Hírek

2013.05.31. 11:02

Betétdíj a pet-palackokra?

Zala megye - Jelentős drágulást, egyes termékek esetében a kiskereskedelmi árnak akár a megduplázódását is maga után vonhatja, ha bevezetésre kerül az italcsomagolásokra kivetni szánt betétdíj. Az illetékes államtitkárság szerint az eldobható műanyag palackok és alumínium-dobozok után legkorábban a 2015-ös évben kellene fizetni.

Gyuricza Ferenc

Egy átlagos, négy fős család heti szinten akár több tucatnyi műanyag palackot is használhat, hiszen a fogyasztási cikkek egy része - például ásványvíz, üdítőital - ma kizárólag ebben a csomagolásban kapható. Varga Istvánék önmagukat az átlagos családok közé sorolják. A középkorú férfi azt mondja, naponta két-három ásványvizes palack biztosan kiürül odahaza, ehhez jön még a gyerekek kedvéért a vasárnapi ebéd mellé asztalra felrakott üdítős üveg. Ő maga alkalmanként elfogyaszt egy-két sört is, bár tisztában van azzal, hogy nem a környezetbarátabb megoldást részesíti előnyben azzal, hogy a dobozos kiszerelést választja a boltban.

- Praktikus okai vannak ennek, az üvegek visszaváltásával így nem kell bajlódni, ráadásul a dobozos sör nem drágább, mint az üveges változat - magyarázza. - A kiürült dobozt egyetlen mozdulattal összepréselem, így helyet sem foglal a lakásban. A közelünkben van egy hulladékgyűjtő sziget, oda szoktam a szintén összepréselt műanyag palackokkal együtt elvinni, azaz még a környezetvédelemre is odafigyelek.

Szakértők szerint ez utóbbi mondat nem állja meg a helyét, az úgynevezett pet-palackok esetében is sokkal célszerűbb lenne az elsődleges újrahasznosítás. Jelenleg ugyanis az az általános tendencia, hogy a műanyag palackot hulladékként dolgozzák fel - többek között szivacsot, műszálás ruhaneműt készítenek belőlük, holott alkalmasak lehetnének eredeti funkciójukban is az újbóli hasznosításra.

- A műanyag palackok elterjedésének, valamint annak, hogy villámgyorsan kiszorították a piacról az üvegeket, több oka is van - magyarázza Batha István környezetmérnök. - Nemcsak a relatív olcsóságuk miatt lettek kedveltebbek, hanem a könnyű kezelhetőségük és strapabíróságuk miatt is. Napjaink embere annyira kényelmessé vált, hogy vélhetően a betétdíjas termék visszaváltásával sem akar majd bajlódni.

Székedi Nikoletta eladó. Fotó: Gyuricza Ferenc

Megkérdeztünk néhány üzletet is, mit szólnak a betétdíjakkal kapcsolatos információkról. Kovács Attila, egy lenti  ABC-vezetője azt mondja, amíg a végrehajtási rendeletet nem kapják kézhez, érdemben nincs mit mondaniuk. Egy reszneki üzlet tulajdonosa, Kercsmár István viszont úgy fogalmaz: ez az elképzelés katasztrofális hatással lehet az olyan kis üzletek forgalmára, mint amilyen az övé is.

- Ha harminc forinttal drágul egy ásványvíz, az igen jelentősen visszavetheti a keresletet - mondja. - Még akkor is, ha elvileg visszaválthatóak lesznek a palackok, mert a betétdíj majdnem ugyanannyi lesz, mint amennyibe maga a termék kerül, a vevő pedig minden esetben azzal számol, hogy mekkora összeget kell a pénztárnál otthagynia.

Kercsmár István szerint a most forgalomban lévő pet-palackok annyira vékony anyagúak, hogy nehezen képzelhető el újbóli felhasználásuk italok csomagolására. Kérdésként veti fel azt is, hogy vajon hol, s milyen körülmények között történne meg a visszaváltásuk. A kisebb üzleteknek erre ugyanis nem igazán lenne kapacitása, de tárolóhelye sem.

- Nem nagyon értem ennek az elképzelésnek a létjogosultságát azután, hogy a közelmúltban megnyugtató megoldást találtak a műanyag hulladék összegyűjtésére, illetve újrahasznosítására - utal végül a szelektív gyűjtésre. Hasonlóképpen vélekedett a Magyar Ásványvíz Szövetség elnöke, Fehér Tibor is, aki egy korábbi nyilatkozatában elmondta: indokolatlannak, s egyben értelmetlennek is tartja a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése melletti, párhuzamosan működő betétdíj-rendszer bevezetését.

Mások azt mondják: a piac egyszer már döntött a betétdíjas és a vissza nem váltható palackok kérdéséről. A kétezres évtized elején még forgalomban voltak a szintén műanyagból gyártott palackok, amelyek jóval tartósabb anyagból készültek, illetve a visszaváltásuk is megoldott volt, ám röpke néhány év alatt kikoptak a forgalomból. Egyszerűen azért, mert a vásárlók az eldobhatóakat választották helyettük. Bár ennek a hatására a környezetvédők rögtön tiltakozó és figyelemfelkeltő akciókat indítottak, ám a szelektív gyűjtéssel és az újrahasznosítással a kérdés megoldottnak tűnk. Legalábbis az olyan fejlett szinten álló társadalomban, mint amilyen például a svédországi. A skandináv államban ugyanis az értékesített pet-palackoknak a 93 százalékát összegyűjtik és újrahasznosítják.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint bár már kidolgozás alatt áll az úgynevezett csomagolási hulladékokhoz kapcsolódó betétdíjtörvény előkészítése, azt ebben a ciklusban biztosan nem vezetik be. Az elképzelés szerint szinte minden termékre bevezetésre kerül, kivételt mindössze az úgynevezett italkarton jelentene, ilyenbe csomagolják a tartós tejet. Pontos mértékről egyelőre még nincsenek konkrét információk, ám az már korában kiszivárgott, hogy 30 forintos betétdíjjal számol a környezetügyi államtitkárság, amire rárakódhat még az áfa is. Ez utóbbi egyértelműen az állami bevételeket növelné - egyes számítások szerint akár közel 25 milliárd forinttal egészíthetné ki a büdzsét -, de valószínűsíthető, hogy a betétdíj egy része is megmaradna, hiszen a betétdíj-visszaszolgáltatás csakis abban az esetben történne, ha a palackokat sértetlenül szolgáltatná a fogyasztó vissza. A környezetügyi államtitkárság álláspontja szerint a kötelező betétdíj bevezetése nem jelentene a piaci szereplők számára többletterhet, hiszen a vonalkóddal ellátott termékre rakódó forintok visszaváltáskor visszajárnak, viszont a környezetvédelmet jelentős mértékben szolgálnák.

Ezek is érdekelhetik