Hírek

2012.01.25. 14:45

Folyamatosan emelkedik országosan a végrehajtások száma

Csökkenő költségek, átláthatóbb, elektronikus ügyintézés, kiszűrhető visszaélések - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója szerint ezek a végrehajtásról szóló törvény prioritásai. De vajon mit jelent mindez az eljárás alá vont ügyfelek számára? - kérdéseinkkel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához fordultunk.

Horváth A. Attila

- A jogszabály-módosítás célja egyértelműen az, hogy a kilakoltatások száma csökkenthető legyen. Így például az adósok, akik sajnálatos módon abba a helyzetbe kerültek, hogy árverezett ingatlanjaikat kénytelenek elhagyni, némi motivációban részesülnek. Ha az ingatlant önként átadják az az árverési vevő részére, visszakaphatják a vételár egy részét - jelezte dr. Schmidt Zoltán, a kamara elnökségi titkára.

Sávos rendszert állított fel a jogszabály: például 5 millió forint alatt a vételár 1 százalékát, 10 millió forint felett 75 ezer forintot és a 10 millión túli rész 0,25 százalékát kaphatják kézhez az ingatlanukat önként elhagyó adósok. Ám ez csak egy a terjedelmes törvény változtatásai közül.


- A törvénymódosítás másik célja az eljárások gyorsítása volt, így rövidültek a végrehajtókra vonatkozó intézkedési határidők: az árveréseket előbb kell kitűzni és lefolytatni. Rövidültek ugyanakkor a végrehajtási kifogások benyújtásának határidejei is. Ennek azért van jelentősége, mert e jogorvoslati formát az adósok sok esetben csak az eljárások elhúzására használták, és alaptalan kifogásokkal próbálták tördelni az ügymenetet - közölte dr. Schmidt Zoltán.

Ezentúl a végrehajtó elektronikus úton is értesítheti az ügyfeleket, elküldheti a jegyzőkönyveket. Kötelezővé vált ugyanakkor az elektronikus kapcsolattartás az adós számláját vezető pénzintézet és a végrehajtó között. És ami a legfontosabb: a jogszabály kizárólag elektronikus árverés lefolytatására és a személyes licit kizárására kötelezi az eljáró végrehajtókat az ingatlanárverések során. Ami az ingóságokat illeti, továbbra is 100 ezer forintnál nagyobb értéknél kötelező az elektronikus árverés, de csak akkor, ha a végrehajtást kérő ezt igényli, és az ingóság helyszínre szállításának költségeit megelőlegezi.

Változnak a jogorvoslati lehetőségek is: nincs többé harmadfokú elbírálás.

- A korábbi szabályozás szerint szűk körben lehetett a Legfelsőbb Bírósághoz, mint harmadfokú fórumhoz fordulni. Ez a lehetőség megszűnik. Végrehajtói szempontból ez azért sérelmes, mert számtalan példa mutatta, hogy a megyei bíróságok jogértelmezése eltérő, így szükség volt a Legfelsőbb Bíróság iránymutatására. Egy másik jogintézmény az átutalási végzés, amelynek ugyanaz a funkciója, mint a végrehajtó által kiadott hatósági átutalási megbízásnak, köznyelven inkasszónak. Ha a bíróság átutalási végzést hoz a nem fizető adóssal szemben, e végzés jogerejének bevárása nélkül is köteles az adós számláját vezető pénzintézet a tartozás összegét zárolni. Ez is a követelések érvényesítésének gyorsítását, a körbetartozások csökkentését szolgálja - tájékoztatott a kamara elnökségi tikára.


- Mikor csökken a végrehajtási eljárás ügyfelet terhelő költsége? - kérdeztük.

- Az illeték és a költségelőleg az úgynevezett egyetemleges ügyekben csökken, tehát akkor, ha egy tartozásért több adós felel és mindenki ellen megindul az eljárás. Ebben az esetben a költségeket csak egyszer számítják fel, míg korábban ügyenként kellett megállapítani azokat.

A végrehajtási eljárások száma egyébként tovább nőtt 2011-ben. Az ingatlanárverések nagyjából 10-12 százalékát adják a teljes ügyszámnak, s e kategórián belül is 10 százalék a ténylegesen értékesített ingatlanok aránya. Többnyire tehát az eljárás nem jut el az árverésig (megegyezés történik a tulajdonossal). Tavaly kevesebb mint 200 kilakoltatást hajtottak végre országosan, ám a teljességhez egy szomorú adat is tartozik: a kilakoltatottak közül négyen kíséreltek meg öngyilkosságot, s közülük hárman elhunytak.


Kevesebb lefoglalt autó érkezik
– Havonta 3-4 alkalommal hoz lefoglalt autót a végrehajtó. A nagy „roham” már megszűnt, 2008 után ugyanis önerő kellett a vásárláshoz, megalapozottabb lett tehát a hitelfelvétel, így kevesebb autót vesznek vissza manapság a bankok – mondta el érdeklődésünkre Fatér Imre, akinek zalaegerszegi telephelyére érkeznek a lefoglalt járművek.
Hozzátette: ma már elsősorban készpénzt szeretnének visszakapni adósaiktól a hitelintézetek, s ha ebben nem sikerül megegyezniük, utolsó megoldásként veszik el az autót.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!