Ősi módszerekkel és fortélyokkal, természetesen

Januárban kezdődött és szeptember végéig tart a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány (a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld forrás programjának pályázati támogatásával zajló) sorozata. De a "Fenntartható háztáji - alkalmazkodó gyümölcsészetek létrehozása Zala megyében" elnevezésű rendezvény túl van úgymond a nehezén: tíz szombaton nyolc falusi helyszínen előadások hangzottak el, bónuszként tartottak egy gyakorlati oltónapot az egerszegi Falumúzeumban, illetve tettek egy tanulmányi kirándulást is. Utóbbi során az érdeklődők a Tolna megyei Nagyszékelybe látogattak, ahol a fenntartható gazdálkodást már megélhetési szintre emelt családi gazdaságokat látogattak.
 
- Abban a tekintetben mindenképpen sikeresek voltunk, hogy a gondolatot nemcsak elültettük, de az már terjedni is kezdett, hiszen az első előadásokon húszan voltunk, a végére viszont kétszáz körülire duzzadt a létszám - kezdte Darázsi Zsolt, a Göcsej alapítvány vezetője. - De egyébként amikor kezdtük, szemernyi kétségem sem volt, hogy ez történik majd: mi odahaza most már több mint tíz éve természetközeli módszereket alkalmazunk a háztájiban, s aki látta, illetve kóstolta már a terményeinket, majd megtudta azt is, hogy mindezt milyen költségekkel állítottuk elő, utána kivétel nélkül addig járt a nyakamra, míg el nem sajátította a módszereket.

És hogy mit jelent ez a "természetközeli" meghatározás? Természetesen nem azt, hogy az erdő szélén kell kiskertnek való területet kihasítani. Ősi módszerek és fortélyok újbóli hasznosításáról van szó, amiket eleink az olcsóbbnak és kényelmesebbnek gondolt vegyszerek és gépek előtt használtak a földeken. És amikről a gyakorlat bizonyítja be, hogy bizony jobbak.
 
- Minden kártevőnek van természetes ellensége - kezdte a választ Darázsi Zsolt arra a kérdésre, hogy mit csinál ő például permetezés helyett. - Nem elkertgetni, hanem éppen csalogatni kell a kiskertbe például a madarakat, hogy a kártevő rovarokat megegyék. Nagyon hasznos barát tud lenni e téren a széncinege és a mezei veréb is. De továbbmegyek: a kertben mi nem öntözünk, hanem takaróréteget (például szalmát, fűnyesedéket, amik raádásul lassan lebomlanak és táplálják is a talajt) terítünk, ami a legnagyobb kánikulában is segít megőrizni a nedvességet. Ugyanebből az okból nem ásom, nem forgatom meg a földet, a lazítást helyettem a giliszták végzik el. Nagyszerűen csinálják, épp a paradicsom múltkori karózásakor állapítottam meg: a föld olyan laza, hogy simán kézzel le tudom nyomni bele az egyébként szintén nálam megtermő bambuszt.

Azaz az ilyen kiskert nem más, mint az élőlények valóban természetes közössége: az ember megteremti együttélésük lehetőségét (például a vidéken őshonos fajtákat választva), majd feleslegesen nem avatkozik be. Úgy "vezet", hogy nem a saját szempontjait helyezi az első helyre  majd szedi az egésznek a  hasznát.
 
- Meg lehet nézni: a mi paradicsomunk nemcsak paradicsomnak látszik, hanem az íze is olyan  - folytatta Darázsi Zsolt, akit aztán arról kérdeztünk: az ember hol fizeti meg az árát ennek a pozitív változásnak. - Más szemléletre van szükség, az életben máshová tenni a hangsúlyokat. Nekünk például nincs tévénk, ezzel az átlagos magyart véve alapul napi négy órát szabadítok fel, amit a kertben töltök. Tulajdonképpen ott élek, figyelek, ha kell, egy rovarbábot akár kézzel leveszek a fáról, megelőzve a nagyobb bajt.

Kívülálló számára talán nehezen hihető, de Darázsi Zsolt esküszik rá: az ő terményei nemcsak jobbak, de kevesebbe is kerülnek, mint a hipermarketek polcain lévők.

- A nagyüzemi mezőgazdaság terményei a fogyasztó számára azért férhetők hozzá olcsóbban, mert a gazdálkodók jelentős állami támogatásokkal dolgoznak  - részletezte az elnök. - És ez a pénz vajon honnan származik? Tőlünk, a mi adóforintjainkból. Bármelyikünk jobbat és olcsóbbat tud előállítani ennél otthon, ha egyrészt feladja azt a viszolygást, ami a ma emberében a mezőgazdasági munkával kapcsolatban kialakult. Másrészt pedig ráébred arra, hogy mi magunk is a természet részei vagyunk, s ennek megfelelően is kell viselkednünk. Például a háztájiban.

Családi nap lesz Nagykapornakon

A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány programjából már csak néhány mozzanat van hátra. Megjelenik majd egy kiadvány, mely az előadásokon elhangzott ismereteket foglalja össze, illetve várható két rendezvény. Egy családi nap augusztus 12-én Nagykapornakon (a résztvevőknek és persze minden érdeklődőnek) termékbemutatókkal, valamint a végére egy úgynevezett jövőtervező nap. Elvégre a gondolat terjedni kezdett, s talán terjed a jövőben is.