Hírek

2012.01.02. 06:29

Zala Volán: kevés az utas, magas a költség

A Zalavolán Zrt. személyközlekedési üzletágának bevétele kilométerenként harminc forinttal marad alatta az országos átlagnak. Ez az aprófalvas településszerkezetnek köszönhető, a buszoknak a menetrend miatt akkor is be kell térniük egy-egy zsáktelepülésre, ha onnan nincs utas.

Gyuricza Ferenc

Zala megye egyik legkisebb településéről, a mindössze 14 fős Felsőszenterzsébetről pénteken - annak ellenére, hogy munkanap volt - egyáltalán nem indult autóbusz. A község lakói iskolai szünet esetén csupán heti két alkalommal vehetik igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást, de tanítási időben sem könnyű eljutni a faluból a mikrotérségi központba, Csesztregre, illetve a legközelebbi városba, Lentibe. Kálmán Elek polgármester szerint a falubeliek emiatt le is szoktak az autóbuszról, évente talán öt-hat utassal lehet számolni. A hetési falvakban némileg jobb a helyzet, minden napszakra jut egy busz, így a munkába indulók és az iskolások is eljutnak célállomásukra. Visszafelé ez már nem mondható el, este hat óra után egyáltalán nem indul járat a négy községbe.

- A reggeli buszon, ami háromnegyed ötkor indul Lentibe, a négy hetési községből 6-7 személy utazik - tudjuk meg Büki László bödeházi polgármestertől. - A hét óra előtt induló járat főleg iskolás gyerekeket szállít, illetve olyan időskorúakat, akik orvoshoz mennek, netán bevásárolni Lentibe. Munkások ezen a járaton már alig vannak.


Ami a megye tömegközlekedését illeti, a 257 településéből 202 csak autóbusszal érhető el, 54 pedig busszal és vonattal is. Csak Iborfián nincs közösségi közlekedés, ugyanis a településre vezető bekötőút maximum 3,5 tonnás tengelyterhelést tesz lehetővé. Fontos adat még, hogy Zalában az országos átlaghoz képest nagyon magas a zsáktelepülések aránya: összesen 92 ilyen falu van. A Zala Volán szerepe meghatározó, a társaság az utasok mintegy 90 százalékát mozgatja.

- Gazdasági társaságként a Zala Volántól a tulajdonos minimum nullás eredményt vár el - mondja Zalatnai László vezérigazgató. - Ám ebből a településszerkezetből adódóan bevételünk egy kilométerre vetítve 30 forinttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ha egy évben megteszünk 21-22 millió kilométert, abból 660 millió forinttal kevesebb bevétel keletkezik, mint egy átlagos adottságú megyében, ugyanolyan teljesítmény-kibocsátás és költség mellett. Ezt nekünk be kell hoznunk, így a Zala Volán árbevételének 45 százaléka nem a menetrend szerinti közösségi közlekedésből származik, ami más Volán-társaságokra nem jellemző. Utazási irodát és márkaszervizeket üzemeltetünk, járműveket vizsgáztatunk, valamint hangsúlyos a kereskedelmi tevékenység, például az üzemanyag-értékesítés is.

A nehézségek ellenére a Zala Volán nem akar járatokat szűkíteni, szögezi le a vezérigazgató, hozzátéve: az elmúlt időszakban komoly fejlesztéseket hajtottak végre a távolsági közlekedésben és a megyei városok közötti járatoknál.


A menetrendet egyébként nem a társaság alakítja ki, hanem a négy megyét összefogó regionális közlekedés-szervezési iroda, s a minisztérium hagyja jóvá. Vagyis a szaktárca a megrendelő, a Zala Volán pedig szolgáltat.

A zsáktelepüléseken nagyjából változatlan a menetrend évek óta, de a közlekedési lehetőségeket illetően figyelembe kell venni, hogy kiépült a falugondnoki buszhálózat és az iskolabusz-rendszer. Ezek a járművek pedig gyakran a menetrend szerinti járatokkal párhuzamosan, azonos időpontban és viszonylatban közlekednek, hangsúlyozza Zalatnai László. A kihasználatlan Volán-járatokat azonban mégsem szüntethetik meg, hiszen vannak, akik igénylik ezeket, és őket ki kell szolgálni. Mindez azonban jelentős hatékonyságromláshoz és veszteséghez vezet.

- Ezeket a rendszereket mindenképpen szinkronizálni kellene, és a nagyon távoli jövőben akár kialakulhat az úgynevezett igényvezérelt közlekedés. Ez azt jelenti például, hogy egy zsáktelepülésre akkor megy be az autóbusz, ha ott tényleg van utazási igény. Most ugyanis sokszor előfordul, hogy bemegyünk, naponta akár 6-10-szer is, és ebből 3-4 esetben se be-, se kiutazó nincs.

További probléma, hogy az árkiegészítés 2006 után - amikor fixálták az árakat - jelentősen csökkent, hiszen nőtt az áfa és számolni kellett az inflációval is. A Zala Volánnál az árkiegészítés az összes helyközi árbevétel mindössze 8,5 százalékát teszi ki.

A megyében a helyi és a helyközi utasszám, valamint az utazók által megtett kilométer évről évre csökken, a buszok most átlagosan 25,8 százalékos férőhely-kihasználással közlekednek, amit csak a távolsági járatok utasforgalma tud némileg kompenzálni. 


Műszaki hiba miatt maradtak ki
Várföldéről Albert Noémi és Gyótár Viktória is arra hívta fel figyelmünket, hogy többször kimaradt vagy késett a reggeli járat, amely a községből Bánokszentgyörgyre viszi az utasokat, emiatt nem érték el a Zalaegerszeg és Nagykanizsa felé induló buszokat. Mindezt a község polgármestere, Gerics Istvánné is megerősítette. A Zalavolán Zrt. nagykanizsai üzemvezetője, Lakner István elismerte, hogy műszaki hiba miatt néhány járat valóban kimaradt, ám a problémát azóta már orvosolták.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!