Szó sincs teljes amnesztiáról: nyelvismeret ezután is kell a diplomához

Az új felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése nélkül átvehessék diplomájukat a végzett hallgatók, de szó sincs olyan mértékű engedékenységről, amilyenről a korábbi hírek szóltak. Csak egy szűk rétegnek biztosít ugyanis teljes amnesztiát az elfogadott törvényváltozat: akik 40. életévük betöltése után kezdik meg az első évfolyamot, és 2016-ig záróvizsgáznak, valóban mentesülnek a kötelezettség alól.

A fiatalabb végzősök között is rengetegen vannak, akik bár teljesítették a képzési követelményeket, nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg oklevelüket. Nekik szintén enyhítést jelent az új szabályozás, a nyelvtanulást azonban nem úszhatják meg.

Mint arról a Magyar Rektori Konferencia közleményben tájékoztatott, az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól azok a hallgatók mentesülnek, akik felsőoktatási intézményük szervezésében külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a szabály a 2013 júniusában záróvizsgázóknál alkalmazható utoljára. Az MRK ezért egységesíteni kívánja az intézmények belső nyelvvizsgarendszerét, és minél több helyen biztosítaná a vizsgalehetőséget. Szintfelmérés után fél-, illetve egyéves képzések indulnak, várhatóan idén nyártól.

S hogy mit jelent mindez a zalai hallgatók számára?

A PTE Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Képzési Központjában két nyelvvizsgahely működik, a hallgatóknak tehát most is lehetőségük van helyben bizonyítványt szerezni. Arról azonban még nem született egyetemi szenátusi döntés, hogy a diákok, akik az új szabályozás alapján intézményi vizsgával váltanák ki az államit, mikor és milyen feltételekkel tehetik meg ezt.- Négy képzési központja van a PTE Egészségtudományi Karának, kari szinten kell tehát összehangolni, megszervezni a nyelvi felkészítést és a vizsgáztatást. Természetesen minden olyan megoldásra nyitottak vagyunk, amit a törvény megenged és egyetemünk támogat - mondta el érdeklődésünkre Juhász Éva főiskolai docens, a vizsgahely vezetője. Hozzátette: náluk nem túl jelentős a probléma, viszonylag alacsony ugyanis azoknak a hallgatóknak a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át diplomájukat.

Dr. Solt Katalin, a BGF Gazdálkodási Karának dékánja jelezte: kizárólag az általános nyelvvizsgára vonatkozik a mentesség, náluk viszont többségében szakmai nyelvvizsgát kell tenniük a hallgatóknak, ez a kimeneti követelmény. Őket tehát nem érinti a változás. Mint megtudtuk, jelenleg is körülbelül 200 oklevelet őriznek, amelyeket nyelvvizsga hiányában nem adhattak ki a végzett hallgatóknak.

Az NYME Savaria Egyetemi Központja honlapján tett közzé tájékoztatót; eszerint az intézményi szabályozás kialakítása után tudnak részletes információkkal szolgálni. Úgy fogalmaz a közlemény: az államilag elismert vizsga várhatóan kiváltható lesz az intézmény által szervezettel.

- A Pannon Egyetemnek saját nyelvvizsgája és nyelvvizsgaközpontja van. Eddig évi öt időpontot hirdettünk meg, az amnesztiára válaszul újabbat tervezünk. Eddig is magas színvonalú nyelvi képzést biztosítottunk a hallgatóknak, akiknek volt lehetőségük felkészülni a vizsgákra - válaszolt kérdésünkre dr. Horváth Géza egyetemi docens, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánja. Hozzátette: az egyetem nem látja indokoltnak a külön nyelvi vizsga megszervezését. A Pannon Nyelvvizsgaközpont ugyanis a hallgatók számára saját vizsgát szervez Veszprémen kívül Keszthelyen, Nagykanizsán és a májusi vizsgaidőszakban Balatonszentgyörgyön.

- Nemcsak a természettudományos területen tanulók, de a többi végzős hallgató számára is elengedhetetlen, hogy biztos nyelvtudással rendelkezzenek, hiszen ezzel tudnak sikeres szakmai pályát felépíteni - hangsúlyozta a dékán.

A hírek szerint amúgy az intézmények eldönthetik, szerveznek-e saját vizsgát, vagy továbbra is az állami szintűt követelik meg a végzősöktől.


Szerintem (Horváth A. Attila jegyzete)
A magyarok nagy többségének idegennyelv-ismerete elkeserítő; nem kell statisztikákat bújnunk ennek megállapításához, elég, ha látjuk-halljuk, hogyan kommunikálnak más nemzetek tagjai. Jó oka van tehát az oktatásirányításnak arra, hogy legalább az értelmiségtől megkövetelje egy választott nyelv elsajátítását. Mikor az első hírek megjelentek a tervezett „amnesztiáról”, lett is nagy felzúdulás a főiskolai, egyetemi vezetők körében – és nagy megkönnyebbülés azoknál a volt hallgatóknál (állítólag több tízezren vannak), akiknek diplomája még mindig az intézményeknél állomásozik. Végül egy szigorúbb változat lépett hatályba, így elfogadhatónak tűnik a kompromisszum.