Eztán (is) mindenki a közösbe fizet

- A tagsági viszony megszüntetéséről azonban nem a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok kirendeltségein kell nyilatkozni, hanem a magán-nyugdíjpénztáraknál. Aki ezt megteszi, tagsága május 1-jével szűnik meg - folytatja dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője.

Azonban függetlenül attól, hogy valaki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, azaz továbbra is pénztári tag marad, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot az államnak kell befizetnie, pénztárának pedig legalább a kassza alapszabályában meghatározott egységes tagdíjat, hívja fel a figyelmet az igazgató, megjegyezve: utóbbi mértéke kasszánként eltérő lesz.

- Aki visszalép, annak 100 százalékos állami nyugdíj jár, ha betölti a rá irányadó öregségi korhatárt. Ám aki marad, 2010. október 1-je előtti befizetései alapján 75 százalékos állami nyugdíjat kaphat, 2010. október 1-je után viszont a 10 százalékos nyugdíjjárulék megfizetése révén 100 százalékos állami nyugdíjra lesz jogosult, amely a márciusra tervezett jogszabály-módosítást követően lép hatályba.

Az állami rendszerben várhatóan 2013-tól indul el az egyéni számlás rendszer, ennek részleteit idén év közepéig dolgozzák ki, teszi hozzá az igazgató.

Mivel még sok a tisztázatlan kérdés, a magán-nyugdíjpénztárak ügyfélszolgálatai meglehetősen bizonytalanok, a kivárást javasolják a tagoknak, akik ez idáig egyébként sem jelezték tömegesen visszalépési szándékukat.

- A 100 ezer tag egy évvel ezelőtt is kiállt magán-nyugdíjpénztára mellett, pedig akkor ezzel a döntéssel állami nyugdíjáról mondott le. A mostani szituáció ennél jóval kedvezőbb, nem valószínű tehát, hogy néhány ezernél többen lesznek, akik visszalépnek, hacsak nem történik valami elementáris változás - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője. - A döntésnél azt kell végiggondolniuk a tagoknak, tudnak vagy akarnak-e saját erőből fizetni nyugdíjpénztáruknak.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Mivel még sok a tisztázatlan kérdés, a magán-nyugdíjpénztárak ügyfélszolgálatai meglehetősen bizonytalanok, a kivárást javasolják a tagoknak, akik ez idáig egyébként sem jelezték tömegesen visszalépési szándékukat.

- A 100 ezer tag egy évvel ezelőtt is kiállt magán-nyugdíjpénztára mellett, pedig akkor ezzel a döntéssel állami nyugdíjáról mondott le. A mostani szituáció ennél jóval kedvezőbb, nem valószínű tehát, hogy néhány ezernél többen lesznek, akik visszalépnek, hacsak nem történik valami elementáris változás - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője. - A döntésnél azt kell végiggondolniuk a tagoknak, tudnak vagy akarnak-e saját erőből fizetni nyugdíjpénztáruknak.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Mivel még sok a tisztázatlan kérdés, a magán-nyugdíjpénztárak ügyfélszolgálatai meglehetősen bizonytalanok, a kivárást javasolják a tagoknak, akik ez idáig egyébként sem jelezték tömegesen visszalépési szándékukat.

- A 100 ezer tag egy évvel ezelőtt is kiállt magán-nyugdíjpénztára mellett, pedig akkor ezzel a döntéssel állami nyugdíjáról mondott le. A mostani szituáció ennél jóval kedvezőbb, nem valószínű tehát, hogy néhány ezernél többen lesznek, akik visszalépnek, hacsak nem történik valami elementáris változás - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője. - A döntésnél azt kell végiggondolniuk a tagoknak, tudnak vagy akarnak-e saját erőből fizetni nyugdíjpénztáruknak.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- A 100 ezer tag egy évvel ezelőtt is kiállt magán-nyugdíjpénztára mellett, pedig akkor ezzel a döntéssel állami nyugdíjáról mondott le. A mostani szituáció ennél jóval kedvezőbb, nem valószínű tehát, hogy néhány ezernél többen lesznek, akik visszalépnek, hacsak nem történik valami elementáris változás - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője. - A döntésnél azt kell végiggondolniuk a tagoknak, tudnak vagy akarnak-e saját erőből fizetni nyugdíjpénztáruknak.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- A 100 ezer tag egy évvel ezelőtt is kiállt magán-nyugdíjpénztára mellett, pedig akkor ezzel a döntéssel állami nyugdíjáról mondott le. A mostani szituáció ennél jóval kedvezőbb, nem valószínű tehát, hogy néhány ezernél többen lesznek, akik visszalépnek, hacsak nem történik valami elementáris változás - fogalmaz Szabics Zsolt, a portfolio.hu nyugdíjszakértője. - A döntésnél azt kell végiggondolniuk a tagoknak, tudnak vagy akarnak-e saját erőből fizetni nyugdíjpénztáruknak.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Ha a maradók a 2010 októberétől kezdődő időszakra valóban 100 százalékos állami nyugdíjra lesznek jogosultak, azt kell mérlegelniük: a kasszába való belépéstől 2010 októberéig terjedő időszakra, amire az állami nyugdíj 75 százaléka jár majd nekik, a pénztári kifizetés pótolja-e a hiányzó 25 százalékot. Ha igen, abban az esetben ugyanis megéri maradni. Mivel hosszú felhalmozási időről van szó, remélhetőleg a pénztárak ledolgozzák a válságban elszenvedett veszteségeiket, teszi hozzá Szabics Zsolt.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- Akik átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, magukkal viszik vagyonukat, s felvehetik reálhozamukat és az esetleges tagdíj-kiegészítést is - folytatja a nyugdíjszakértő. - Az azonban egyelőre nincsen benne a törvényben, hogy ezt adómentesen tehetik-e meg. Ráadásul az elmúlt időszak kedvezőtlen részvénypiaci fejleményei következtében elképzelhető, hogy a korábbinál jóval kisebb reálhozamra számíthatnak vagy akár nem is kapnak ilyet.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A kasszáknak pedig meg kell határozniuk, mi az a minimális tagdíj, amely mellett még fenntartható a működésük. Igaz, teszi hozzá Szabics Zsolt, a befizetés elmulasztása sem jár szankcióval. Ez a pénztárak szempontjából azért problémás, mert a törvény kimondja: csak friss havi tagdíjakból finanszírozhatják a működést.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

- Jelenleg 0,9 százalék a tagok havi befizetéseiből levonható összeg, ami minimális ahhoz képest, hogy egy bankszámlavezetésért például akár havi 500 forintot vagy még többet is elkérhetnek a pénzintézetek. Több pénztárnál is előfordulhat tehát, hogy személyenként havi 30-40 ezer forintos tagdíjra lenne szükség a minimális működés biztosításához. A jogszabály lehetővé teszi azonban, hogy a tagok (támogatók) adományt adjanak a pénztárnak, amit az működésére használhat fel. Ez évi 2-3 ezer forintot kóstálna, és nagyban lecsökkenthetné a tagdíjakat.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Szabics Zsolt szerint mind a 11 kassza valószínűleg nem tud fennmaradni, sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy nagy pénztár marad, amely így képes lesz majd minimálisra csökkenteni kiadásait.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elemzése arra hívja fel a figyelmet: az új jogszabályi környezetben is megérheti magán-nyugdíjpénztári tagnak maradni. Számításaik szerint ahhoz, hogy a kasszák gazdaságilag ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, a jelenlegi tagoknak, önkéntes alapon, tagdíjbefizetést kellene vállalniuk: 100 ezer tagot feltételezve tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer (havi 14 ezer) forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak. A működési költségek fedezete tovább emelheti ezt az összeget, ahogy az is, mennyien döntenek most a korábbi maradók közül az állami rendszerbe való visszalépés mellett.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint előfordulhat, hogy lesznek pénztárak, amelyek nem vállalják a működést ezen feltételek mellett, így idén fúziókkal és megszűnésekkel kell számolni az ágazatban.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a magán-nyugdíjpénztáraknak jelenleg ncsenek bevételeik, csak adminisztrációs költségeik, amelyeket az új jogszabályok alapján a tagdíjakból levonható költségekből fedezhetnek. A 0,9 százalékos működési díjból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) pénztáranként 2 millió forintot, valamint a kezelt vagyon 0,025 százalékának megfelelő összeget kell fizetniük, a Pénztárak Garancia Alapjának (PGA) pedig a tagdíj további 0,35 százalékát kell a kasszáknak átutalniuk.