2010.03.04. 08:00
Egy szemtanú lakása erkélyéről látta az állítólagos meteorit jelenséget
Vasárnap, valamivel éjfél előtt riadalmat kiváltó égi jelenség zajlott le Észak-Magyarország fölött. A közeli szemtanúk nappali világossággal és hatalmas robbanással kísért izzó fénygömbről beszéltek.
- Épp az erkélyen voltam, amikor feltűnt a fénylő csík - meséli. - Hullócsillagnak tűnt, ám egyre erősödött a fénye. Mindössze pár másodpercig tartott, s közben egy narancssárga, ködszerű felvillanásnak is tanúja lehettem. Ilyen erőteljes égi jelenséggel még sosem találkoztam.
A Magyarországon kívül Szlovákiában és Csehországban is észlelt jelenségről Bánfalvi Péter amatőr csillagásszal is szót váltottunk.
- A fényjelenséget minden valószínűség szerint egy 0,5 - 1 méter átmérőjű meteor okozhatta, ami a Föld sűrű légkörébe érve felrobbant és szétszóródott. Az anyaga talán szilikátos kőzet lehetett.
- A szemtanúk több száz méter átmérőjű, rejtélyes tűzgömbről is említést tesznek...
- Ez azért nem valószínű. Az viszont természetes, hogy a fényjelenség és az égés közben felszabaduló gázok miatt a szemlélők a meteor méreténél jóval kiterjedtebb világító gömböt láthattak az égen. A tűzgömb fogalma azonban a csillagászatban foglalt, a Vénusznál fényesebb égi jelenségeket nevezzük így.
- Milyen sebességgel érkezhetett a meteorit?
- A légkörbe érkező test sebessége a 130 km/másodpercet is elérheti, ami már kozmikus nagyságrend, hiszen sokszorosan túllépi bármilyen földi készítésű eszköz, rakéta legnagyobb sebességét. A meteor Pozsony térségében lépett be Magyarország fölé és néhány másodpec alatt Miskolcig száguldott.
- Miért robbant föl?
- Mert a Föld sűrű légkörével érintkezve hirtelen lefékeződött, felforrósodott, s az energiakülönbség szétvetette a testet. Az égi vendégek úgy a Földtől számított 100 kilométeres magasságban érik el a légkört, s kezdenek felizzani. Ilyen nagy sebességnél többnyire 30-40 kilométeres távolságban bekövetkezik a robbanás. Esetünkben valahol Miskolc fölött történhetett mindez. Arról nem szólnak a hírek, hogy valamely darabját megtalálták volna. Ha akadna ilyen, azt már meteoritnak neveznénk.
- Magányos meteor tévedhetett fölénk?
- Valószínűleg igen. Ha voltak is apróbb kísérői, azokat a nagy fényerő eltakarta . Gondoljunk csak arra, hogy a nappali égbolton is vannak csillagok, csak éppen a Nap fénye miatt nem érzékelhetők. Amúgy meteorrajok (üstökösök elmaradt darabjai) meglehetős gyakorisággal járnak felénk, a múlt hét végén azonban nem volt aktuális e jelenség. Így az a legvalószínűbb, hogy egy kisbolygó törmelékéből száguldott erre egy darab.
A TUNGUZ KATASZTRÓFA
Nagyobb égitest a bolygóközi térből utoljára 1908. június 30-án került Földünk légkörébe. A lángoló objektum, ami az Encke-üstökös egy nagyobb darabja lehetett, 5 kilométeres magasságban robbant föl, a szibériai Tunguzka folyó közelében. A nagy nyomás miatt az erdő mintegy 40 kilométeres körzetben megsemmisült. A légkörben szétszóródott porrészecskék olyan világossá tették az égboltot, hogy aznap éjfélkor világítás nélkül lehetett olvasni, még Európában is.