2013.08.02. 22:00
Kis-Balaton: Vízvédelem felsőfokon
Az elmúlt év tavasza óta jelentős munkák zajlanak a területen, töltések, csatornák, zsilipek, hallépcsők épülnek pályázati forrásból.
Több mint 30 évet kellett várni arra, hogy folytatódhasson a Kis-Balaton vízvédelmének kialakítása. A mostani fejlesztés a terület rugalmas vízkormányzására irányul, azaz olyan műtárgyak csatornák és zsilipek építése valósul meg, amelyekkel szabályozható lesz, hogy a Zala vize merre és milyen ütemben haladjon. A kivitelezési munkálatok három, földrajzilag is jól elkülöníthető részre oszthatók, a Hídvégi tó, az Ingói berek és a Fenéki tó környékén történik beavatkozás.
Tóth István a projekt irányítója a Fenékpusztához közeli munkaterületet mutatja. Itt egy vízszint szabályozó csatornát építenek (Fotó: Szakony Attila)
- A beruházás összértéke megközelíti a 3,4 milliárd forintot - mondta Tóth József, a kivitelezést irányító Szabadics Zrt. vízilétesítmény üzletágának igazgatója. A projekt alapvető célja, hogy megoldottá váljon a Zala úgynevezett rövidrezárása.
– Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a folyó vizét a legkevesebb keveredéssel vezetjük át a Keszthelyi öbölbe. Ehhez azonban a Zala medrét meg kell kotorni, hogy ismét alkalmassá váljon a víz akadálymentes elvezetéséhez. Mindezek mellett vízszintszabályozó műtárgyakat és az egyesített övcsatorna mellett, új csatornaszakaszt is kell építeni. Zsilipeket építünk a Hídvégi tónál, melyekkel szabályozni tudjuk, hogy mennyi víz kerüljön a Fenéki tóba. Ezzel együtt az Ingói berek terhelését is csökkentjük, az érkező vízmennyiséget megosztjuk a Zimányi berek és az Ingói berek közt. Utóbbi területet ugyanis csak szélsőséges esetekben, például árvizek alkalmával vonnánk be a vízelvezetésbe, hogy az ottani lápos terület ökológiáját ne bolygassuk feleslegesen. A harmadik egység a Fenéki tó létesítményeit takarja, ezen területen kiemelten fontos cél, hogy a Zala által szállított víz természetes tisztítási folyamata megtörténjen. A Balaton és a Fenéki tó között a halak és más vízi élőlények számára is biztosítani kell az átjárhatóságot, ezért úgynevezett hallépcsőt építettünk ki, amit környezetbarát anyagokkal, illetve technológiával oldottunk meg.
Az egyik megépített hallépcső. A projekt keretében biztosítani kell a halak és más vízi élőlények számára az átjárhatóságot (Fotó: Szakony Attila)
A munka nagyságát jelzi, hogy a beruházás során közel 5 kilométernyi töltést, 23 kilométeres hosszúságban mederkotrást kell végezni. A két vízszintet szabályozó zsilipen túl, 19 darab kisebb zsilip, híd és hallépcső kerül kialakításra, melyhez 3200 köbméter betont és vasbetont, valamint 145 tonnányi acélszerkezetet használnak fel.
– A beruházás másik fő célja, hogy a terület növény- és állatvilágát megóvjuk egy későbbi negatív ökológiai hatástól – folytatta Tóth József igazgató, aki jelezte: a munkálatok során maximálisan figyelembe veszik a természetvédelmi szakemberek ajánlásait, így az ívási fészkelési, költési időszakokat. Ezért is szokatlanul hosszú a projekt megvalósítási időszaka, ami csak 2015-ben fejeződik be.
Nem tett jót a lecsapolás
A XX. századba lépő Magyarországon a vízrendezés kiemelten fontos ágazat volt, s a Kis-Balaton sem kerülhette el, hogy lecsapolási tervek szülessenek a a „hasznosítására”. Ez nem sokkal később el is kezdődött, mely nagyon komoly károkat okozott a vidéken.