Hírek

2013.05.16. 16:33

Kevesebb hívő ember?

Zalaegerszeg - Bár a drasztikus létszámcsökkenés okait még nem tárták fel az elemzők, a 2011-es népszámlálás első országos eredményeivel már egy ideje behatóan foglalkoznak az egyházak. Nemrég a vallási témakör Zala megyei adatait is közzétette a KSH.

Horváth A. Attila

A közelmúltban egyházi vezetők sora kommentálta a népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adatait. A lakossági válaszokból az derült ki, hogy országosan tíz év alatt igencsak megfogyatkozott a vallási közösségekhez, különösen a történelmi egyházakhoz kötődők száma. Katolikusnak 2001-ben 5,55 millióan, 2011-ben 3,87 millióan vallották magukat, míg a reformátusoknál 1,62 millióról 1,15 millióra, az evangélikusoknál 304 ezerről 214 ezerre csökkent az elvi létszám.

Ünnepi istentisztelet az egerszegi református templomban április elején, a szószéknél Steinbach József püspök. Zalában hétezren vallották önmagukat reformátusnak a 2011-es népszámláláson. Fotó: ZH-archív

Jelentősen emelkedett ugyanakkor a válaszadástól elzárkózók száma: míg 2001-ben 1,1 millió, 2011-ben már 2,69 millió ember nem jelölt meg egyetlen lehetőséget sem a népszámlálási kérdőíven. Kisebb mértékben, de szintén nőtt azoknak a száma, akik bevallásuk szerint nem tartoznak egyetlen egyházhoz, vallási felekezethez sem: 1,8 millióan választották ezt az opciót.

Zala megyében - a népszámlálás adatai szerint - tíz év alatt a katolikus közösség 240 205-ről 177 072 fősre fogyatkozott. Reformátusnak (a korábbi 8917 helyett) kereken 7000-en, evangélikusnak (a 2001-es 5143 fő után) 3928-an vallották magukat. Mennyire riasztóak ezek az adatok, mi állhat a háttérben és milyen feladatot ró az eredmény az egyházakra? - erről kérdeztünk zalai lelkészeket.

- Az eredmények bizonyos szempontból valóban elszomorítóak. A visszaesés pontos okairól szociológusok és más szakemberek könyvek, tanulmányok tucatjait fogják megjelentetni az elkövetkező években, találgatásokba tehát nem érdemes belemenni - kezdte válaszát Horváth István Sándor zalalövői római katolikus plébános. Mint mondta, annyi bizonyos, hogy az emberek nagy részénél a 21. század elejére kialakult egy sajátos mentalitás: a vallási hovatartozásukat és lelki ügyeiket nem szívesen osztják meg másokkal. Sokan tehát a magánszférához sorolják a vallásosság kérdését, vélhetően ezért is nőtt jelentősen a nem válaszolók száma. Ezek az emberek többségükben talán meg is vannak keresztelve és valamelyik nagy egyházhoz tartozhatnak, de ha megkérdezik őket, ezt nem mondják el magukról.

Horváth István Sándor: - Érezzük a kihívást, nagyon nagy munka vár ránk

- Ugyanakkor a népszámlálási eredményeknek én a jó oldalát is látom. Az egyház számára megtisztulást is jelent, ha tudjuk, kik az igazán elkötelezettek. Megjegyzem, akik valóban gyakorolják a vallásukat, 2001-ben sem voltak 5,5 millióan a katolikus egyházban, csupán többen húzták be az x-et a kérdőív megfelelő helyére. Az egyház iránt elkötelezettek most is bizonyságot tettek, ám akik csak lazábban kapcsolódnak a közösséghez, már nem tartották ezt fontosnak. Ez egyszersmind kijelöli számunkra a feladatot: nekünk igenis küldetésünk van azokkal az emberekkel, akik úgy érzik, nincs szükségük az egyházi közösségre, annak védő és segítő hálójára. Isten üzenetét, Jézus Krisztus mindennapi örömhírét nekik is el kell juttatnunk, mint tiszta cseppeket a tiszta forrásból - fogalmazott István atya.

Hozzátette: érzik a kihívást, s nagyon nagy munka vár rájuk, ha azt akarják, hogy 10 év múlva jobb eredmény szülessen.

- Eredmény alatt nem azt értem, hogy egy papírra többen tegyenek x-et. Inkább azok száma növekedjék, akik elkötelezetten élik meg mindennapjaikban a vallásosságukat - fejtette ki a plébános.

Török Zoltán zalaegerszegi református lelkész elmondta: általánosságban közönyt lehet tapasztalni manapság a vallási élet területén. Ő is úgy látja: sokan nem akarnak nyilatkozni a vallásosságukról, részben azért, mert magánügynek tartják azt, részben pedig a valódi kötődés hiánya miatt.

- Még mindig többen jelzik az egyházhoz tartozásukat, mint ahány emberről tudomásunk van. Zalaegerszegen 1700-ra tehető a reformátusok lélekszáma, de nekünk körülbelül feleannyi emberrel van kapcsolatunk. Természetesen a feladatunk változatlan: jelen kell lennünk, elérhetővé kell tennünk magunkat mindenki számára - hangsúlyozta.

Török Zoltán: - Általános közömbösség tapasztalható, nehéz elérni a közösségtől elszakadókat

Az egyházi testületekben is téma volt a népszámlálás nemrég nyilvánosságra hozott eredménye, amelyet elsőre meglepőnek és egy kissé ijesztőnek is tartottak sokan. Török Zoltán szerint az is elgondolkodtató, hogy az általános közömbösség ellenére az emberek nagy része igényli a spiritualitást, csak az utat nehéz megtalálni azokhoz, akik elszakadtak a közösségtől.

Szabóné Piri Zsuzsanna pusztaszentlászlói evangélikus lelkész hasonló okokat lát a háttérben:

- Gyakran sugallja a média azt, hogy a vallás magánügy, senkire nem tartozik, így sokan nem is vállalják fel a hovatartozásukat. Talán néhol a kérdezőbiztosokon is múlhatott az eredmény, én tudok például olyan településről, ahol 40-50-en járnak rendszeresen templomba, de összesen 4-en vallották magukat evangélikusnak. Emellett sokféle érdeket találhatnánk az eredmények mögött, ám összességében én nem ijedtem meg az adatoktól. Pusztaszentlászlón csupán a demográfiai csökkenések és az elköltözések jelennek meg a templomba járók számában, általános visszaesésről tehát nincs szó. Azt viszont aggasztónak tartom, hogy a fiatalabb korosztályt nagyon nehezen tudjuk elérni - válaszolta a lelkész asszony.

Szabóné Piri Zsuzsanna: - Sokféle érdek lehet a háttérben, de én nem ijedtem meg az adatoktól

Zalában ortodox kereszténynek nagyon kevesen vallották magukat, igaz, a számuk nőtt 10 év alatt (73-ről 104-re). Hasonlóan kevesen vannak az önmagukat izraelitának vallók: a 2001-es 138-cal szemben 2011-ben 96-an jelölték meg ezt a választ. Az országos adatok szerint 13 710 ortodox keresztény és 10 965 izraelita vallású ember él hazánkban.  Szintén országosan egyházhoz nem tartozóként  1,65 millióan, más egyházi felekezet tagjaként 167 ezren, ateistaként 147 ezren definiálták önmagukat.

Zalában 282 172 fő vett részt a tavalyelőtti népszámláláson, közülük 66 325-en nem válaszoltak a vallásra vonatkozó kérdésre. E "tartózkodók" arányának növekedése nagyobb az országos átlagnál (2001-ben csupán 23 772-en tértek ki a válaszadás elől megyénkben). Ugyanakkor lényegesen, 960-ról 2263 főre nőtt Zalában a "más vallási közösséghez, felekezethez tartozók" létszáma. A válaszadók közül 25 391-en minősítették önmagukat felekezeten kívülinek, e kategóriához tartozók száma több mint 30 százalékkal nőtt 10 év alatt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!