2011.09.07. 13:25
Barangolás vadállatok között (fotókkal)
Tudták, hogy az állatkertben a zsiráf az egyik legveszélyesebb állat? Hogy az oroszlán fiatal korában egészen pöttyös? És hogy a két és fél tonnás orrszarvú úgy fut, mint egy kecses balerina? A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban meggyőződhetnek róla.
Aki öt-hat évvel ezelőtt vagy még korábban járt a veszprémi állatkertben, rá sem ismerne. Sőt, az oda vezető utat sem helyesen választaná meg, hiszen ma már nem kell végighajtani a városon, a 8-as számú főútról le lehet kanyarodni az állatkert felé, s a gulya-dombi parkolóban hagyni az autót. A fejes-völgyi főbejáratnál ugyanis korlátozott a parkolóhely, és egy-egy látogatottabb napon bizony már nem találunk helyet. Ha a Gulya-domb felől közelítünk, célszerű a park ottani részével kezdeni a vadaspark felfedezését. Első sétánk természetesen a tavaly szeptemberben átadott Afrika-házhoz vezet, s az odaúton megcsodáljuk a flamingókat az újonnan kialakított helyükön, majd megmosolyogjuk a vicces ecsetfülű malacokat. Az afrikai bozótban élő bojtosfülűeket ritkán mutatják be állatkertben, hozzánk a fajmegmentési program keretében Franciaországból érkeztek. Közvetlenül az Afrika-ház mellett alakítottak ki számukra a veszprémi állatkertészek az afrikai élőhelyükhöz nagyon hasonló kifutót.
Afrika-ház, itt él a négy fiatal zsiráfbika. Impozáns megjelenésük ne tévessze meg a látogatót: ők az egyik legveszélyesebb állatok az állatkertben. A fejükkel iszonyú erejű csapást tudnak mérni, és nem is olyan nehéz kivívni az ellenszenvüket. Ezért a szavannakifutó a veszprémi vadasparkban - a más állatkertekben megszokottal szemben - kissé távolabb esik a látogatói kordontól.
A zsiráfok, a zebrák és az orrszarvúak együttes jelenléte a szavannakifutón igazi afrikai hangulatot kölcsönöz a Gulya-dombnak.
A szavanna királya persze az orrszarvúcsalád: Pablo, Rebecca és Naruna, a kis hölgy, akit olvasóink nevezhettek el. A nyári nagy melegben az orrszarvúak első dolga megfürdeni a dagonyákban, napközben is csak heverészni, alkonyatkor pedig bemutatni azt a bizonyos kedves-humoros kocogást, amelyre már teljes rajongótábor gyűlik össze esténként a kifutónál.
A felső rész másik nagy látványossága a Csimpánzvilág, ahol a csimpánzok luxusapartmanban élnek, tágas külső és belső terekkel, mászófákkal, kötelekkel teli "játszótéren", s ha éppen kedvük tartja, a látogatókkal is hajlandóak kommunikálni. (Ezt mutatja az üvegfalakon látható, nap mint nap eltüntetett, de mindig visszatérő rengeteg tenyérnyom.)
A Gulya-dombról a fejes-völgyi részben továbbhaladva a lámák és a varik között halad az út, utóbbiakhoz szabad a bemenet, ami számos érdekes helyzetet teremt. A vörösfarkú makik persze kíváncsiak, de csak addig, amíg kedvük tartja, a simogatást, egyéb emberi közeledést nehezen tűrik, amit a látogatók olykor nehezen értenek meg - rájuk másznak, belenéznek az arcukba, hogyhogy nem érinthetik meg őket? Az itt dolgozó animátor rendesen így magyarázza a szabályt: amit a makik kezdeményeznek, azt lehet. Minden más tilos.
Vadasparki sétánk az axis szarvasok között folytatódik, majd a szurikáták előtt elhaladva a ragadozó madarak között, hogy a kedves prérikutyák mellett elhaladva az oroszlánokhoz érkezzünk meg. A négy fiatal nőstény és az egyetlen hím igazán szép példány, egészen fiatal korukban kerültek az állatkertbe. Még mindig látszanak a pöttyeik, és a hím nem is növesztette ki a sörényét, de amint fotósunk közel megy a rácsokhoz, rögtön rátámadnak. Kell is egy kis borzongás, mit ér anélkül az állatkert, s rögtön a szomszédban folytatódik is ez a hangulat: a szibériai tigrisek lenyűgöző mozgása szinte megbabonázza a látogatót. Az állatkertészek reményei szerint a hím, Szása a két nőstény közül valamelyikkel párba áll és tigrisbébivel örvendeztetik meg a veszprémieket. Nem kevésbé szépek a hópárducok. Az állatkert nagy attrakciója a kispanda, a szigorúan védett macskamedve azonban szeret a fa tetején pihenni, jól körül kell néznünk, ha látni akarjuk.
Ne lepődjünk meg, ha az alsó részen egy kis Zsebibaba ugrál el előttünk, a Bennett-kenguruk aprósága ki-be jár a mamája és a látogatók között.
Valóságos gyerekparadicsom: két szabadtéri és egy zárt játszótér, a Kölyökdzsungel várja a kicsiket. És még annyi minden más, amit nem lehet felsorolni: fedezze fel mindenki maga!
Török László állatkertigazgató és munkatársai már az új projekteken törik a fejüket. A veszprémiek szívébe mélyen belopta magát Suzi, az elefánt, aki idős korában, öt éve, hogy elpusztult. Nos, már elkészültek az új Elefántpark tervei, amely a Gulya-dombon, az Afrika-ház mellett kapna helyet. Bizakodóak, hogy abból az állatkertből, amely néhány év alatt ilyen látványos fejlődést tudott elérni, már az elefántok sem hiányozhatnak sokáig.
