Végtörlesztés - Kifutnak az időből az adósok

Nagy segítségre nem számíthatnak?

Csakhogy gyorsan közeledik az újabb határidő: már két hetük sincs a fix árfolyamon végtörleszteni szándékozóknak arra, hogy igazolják, rendelkezésükre áll a kölcsön megváltásának forrása; majd további 30 napon belül rendezniük is kell a tartozást.

Ennek ellenére a közszféra dolgozói még mindig nem tudják, milyen támogatást kapnak ehhez az államtól; ha igazak a minap kiszivárgott részletek, akkor a legtöbben várhatóan semmilyet. Az Index internetes portál információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a hétfői kormányülésre készített egy előterjesztést, amelyben az áll: 2 százalékos kamattámogatást kínálna az állam a végtörlesztéshez felvett forinthitelekre.

A koncepció több sebből vérzik: a kormányrendelet még nem jelent meg, és a közeledő határidő miatt már nem is valószínű, hogy az új feltételekkel hitelt adnának a bankok - ezt az előterjesztés is elismeri. Másrészt a kormány csak olyan hitelre adna kamattámogatást, amelynek teljes hiteldíjmutatója maximum 3 százalékkal nagyobb az állampapírok referenciahozamánál, ilyen alacsony árú terméket azonban alig kínálnak a bankok. És itt a fő probléma: a végtörlesztés elindulása óta az intézetek folyamatosan emelték forinthiteleik kamatait, míg tavaly nyáron 9-11 százalékos kölcsönöket is értékesítettek, mostanra 13-16 százalék lett az átlagos thm. Tehát a 2 százalékos támogatással is rosszabb feltételekkel jutnának pénzhez az ügyfelek most, mint tehették volna (támogatás nélkül) néhány hónappal ezelőtt. A bankokat ráadásul semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy kölcsönt adjanak a hozzájuk forduló devizahiteleseknek; márpedig az utóbbi hónapokban (mint arról lapunkban is írtunk) a hitelezési hajlandóság igencsak megcsappant.


Körkérdés: van-e még esélyünk forinthitelre?

Három banknál ügyfélként érdeklődtünk, van-e még esélyünk forinthitelre a végtörlesztéshez. Két ügyfélszolgálaton azt a választ kaptuk, hogy a bank már egyáltalán nem ad forinthitelt ilyen célra, a harmadik intézetnél pedig jelezték: egy-két hét alatt aligha készül el a hitelbírálat. Ha tehát eddig nem indította el az ügyfél az igénylést, már nincs sok esélye a forinthitel megszerzésére.

A PSZÁF hitelkalkulátora segítségével végeztünk néhány próbaszámítást is, arra az esetre, ha mégis életbe lép az állami kamattámogatás. Tegyük fel, hogy egy közalkalmazott határidőre beadta végtörlesztési igényét, és 7 millió forintra volna szüksége, amit 20 év alatt fizetne vissza. Lakáshitelt nemrég még 11,5 százalékos thm-re is kaphatott volna, ebben az esetben havi törlesztőrészlete 72 253 forint volna, és a 20 év alatt 10,3 millió forint kamatot fizetne vissza. Most azonban - szintén feltevés - 14,5 százalékos thm-et érhet el, amit 2 százalékkal csökkentve is 76 ezer forintos havi részlet és 11,2 millió forint kamatteher a végeredmény. Ha már meglévő frankhitelét nem váltja át, hanem aktuális árfolyamon fizeti tovább (és 290 frankot törleszt egy hónapban), akkor jelenleg 73950 forint a fizetendő...

Nem kaptak hivatalos tájékoztatást

A zalaegerszegi önkormányzatnál és a Zala Megyei Kórházban érdeklődtünk arról, van-e újabb információ a közszféra dolgozóinak végtörlesztéséhez nyújtandó támogatásról. Dr. Kovács Gábor jegyző és dr. Csidei Irén főigazgató is úgy válaszolt: nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Mint megtudtuk, a kórházban 109 dolgozó jelezte a korábbi felmérés alkalmával, hogy igényelné az anyagi segítséget.


Köztisztviselők végtörlesztése: még a héten döntés várható

 A kormányszóvivő szerint még e héten megszületik a döntés a köztisztviselők végtörlesztésével kapcsolatban.

Giro-Szász András a keddi kormányszóvivői tájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondta: Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára és Nátrán Roland, a tárca helyettes államtitkára egyeztetett azokkal a bankokkal, amelyek érintettek a köztisztviselők végtörlesztése kapcsán, a bankszövetség elnökével pedig a héten találkozik a nemzetgazdasági miniszter. A szóvivő szerint még ezen a héten megszületik a döntés is.
    
Orbán Viktor miniszterelnök decemberben levélben hívta fel a közszolgálatban dolgozók figyelmét a végtörlesztés lehetőségére. Az MTI birtokába került levél szerint a kormány kedvezményes kamatozású forinthitel biztosításával kíván segítséget nyújtani a devizahitel rögzített árfolyamon történő végtörlesztéséhez. 


Tervek a kamattámogatásra
   
Az Index.hu portál hétfőn azt írta, hogy a nemzetgazdasági tárca előterjesztése szerint a közszférában dolgozó végtörlesztők - gyermekszámtól függően - forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának.  A gyermektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a kamatkedvezményt, ez az egy gyerekesek esetében 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg a három gyerekeseknél 7,5 millió forintra nőne. A kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a teljes hiteldíjmutató az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg.
   
A tervezet - amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adataira hivatkozik -, tartalmazza, hogy 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A portál információi alapján, ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki e szándékát munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli. A tárca számításai szerint az államra 17 milliárdos veszteségtérítés jutna.
   
A portál szerint a kamattámogatás öt évig járna, az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárd forintra emelkedne. A nemzetgazdasági tárca dokumentuma szerint az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez rontaná az egyenleget.


Banki kalkuláció
   
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsön fix árfolyamú végtörlesztése történt meg. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége.
   
A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni. Húsz százalékos végtörlesztési arány mellett a bankszektor vesztesége mintegy 300 milliárd forint, az állami költségvetés tehervállalása pedig ennek bankadóból való leírhatósága miatt mintegy 100 milliárd forint. A bankok a jó ügyfelek elvesztése miatt a 15 éves átlagos futamidőt figyelembe véve további 500 milliárd forint jövőbeni jövedelemtől esnek el a végtörlesztés miatt.
   
Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke az MTI-nek a napokban kifejtette: az egyre magasabb forintkamatok miatt a forinthitelből való végtörlesztés hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben "maradnának", és megvárnák az árfolyamgát áprilisban belépő új rendszerét. A devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húszéves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel valaki, most 72 ezer forint körül van a havi törlesztőrészlete. Amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forinthitelből, akkor a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad a devizahitelnél, és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken - ismertette az alelnök.

Szerintem (jegyzet)

Kedden kora este jelentette be a kormányszóvivő, hogy már egyeztetett a nemzetgazdasági tárca a bankokkal, és a héten döntés születik az ügyben. E tájékoztatás azonban csak fokozza a bizonytalanságot, Giró-Szász András (az MTI tudósítása szerint, ld. fenn) ugyanis köztisztviselőkről beszélt, míg Orbán Viktor decemberi levele a „közszolgálatban dolgozóknak”, tehát jóval szélesebb körnek szólt. A minisztérium kiszivárgott tervezetében is vannak még nehezen értelmezhetô részek: például elôször a végtörlesztésre jelentkezetteket „engednék be” a kiterjesztett árfolyamgát rendszerébe. Ez igencsak méltánytalan lépés volna, hiszen az opciót a bankszövetséggel kötött megállapodásban minden devizahitelesnek megígérték, és sokan eleve ezért nem indították el a végtörlesztést.