Igazságos, vagy hatalmi célokat szolgál? Átrajzolt választási térkép

A javaslat főbb változtatásai: 386 helyett 199 képviselő kerül a parlamentbe, a jelenlegi 176 választókerületből 106 alakul, a listás helyek száma 110-ről 93-ra csökken, a területi (megyei) lista megszűnik. Egyfordulós lesz a választás, eltörlik az érvényességi küszöböt, a töredékszavazatokból már nemcsak a vesztes, hanem a mandátumot szerzett jelölt pártja is részesülhet, a jelöltállításhoz pedig a korábbi 750 helyett 1500 ajánlószelvényt kell összegyűjteni.

Zalai parlamenti képviselőktől kértünk gyorsértékelést.


- A kisebb parlament választói igény volt, ezt teljesíti az új törvénnyel a Fidesz-frakció. A javaslat szerint a választókörzetek nagyjából azonos nagyságúak lesznek és alkalmazkodnak a megyehatárokhoz, a rendszer egyszerűsödik - válaszolta dr. Gyimesi Endre (Fidesz-KDNP). A képviselő úgy látja, összességében igazságos átrendezést fogalmaz meg a javaslat, de további finomításokra szükség lehet. Például nem oldja meg azt a problémát, hogy Zalában egy-egy képviselőhöz nagyon sok település tartozik. Országosan pedig megmarad az aránytalanság az Alföld javára, az a térség ugyanis több képviselőt jut-tat a parlamentbe. Ez utóbbi problémát a listaállítás során is orvosolni lehet, tette hozzá.

- A töredékszavazatok számítási módja a győztest erősíti. Igazságos ez? - kérdeztük.

- Igazságosabb a mostani rendszernél, hiszen eddig hiába nyert több ezer vagy tízezer szavazattal a győztes a második helyezett előtt, ezek a voksok elvesztek. Tény, hogy a nyertesnek stabilabb kormányzati pozíciót biztosít a törvény, de azt nem tudhatjuk, ki lesz a győztes, tehát elvileg bármelyik párt profitálhat ebből - jelezte Gyimesi Endre.

Baracskai József (független, Demokratikus Koalíció) szerint a körzetek mérete nagy problémát jelent: kérdéses, hogy ennyi települést lehet-e érdemben képviselni.
- A javaslat a győztes mindent visz elvre épül, arról szól, hogy a Fidesz bebetonozhassa hatalmát. Ez a politika egyre inkább hasonlít a 90 előtti pártállami módszerekhez. Azáltal is sérül a demokrácia, hogy a korábbinál kétszer több ajánlószelvényt kell összegyűjteni rövidebb idő alatt, így nem minden párt tud majd indulni a választásokon. Ráadásul a kisebb parlamentben képviselői mandátumot nem szerző fideszeseknek már készítik a helyeket a közigazgatásban, például a járásokban - nehezményezte Baracskai József.

Zakó László (Jobbik) szintén úgy látja, ennyi települést igen nehéz lesz képviselni.
- A Fidesz arra törekedett, hogy a jelenlegi támogatottságához igazítsa az új választókerületeket. Az pedig, hogy a győztes szavazataiból kivonják a vesztes voksait, és a különbséget a győztes pártja hasznosíthatja, egyszerűen a mohóság jele - mondta.

Zakó László szerint álságos azt kommunikálni, hogy a spórolás miatt van szükség képviselői létszámcsökkentésre. Éppen most tárgyalják ugyanis Lázár János javaslatát a képviselői javadalmazásokról, és ebben például 3 asszisztenst, benzinkártyát, ingyenes utazást és lakhatást biztosítana a Fidesz. Inkább ezeken a költségeken faragnának - mondta a politikus. Végül úgy fogalmazott: már most látszik, hogy a kiüresített megyék lesznek a pártkatonák "elfekvő intézményei".


JÓ NAGYOK
Zala megye 257 települését a 2010-es választásokon 5 egyéni választókerületbe sorolták (azóta eggyel nőtt a településszám). A zalaegerszegihez 1, a nagykanizsaihoz 13, a keszthelyihez 39, a lentihez 102 és a zalaszentgrótihoz is 102 település tartozott. Az új (javasolt) számok: Zalaegerszeg 76, Keszthely 107, Nagykanizsa 75 település.