyermeket látunk el, a munkánk négy pilléren nyugszik - avat be Stummer Mara, a Nyitott Ház Módszertani Intézet igazgatója. - Egyrészt közvetlenül tartjuk a kapcsolatot a védőnőkkel, orvosokkal, bevonjuk a munkába a szociális ágazat szereplőit, egyénre szabott speciális terápiát kínálunk és a család mentálhigiénés gondozásáról is gondoskodunk. Kidolgozott protokoll biztosítja, hogy nem veszhetnek el értékes hetek, hónapok a gyermek életében csak azért, mert a szülő nem tud hova fordulni. Ha gond van, első lépésként a védőnő a Zala Megyei Kórház neurohabilitációs szakrendelésére irányítja a szülőt, ahol szakorvos és gyógypedagógus egyaránt megvizsgálja a kicsit. Ezután következik a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság, és egy újabb átfogó vizsgálat, majd az apró gyerekekkel foglalkozó terapeuták (gyógypedagógus, gyógytornász, konduktor) minden egyes család, illetve gyermek részére összeállítják az egyénre szabott terápiát. A korán kezelt problémák nem gyűrűznek tovább, amit a későbbiekben a sikeres bölcsődei, óvodai később iskolai előmenetel igazol. Saját tapasztalataink is bizonyítják tehát, hogy a most formálódó országos projekt jelentős fejlődést hozhat a korai fejlesztésben.

James Heckman amerikai Nobel-díjas közgazdász és munkatársai költséghaszon elemzéseket végeztek, amelyek során a korai évekbe való "befektetések" megtérülését vizsgálták. Volt olyan program, amelynek résztvevőit 40 évig követték nyomon. Kiderült, hogy például a bűnelkövetés és a serdülőkorú anyaság gyakorisága jóval alacsonyabb, mint a kontrollcsoportban, ahol nem végeztek beavatkozást. Kiszámolták, hogy az 1 dolláros befektetés ilyen hosszú távon 17 dollár hasznot hozott, ugyanis a későbbiekben kevesebb egészségügyi vagy szociális ellátásra szorul az érintett. Nemcsak morális kötelesség tehát a kora gyermekkori fejlesztés finanszírozása, hanem gazdasági érdek is.