Hírek

2010.02.17. 06:09

Állatokkal emberien: Depressziós aranyhalak és kanárik?

Március elsejétől módosul az állattartási törvény, életbe lép a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó új kormányrendelet. A szabályozás sok gazdinak fog fejtörést okozni.

Horváth Viktória

Dr. Fendrik Péter állatorvos szerint más rendelkezések sokkal jobban szolgálnák az állatok érdekeit.

- A tó is kör alakú - hozta fel a legegyszerűbb példát, szemléltetve, miért is nem meríti ki az állatkínzás fogalmát a különleges alakú akvárium. - Nem a formája, inkább a térfogata a lényeg, és ez vonatkozik a kalitkára is.

A kutyáknak viszont szerinte 10 négyzetméternél több hely is kellhet, ami nagyban függ az eb méretétől, mozgásigényétől. De sokkal nagyobb baj, ha a hatalmas udvar és komfortos kutyaház ellenére nem foglalkoznak eleget a társas állattal: nem szeretik, nem játszanak vele.

A kutyáknak viszont szerinte 10 négyzetméternél több hely is kellhet, ami nagyban függ az eb méretétől, mozgásigényétől. De sokkal nagyobb baj, ha a hatalmas udvar és komfortos kutyaház ellenére nem foglalkoznak eleget a társas állattal: nem szeretik, nem játszanak vele.

- A láncon való tartásról szó sem esik, pedig a nem megfelelő lánc rossz hatással lehet az ebre, mind fizikailag, mind pszichésen. De ennél mégis sokkal nagyobb baj a kidobott, elhanyagolt vagy bántalmazott kutyák, macskák helyzete. Sok mindent megoldana, ha kötelezően chippel kellene ellátni őket, hiszen akkor a tulajdonos nem hagyhatná egy néptelen út mellett, fához kikötve a megunt állatot.

Hozzátette, bár vannak állatvédelmi törvények, de sajnálatos módon a szadista állattartókat nem büntetik kellőképpen, és így nincs ami visszatartaná őket. A megoldást egy állatkommandó szervezetben látja az orvos, hasonlóan az amerikai és brit mintához.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- A láncon való tartásról szó sem esik, pedig a nem megfelelő lánc rossz hatással lehet az ebre, mind fizikailag, mind pszichésen. De ennél mégis sokkal nagyobb baj a kidobott, elhanyagolt vagy bántalmazott kutyák, macskák helyzete. Sok mindent megoldana, ha kötelezően chippel kellene ellátni őket, hiszen akkor a tulajdonos nem hagyhatná egy néptelen út mellett, fához kikötve a megunt állatot.

Hozzátette, bár vannak állatvédelmi törvények, de sajnálatos módon a szadista állattartókat nem büntetik kellőképpen, és így nincs ami visszatartaná őket. A megoldást egy állatkommandó szervezetben látja az orvos, hasonlóan az amerikai és brit mintához.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- A láncon való tartásról szó sem esik, pedig a nem megfelelő lánc rossz hatással lehet az ebre, mind fizikailag, mind pszichésen. De ennél mégis sokkal nagyobb baj a kidobott, elhanyagolt vagy bántalmazott kutyák, macskák helyzete. Sok mindent megoldana, ha kötelezően chippel kellene ellátni őket, hiszen akkor a tulajdonos nem hagyhatná egy néptelen út mellett, fához kikötve a megunt állatot.

Hozzátette, bár vannak állatvédelmi törvények, de sajnálatos módon a szadista állattartókat nem büntetik kellőképpen, és így nincs ami visszatartaná őket. A megoldást egy állatkommandó szervezetben látja az orvos, hasonlóan az amerikai és brit mintához.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Hozzátette, bár vannak állatvédelmi törvények, de sajnálatos módon a szadista állattartókat nem büntetik kellőképpen, és így nincs ami visszatartaná őket. A megoldást egy állatkommandó szervezetben látja az orvos, hasonlóan az amerikai és brit mintához.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Hozzátette, bár vannak állatvédelmi törvények, de sajnálatos módon a szadista állattartókat nem büntetik kellőképpen, és így nincs ami visszatartaná őket. A megoldást egy állatkommandó szervezetben látja az orvos, hasonlóan az amerikai és brit mintához.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Sokszor a gazda pénzhiányra hivatkozik, ám ez csak kis részben a rossz anyagiak következménye. Az elhatározás, a felelősség hiányzik sok gazdiból - folytatta az állatorvos. Jó kezdeményezésnek tartja a kisállatkereskedésekre vonatkozó változásokat dr. Fendrik Péter: a kedvenc mellé kapott leírás és egy állatorvos felügyelete, szűrései, tanácsai segíthetik, hogy mind a kereskedő, mind az újdonsült gazdi és a kisállat is jól érezze magát.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Igaz Klaudia, a Herosz Állatvédő Egyesület aktivistája látja a pozitív változásokat, de szerinte itt nem szabad megállni, tovább kell menni.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Módosult az 1998-ban meghozott állatvédelmi törvény, és további rendelkezéseket is hoztak, ezekben nagy szerepe volt Berey Attilának, aki az egyesületünk elnöke. Ám hazánkban borzasztó az állattartási morál, főleg a kutyák esetében. Egy minimumszabályt kellene hozni, ami meghatározza a lánc hosszúságát és a kutyaház követelményeit is.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

A házaknál levő ebek száma ismeretlen, ezért nem kérhető számon se az oltás, se a chip használata, ám önkéntesek segítségével megszervezhető lenne a zalai falvakban levő kutyák felkutatása, nyilvántartásba helyezése. Klaudia szerint a legfontosabb, hogy tudják az emberek, ha nem megfelelő körülményekről tudomást szereznek, hozzájuk fordulhatnak, mert lehet az állatkínzók ellen tenni. Nem képviselnek szélsőséges nézeteket, csupán szeretnék, ha megadnák az alapvető tiszteletet az állatoknak.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- Az állatvédelmi törvény elsősorban a háziállatokra vonatkozik - magyarázza a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András, hozzátéve, hogy ezek többsége szabadon már nem is tudna élni, hiszen generációkon keresztül az ember gondoskodott róluk. A vadon élő állatok esetében egészen más helyzet.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

- A mi dolgunk éppen a vadon élő állatok és növények, valamint a régi magyar háziállatok védelme - magyarázta Lelkes András. - Természetesen erre vonatkozóan is léteznek szabályok, ilyen a természetvédelmi, illetve vadászati törvény. Előbbi többek között azt is kimondja, hogy védett állat csak engedéllyel fogható be.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Lelkes András sem a vadon élő, sem a tartott állatok esetében nem tud kirívó esetekről, de arra már volt példa, hogy ismeretlenek élő békák hátsó combjait kivágva hagyták magukra az ily módon pusztulásra ítélt állatokat. Némi ellentmondásra is felhívja a figyelmet, többek között arra, hogy az állatvédők hajlamosak a vadászok által kilőtt kóbor macska vagy kutya érdekében felemelni szavukat, azt viszont nem mérlegelik, ezek az állatok milyen károkat tudnak okozni a védett egyedek körében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!