Már a víz az úr a Balatonban

Az elképesztően kevés csapadék (az átlagnak alig harmad része hullott le a vízgyűjtő területen), illetve a nyári kánikula miatt tavaly megint apadni kezdett a Balaton. Már nyáron is látszott, hogy baj lesz, őszre pedig elérte a kritikus szintet. A parti részekről sok helyütt eltűnt a víz, a szakemberek azt mondták: csakis a téli és tavaszi csapadék oldhatja meg a gondokat. Mindebben persze csak reménykedni lehetett. Aztán a természet újra megmutatta az erejét, s azt, hogy rövid időn belül képes rendezni a tó vízállását.

A balatoni vízállás mára sokat javult, valamivel több, mint nyolcvan centit mutat a mérce (Fotó: Sámel József)

- Persze, reménykedtünk, de biztosak nem lehettünk a téli csapadék mennyiségében. Az átlagot figyelembe véve (egy átlagos télen 30-35 centimétert emelkedik a Balaton vízszintje) arra számítottunk, hogy a szezon kezdetére megközelítjük a kilencven centimétert. Nos, ezt a szintet jóval korábban elértük - fogalmazott dr. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. - A legalacsonyabb állás késő ősszel harmincnyolc centi volt, szerencsére azonban januárban és februárban az átlagos csapadék két és félszerese hullott, azaz 68 helyett 171 millimétert jelentett. Január elsején negyvennyolc centiméterrel kezdtük az évet, aztán a hónak köszönhetően három hét alatt ötvenhét centire nőtt a szint. Ez hatvanmillió köbméternyi vizet, azaz másfél Velencei-tavi mennyiséget jelentett. A januári hó ráadásul fagyos földön olvadt el, így jelentős része nem szivárgott be a földbe, hanem a Balatonba került. Az újabb, februári csapadékok szintén segítették a tó vízállását, így mára elértük a nyolcvan centimétert, ami már a szabályozási szint feletti érték.

S a növekedésnek még nincs vége, hiszen a Zala folyón levonuló árhullám tovább emeli a vízszintet. Nem is akármilyen mértékben.

- Másodpercenként ötven köbméternyi víz jut a tóba, ez rendkívül intenzív mennyiség - folytatta a szakember. - Megbecsülni nehéz, a számítások azonban azt mutatják, hogy áprilisra  elérjük a kilencven centimétert. A meteorológiai szolgálat hosszú távú előrejelzései szerint egyébként az elkövetkezendő hat hónapban egyben lesz átlagos csapadék, a többiben a sok évesnél kisebb mennyiség várható. A száz centiméterre így is jó esély van, s biztos, hogy a szezonban nem megy hetvenöt centiméter alá a Balaton vízszintje. Egyébként a vízállás május végéig növekedhet, ekkortól kezdődik az az időszak, amikor a tó a párolgás miatt naponta rendszeresen veszít a vízmennyiségéből, s apadásnak indul. Nyáron, hosszas kánikulában előfordul, hogy naponta akár egy centiméterrel is csökken a vízszint. Annyi bizonyos, hogy vízeresztésre nem kerül sor.

Dr. Csonki István megjegyezte: az emelkedő szint az iszaposodás megszüntetésére is pozitív hatást gyakorol, jelentkezik a tó öntisztító hatása. Az erősebb parti áramlás, cirkulálás az iszap jó részét elviszi. Persze adódik a kérdés, hogy vajon mit hoz a jövő? Nem kell-e attól tartanunk, hogy a Balaton évről-évre hasonló helyzetbe kerül?

- Noha már az 1800-as évek végéről is akadnak feljegyzések, a Balaton vízszintjéről száz esztendeje vannak hiteles és rendszeres adataink. Elmondhatom, a két métertől a mínusz ötven centiméterig számos állás szerepel a feljegyzésekben. Ebből is látszik, hogy meglehetősen változékony volt a szint, azt rendkívüli módon befolyásolta az időjárás. Az elmúlt húsz év tulajdonképpen egy morzsányi idő a tó életében, vagyis az adatokból nem igazán lehet megalapozott tendenciát levonni. A vízszint nagyban függ a csapadék mennyiségétől, de egy biztos: a lefolyás mértéke drasztikusan megváltozott az elmúlt évtizedekben, húsz-huszonöt évben, ami azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területen lehullott csapadéknak jelentős része nem jut el a Balatonba. Ennek okát meg kell vizsgálnunk. A válasz érdekében szakmai tanulmányt készítünk erről a témáról.

Bár a fürdőzőket tavaly még nagyon nem zavarta az alacsony vízállás, ősszel sokan elképedve szemlélték a keszthelyi parti állapotokat. Főként a Városi strand sekély része volt feltűnő, ahonnan egyszerűen visszavonult a víz. Most örülnek az emelkedésnek, illetve a növekvő tendenciának a strandokon is.

- Ősszel a Szigetfürdő közepéig eltűnt a víz a mederből, most a csapadéknak köszönhetően körülbelül a tavaly júniusi állapotnál tartunk - mondta érdeklődésünkre a Városi strandon Csendes Antal, a VÜZ Kft. fürdőüzemeltetési csoportjának vezetője, hozzátéve: bízik benne, hogy a Zala folyóból befolyó víz és a tavaszi csapadék tovább javítja a helyzetet. - A víz minősége kiváló, arra nem volt panasz, s biztos az is, hogy a természet orvosolja a szint problémákat, ahogy megtette azt 2003-ban is.  Tennivalóink persze akadnak, az iszaposodásra kell figyelnünk. Elsősorban a Helikon strandon kell medertisztítást végeznünk miatta. A felmérések folyamatosak, ha szükséges, intézkedünk.