Keszthely visszacsatolása - Zala megye ezer éve XXV.

Ennek egyik jele a járások számának folyamatos csökkentése volt, így szűnt meg többek között 1970-ben a Letenyei járás. Másik oldalról a járások 1971-ben elvesztették a testületi jellegüket, és járási hivatalokként a megyei tanács kihelyezett szerveivé degradálódtak. A kisebb járások megszüntetése az évtized folyamán állandóan visszatérő, politikailag kényes kérdéssé vált.
Zala és Veszprém megye kapcsolatában állandó neuralgikus pontként lebegett a Balaton-felvidék 1950-es elcsatolása. Az MSZMP Politikai Bizottsága (PB)  amely minden apróbb-nagyobb kérdésben fenntartotta magának a döntés jogát  először 1973-ban tárgyalta a Keszthelyi járás esetleges megszüntetésének ésvagy visszacsatolásának ügyét, de végleges határozat nem született.

A kérdés legközelebb 1977-ben került a PB asztalára, az előterjesztés az ország második és harmadik legkisebb járásaként számon tartott Keszthelyi és Zalaszentgróti járás összevonására és Zalához csatolására vonatkozó javaslatot tartalmazta. Jellemző módon döntés ekkor sem született, további vizsgálatokat rendeltek el. A PB 1978. május 3-i ülésén került újfent napirendre az ügy, de ismét csak kerülgették a forró kását, a végleges döntést egy közeljövőbeli ülésre halasztották, mindenesetre abban dűlőre jutottak, hogy arra mind a két megye első számú pártvezetőjét meg kell hívni.

Pap János az MSZMP  kirívóan despotikus stílusban irányító  Veszprém megye első titkára, a számára eleddig ismeretlen presztízsvereséget elkerülendő, minden befolyását igyekezett latba vetni. Bízhatott is a sikeres kilincselésben, ugyanis ő nem egyszerűen egy volt a 19 megyei első titkár közül, annál lényegesen nagyobb informális befolyással rendelkezett. Levelet írt Kádárnak, akinek 1956 után hű fegyverhordozója volt kezdetben a szó szoros, majd átvitt értelmében. Eljárt a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál  és minden fontosabb személynél, akiknek ráhatása lehetett az ügy alakulására. Fáradozása nem is bizonyult hiábavalónak, mivel a sorsdöntőnek bizonyuló 1978. július 25-i PB-ülés elé olyan értelmű előterjesztés került, miszerint a Keszthelyi járást a megyehatárok megváltoztatása nélkül kell megszüntetni.

A vitában a PB-tagok szinte mindegyike laikus kívülállóként nyúlt a kérdéshez, és az előterjesztésben foglaltakkal ellentétben a többség racionálisabbnak vélte azt a megoldást, ha a két kis járást egyesítik, és azt Zalához csatolják. Az előadó Rácz Sándor is elismerte, hogy az MSZMP Központi Bizottságának illetékes osztályai, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala is ezt a variációt támogatja, ennek ellenére Rácz talányosan azt kérte, hogy a politikai célszerűség miatt mégis a megyehatárok megváltoztatása nélkül szűnjön meg a két járás. Ezzel szemben a PB-tagok többsége ellenérzését fejezte ki, mire szót kapott a két megye vezetője is. Pap továbbra is az elcsatolás ellen hozott fel nem túl meggyőző érveket, vele szemben a Zala megyei pártvezető, Varga Gyula inkább pártszerűen viselkedett, lényegében kijelentve, hogy bármi legyen is a döntés, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Különösebb erőket sem ekkor, sem korábban nem mozgatott meg, igaz neki a vesztenivalója is sokkal kisebb volt, mint veszprémi kollégájának. A vitát igazából Kádár János  ahogy ő fogalmazott  színvallása döntötte el. Kádár elöljáróban elárulta, hogy az 1950-es elcsatolás kimunkálásában ő is részt vett, mint a közigazgatásért is felelős belügyminiszter és pártfunkcionárius. Akkor  elmondása szerint  az volt a koncepció, hogy a Balaton és térségének jövőbeni központi fejlesztése miatt az kevesebb, három helyett kettő megyéhez tartozzon, ezért szabták át a tó körüli megyék területét radikálisan, melynek a fő vesztese Zala lett. Az évtizedek távlatában azonban most úgy látta, célszerűbb, ha több megye erőforrása osztozik a Balaton fejlesztésében. Ezzel a kérdés végérvényesen eldőlt. Pap János még megkockáztatott egy kétségbeesett mondatot a leendő ellátási nehézségek kapcsán, de Kádár letorkollta, véget vetve egyúttal a vitának is.
 
A szükséges adminisztratív intézkedések megtétele után, melyek között olyanok is szerepeltek, miszerint gondoskodni kell a Zalai Hírlap példányszámának öt-hatezer darabbal való megnöveléséről, a Keszthelyi járást  egyesítve a Zalaszentgróti járással  1979. január 1-jével Zala megyéhez csatolták.



Szerző: Káli Csaba



Olvassa el az EZER ÉVES ZALA további híreit, barangoljon a történelmi megye területén, böngéssze át a jubileumi programokat! 

A Zalai Hírlap cikkei

A jubiláló megye honlapja