Lelőtték a kutyáját: a sportolót is eltalálhatta volna a vadász által kilőtt lövedék

A 20 esztendős Molnár Barnabást nagyon megviselték a történtek. Az aktív sportoló fiatalember rendszeresen jár ki a lakóhelye környékén található erdőkbe, hiszen a leginkább ott tud felkészülni egy-egy hosszabb távra. Így tett a napokban is, ám az edzés nem várt módon ért véget.

- Alaposan bent jártam már az erdőben, talán öt kilométernyire is lehettem otthonról - meséli a történeteket. - A kutyám futott elől, én körülbelül 20-25 méterre lehettem mögötte. Egyszer csak egy dörrenést hallottam, Kuksi felnyüszített, majd néhány lépés után összerogyott. Akkor fogtam fel, hogy valószínűleg lelőtte valaki.

A kutyát egy körülbelül ötven méter széles nyiladékban érte a találat, Barnabás viszont még a fák takarásában volt. Onnan óvatosan kilépve látta meg a tőle mintegy nyolcvan méternyi távolságban álló magaslest és a mellette várakozó jellegzetes formájú és színű kocsit, amelybe éppen akkor szállt be valaki. Az illető minden egyéb intézkedés nélkül elhajtott.

- Ezt akár cserbenhagyásként is értelmezhetnénk - tette hozzá a sportoló édesapja, Molnár Ferenc. Amikor a fiam hazaért, azonnal hívtuk a rendőröket. Később tőlük tudtuk meg, hogy a lövés áthatolt a kutya testén. Mi lett volna akkor, ha a golyó úgy kap gellert, hogy eltalálja Barnit is?

A kérdéses terület a Zalaerdő Zrt.-hez tartozik, a vadászatért is felelős termelési igazgató, Kovács Ferenc kizártnak tartja, hogy kollégái közül lett volna valaki az elkövető. Már csak azért is, mert munkatársai tisztában vannak a szabályokkal, de az is fontos tény a történetben, hogy a Molnár Barnabás által körülírt járművel egyetlen Zalaerdő Zrt. állományában lévő vadász sem rendelkezik. Kovács Ferenc utalt rá, hogy többször vadásztak már olyanok a területükön, akiknek arra nem volt jogosultságuk.

Molnárék utánanéztek a vonatkozó jogszabályoknak, s úgy vélik, a vadász akkor sem lőhette volna le a kutyát, ha nincs a közelében senki. Egy alkotmánybírósági határozatot idéznek, a testület június 30-ai hatállyal semmisítette meg a vadászati törvény 36. paragrafusát, amely a vadászatra jogosultnak lehetővé teszi, hogy a vadászterületen megjelenő kutyát vagy macskát elejtse. Azt is mondják, többször előfordult, hogy Barnabást megszidták a vadászok, amiért az erdőben edzett. Az állatmenhelyről hozott Kuksi amúgy a harmadik olyan kutyája volt már a családnak, amely emberi kéztől pusztult el.

A fegyvertartás és vadászat kérdésében Magyarországon az egyik legelismertebb szakértőnek számító dr. Bokros Gábor ügyvéd szerint a vázolt esetben minimum foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállásáról kell beszélni. Mint mondotta, a vadásznak joga és kötelessége is a vadat űző kóbor ebet kilőni - hiszen a vadállományra az jelenti a legnagyobb veszélyt - ám ezt csak akkor teheti meg, ha arról is meggyőződött, hogy nem veszélyeztet emberéletet. A lenti ügyvéd hozzátette: az említett alkotmánybírósági állásfoglalás kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor a kutya vagy macska békésen jelenik meg a területen, a vadat hajszoló ebet nem védi ez a határozat. Az ügy kapcsán - már csak a család feljelentése miatt is - érdeklődtünk a megyei rendőrfőkapitányság sajtószóvivőjénél. Salamon Róbert annyit mondott: a lenti rendőrkapitányságon állatkínzás bűncselekménye miatt indítottak vizsgálatot.

Szerintem

A vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés – finoman szólva – nem egyértelmű. Gyilkolászás, mészárlás, állatkínzás, csak néhány jellemző kifejezés a tevékenységről szóló túlzó vélemények, s az internetes fórumokon a témával kapcsolatos írásokhoz kapcsolódó hozzászólások közül. Ugyanakkor az is tény, hogy a vadászatnak, mint a vadgazdálkodás egyik fontos elemének a XXI. században éppúgy létjogosultsága van, mint volt emberöltőkkel korábban is. A különbség a szabályozásban rejlik, amit a Lenti melletti erdőben történtekhez hasonló esetek elkerülése érdekében be kell tartani. A vadászbalesetek mindig megrázzák a társadalmat, még akkor is, ha történetesen egy kutya esik a végzetes lövés áldozatául.