Soha el nem évülő bűnök

A zsidóellenesség kérdését annak okán vetettük fel, hogy a múlt héten lezajlott budapesti tömegdemonstráció alkalmával egy lepedőre festett Dávid-csillagot is elégettek. A történtek kapcsán Zoltai Gusztáv annyit mondott: elszigetelt, de nem veszélytelen jelenségről van szó, hiszen a rossz gazdasági helyzetért bizonyos politikai erők a zsidóságot próbálják felelőssé tenni.

- Növekedett az antiszemitizmus, pedig a zsidóság államalkotó tényező - folytatta Zoltai Gusztáv. - A régészek találtak olyan leleteket, amelyek azt igazolják, hogy őseink már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében. A zsidóság a létszámához képest magasabb arányban vett részt az 1848/49-es szabadságharcban, az56-os forradalom idején ugyancsak sok zsidó harcolt az ország érdekében, de sokan raboskodtak a Gulagon és Recsken is. Volt olyan zsidó személy, aki éppen csak hazatért Auschwitzból, s máris vitték Recskre, mert a két világháború között nagykereskedő volt.


- Néhány napja kezdődött egy háborús bűnökkel vádolt férfi pere Budapesten. Egyes vélemények szerint egy 97 éves beteg aggastyánt már nem lenne szabad bíróság elé citálni.

- Vannak bűnök, amelyek nem évülnek el, a népirtás is közéjük tartozik. Az odaveszett szüleink és nagyszüleink miatt nekünk nincs jogunk megbocsátani, megbékélni viszont kötelességünk.

- Több mint hat és fél évtizeddel a II. világháború után még mindig akadnak kárpótlási perek. Ezekről mi a MAZSIHISZ álláspontja?

- Az egyéni kárpótlást illetően Magyarország példaértékűen járt el Európában, hiszen az elsők között hajtotta végre a zsidók kártalanítását. Más a helyzet az úgynevezett uratlan vagyont illetően, ami alatt azt értjük, ha valaki örökös nélkül hal el, akkor mindene az adott államra száll. Ez így van a világ minden országában. A párizsi békeszerződés - amelyet 1947-ben az első demokratikusan választott magyar parlament ratifikált is - azonban kimondta, hogy miután a zsidótörvények megalkotása által a legitim magyar parlamentet és kormányt felelősség terheli a holokausztért, ezért erre a vagyonra Magyarország méltatlanná vált. Ez a vagyon a zsidó közösség tulajdona. A fentiek miatt létre is hoztak egy országos zsidó helyreállítási alapot, amit a Rákosi-rezsim egy mondattal megszüntetett. Most folyik a kutatás ezen ingatlanok és értéktárgyak után, de miután tudjuk, hogy az ország milyen gazdasági helyzetben van, nem akarunk olyan követelésekkel előállni, amiket az állam bármilyen módon megsínylene. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a zsidó élet további fenntartását csak akkor tudjuk biztosítani, ha megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezünk.