Hírek

2010.08.12. 04:28

Vérengző fenevad? Miért támad az emberre a mangalica?

A mangalica nem vérengző fenevad, ám mint bármelyik állat, megvadulhat. A csordaszellem pedig ott lapul mindegyikben, s ha egyszer a tömeg megindul...

zaol.hu

A vasárnapi kerkakutasi tragédia (mely során harapásával gazdája halálát okozta egy mangalica) apropóján annak jártunk utána, vajon a fajta jellegzetessége-e a vadság, illetve mennyire jellemző a haszonállatokra, hogy emberre támadnak? A szakmabeliek egybehangzó véleménye, hogy mindig ott a pakliban az abnormális viselkedés - igaz, ez a régebb óta háziasított állatfajokra, fajtákra kevésbé jellemző.

- A mangalica alapvetően jóindulatú állat, de félvad sertésről lévén szó, mind természetes igényeiben, mind habitusában különbözik húshibrid társától - mondta Hajdár Lászlóné, Malvin, aki párjával közösen 23 anyakocából és annak szaporulatából álló állományt gondoz Letenyén. - Ezeket az igényeket a legmesszebb menőkig szem előtt kell tartani. Ha emberre támad, annak számtalan oka lehet, legfőképpen félelem és védekezés. A zárt tartásmód idegrendszeri problémákat válthat ki nála, még akkor is, ha fogságban születik, hiszen genetikailag kódolva van benne a szabadságvágy, a vaddisznóhoz hasonlóan. Óriási bennük a csordaösztön: az anyák nagyon védik malacaikat, a kanok pedig a háremüket . Ha veszélyben érzik magukat, nem kímélik a betolakodót, legyen az akár ember, akár állat, de gondozóikat nem bántják. Persze a legszakszerűbb odafigyelés és leggondosabb ápolás mellett is történhetnek balesetek és sajnálatos tragédiák.

 


Egy másik mangalicatartó gazda, Ságvári Endre is megerősítette: nagyon sok múlik a tartáson, illetve azon, hogyan közelítünk az állathoz, milyen bánásmódban részesítjük. Mint mondta, a kezelhetetlennek látszó példányokat a legjobb időben kiemelni az állományból.

Dr. Fekete Ágoston nagykanizsai állatorvos úgy vélekedik: a jószággal szemben általában nem árt az óvatosság.

- Ha az ember állatok közé megy, az első és legfontosabb, hogy felhívjuk magunkra a figyelmüket - szögezte le. - Ne érje őket váratlanul a jöttünk, mert olyankor nagy az esélye, hogy reflexből támadnak. A baj általában ilyen esetekben szokott bekövetkezni. A sertéseknél pedig habitusukból kifolyólag fokozottabban lehet számítani hirtelen reakcióra - holott az állatfaj könnyen és jól tanítható.

Csaknem kihaltak

● A mangalicatenyésztés hazánkban 1833- ban kezdődött
● A 19. században megjelenő kolbász- és szalámigyárak milliószámra vették a híres magyar mangalicát
● Az 50-es évek iparosítása, a városiasodás, a hússertések elszaporodása és a napraforgó- étolaj elterjedése nagy csapást mért a fajtára
● A hetvenes évekre csaknem teljesen kihalt, ettől a 74-ben létrehozott génbankok mentették meg
● A mangalicának több változata van: ismerünk szőke, fekete, fecskehasú és vörös mangalicát  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!