Újabb elvonást kell kigazdálkodniuk idén az iskoláknak

A közgyűlés a legutóbbi ülésén fogadta el az idei költségvetési koncepciót, amelyről megírtuk: az intézmények finanszírozása a tavalyi 2,5 százalékos elvonás után újabb 1 százalékkal csökken. Bár elhangzottak ellenkező állítások, nem tévedtünk: az önkormányzat nem pótolja vissza a tavaly elvont 2,5 százalékot, s további 1 százalékot levesz az intézmények pénzügyi keretéből, a színház, a bábszínház és a tűzoltóság kivételével.

Cziborné Vincze Amália, a polgármesteri hivatal közgazdasági osztályvezetője kérdésünkre megerősítette, hogy ilyen tartalmú közgyűlési döntés született. Mint elmondta: az intézmények működése vegyes finanszírozású. Az étkezési- és rezsiköltségekre az ellátandó feladat alapján ad pénzt az önkormányzat, ezekre a kiadásokra idén is biztosítja az inflációval növelt összeget. A gyermeklétszám alapján finanszírozott szakmai feladatokra viszont összességében kevesebb jut, mint tavaly. A 2010. évi költségvetési rendeletben a város 6,73 milliárd forintot irányzott elő az intézmények működtetésére, az ideiben azonban nominálisan is kevesebbet, 6,66 milliárd forintot. Cziborné Vincze Amália ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a gyermeklétszám csökenése miatt az ellátandó feladat is kevesebb az idén, s ezzel arányosan az állami hozzájárulás is.


A Zrínyi-gimnázium igazgatója, Horváth Attila úgy véli: komoly gondot okoznak az iskoláknak a megszorítások.

- Az egyszázalékos elvonás a mi esetünkben kétmillió forint hiányt jelent, s ezen kívül még elő kellene teremteni 2-3 millió forintot a közalkalmazottak bérének háromévenként kötelező, bértáblának megfelelő emelésére. Ez nagyon nehéz feladat, mert a saját bevételeink szűkösek, lényegében néhány terem bérbeadására korlátozódnak. Tavaly azonban szerencsénk volt, az egyik mobilszolgáltató felszerelt egy átjátszót az iskolára, ennek a bevételéből tudtuk pótolni a 2,5 százalékos elvonás okozta hiányt. Úgy vélem azonban, hogy az egész finanszírozási rendszer változtatásra szorul, mert eljutunk odáig, hogy kezelhetetlenné válik a folyamatos elvonás. Megítélésem szerint át kellene térni a fejkvótáról a feladatfinanszírozásra, megnézni, hogy melyik intézményben hány tanórát kell megtartani, s ez alapján biztosítani a forrásokat.

Horváth Attila elmondta: a költségvetési koncepcióban vázoltakhoz képest 5-10 millió forinttal több pénzre lenne szükségük, hogy a tavalyi szinten gazdálkodhassanak. Ezt jelezték az önkormányzatnak, s remélik, a végleges büdzsé kedvezőbben alakul.

A közgyűlésen elhangzott, hogy az intézmények mozgásterét növelheti a tavalyi pénzmaradvány, amit nem von el a fenntartó. Ez azonban nem jelent változást az előző évhez képest (csak tavalyelőtt volt példa rá, hogy visszavett a város a pénzmaradványból összesen 50 millió forintot). Figyelembe kell venni azt is, hogy a számlán maradt összegek jó része nem szabad felhasználású, hanem lekötött, például pályázatokra biztosított összeg.

Az iskolák, illetve kulturális intézmények egy részének gondot jelenthet idén a jubileumi jutalmak kifizetése. Cziborné Vincze Amália elmondta: ehhez a költségvetés 35 millió forintos tartalékkerete nyújt segítséget.


MÁSUTT IS SPÓROLNI KELL
Nem csak az intézményi szféra kénytelen tovább takarékoskodni ebben az évben, más területeket is érint az elvonás. A polgármesteri iroda tavalyi 118 milliós költségvetését hétmillió forinttal csökkentette a közgyűlés, a városüzemelési feladatokra tervezett 1,13 milliárd forint pedig mintegy 24 millióval kevesebb a tavalyinál. A népjóléti és sportfeladatokra szánt összeget is alacsonyabb szinten tervezték, s idén már nem járul hozzá a város a brüsszeli képviselet működéséhez sem. 


Korábbi cikkeinket a témában megtalálja a kapcsolt anyagok között!