Hírek

2009.10.30. 19:22

Helyreállt Zala integritása - Zala megye ezer éve XXII.

1941 márciusában Jugoszláviában váratlan belpolitikai fordulat történt: az addig németbarát politikai vezetés ellen államcsínyt követtek el, és németellenes erők vették át a hatalmat. Ennek az eseménysornak igen komoly következményei támadtak.

Zalai Hírlap

Ekkor már megkezdte a Szovjetunió elleni támadás előkészületeit a német  hadsereg. Hitler azonban úgy döntött, hogy nem szabad Európában, a Német Birodalom hátában ellenséges országot hagyni, ezért Jugoszlávia megtámadása mellett döntött. A Wehrmacht 1941. április 6-án lerohanta a délszláv államot, de előbb felszólította a magyar kormányt, hogy egyfelől engedjen szabad utat csapatainak, másfelől kapcsolódjon be az akcióba. Teleki Pál miniszterelnök ekkor csapdahelyzetbe került, hiszen ő mindeddig a legfontosabb magyar érdeknek azt tartotta, hogy az országnak kívül kell maradnia a német szövetségi rendszeren és a háborún. A kormányfő drámai döntése ismeretes: április 3-án öngyilkosságot követett el. Ez azonban nem változtatott a revízió mámorában élő, s már jóval meggondolatlanabb politikai utódai és a közvélemény álláspontján. A magyar hadsereg, követve a német támadó erőket, 1941. április 11-én átlépte a határt, és bevonult  az ekkor már széthullott  Jugoszlávia területére.


Zala megye egykori járásaiba, a Muraközbe és a Muravidékre is a német hadsereg alakulatai nyomultak be először, és minden komolyabb ellenállás nélkül vették birtokba a területet. A jugoszláv hadsereg egységei - amelyben sok helyi tartalékos is szolgált - szétestek vagy visszavonultak. A németek bevonulása után néhány nappal, április 14-én Zala vármegye vezetői, gr. Teleki Béla főispán és Brand Sándor alispán látogatást tettek Alsólendván. Céljuk a tájékozódás volt, főként a magyar közigazgatás helyreállítása ügyében.
"Életem egyik legfelemelőbb és legemlékezetesebb napja marad az a húsvéthétfő, amikor Alsólendván magyar testvéreink szemébe nézhettem, és láttam örömkönnyektől csillogó szemükben a vármegyéhez, a magyar Hazához való mélységes ragaszkodásuk kifejezését! Szemtanúja voltam honvédeinknek a Murán felrobbantott hidak mellett csónakokon történt bátor átkelésének és jelen voltam Belatincon honvédeink bevonulásakor és megkapó fogadtatásán" - számolt be Teleki főispán a vármegye közgyűlésének díszünnepélyén. A közgyűlés elhatározta, hogy öröme kifejezéseként hódoló dísztáviratot intéz Horthy Miklós kormányzóhoz, az alábbi szöveggel: "Törvényhatósági bizottságunk mai közgyűlésén megemlékeztünk honvédségünk ama dicső fegyvertényéről, amellyel 1000 éves déli határainkat újból visszaszerezte. Ebből az ünnepélyes alkalomból, amely Zala vármegyét különösen közelről érinti, egyhangú lelkesedéssel adtunk kifejezést a Legfelsőbb Hadúr, a Főméltóságú Kormányzó Úr iránt érzett hálánknak, tántoríthatatlan ragaszkodásunknak."


A Muravidéken a német bevonulást követően nagyon gyorsan, április 16-án került sor a magyar hatalomátvételre. A szombathelyi III. hadtest 9. gyalogdandárja reggel 7 órakor lépte át a határt, és széles sávban kezdte meg a terület birtokbavételét. A bevonuló honvédeket a magyarlakta falvak felvirágozva, díszkapuval, hatalmas ünnepléssel fogadták, de a szlovén (korabeli elnevezéssel: vend) településeken sem nyilvánult meg ellenszenv, ami nem is csoda, hiszen ők 1919-1920-ban sem követelték az elszakadást. Alsólendva főterén is hatalmas tömeg várta a honvédeket, majd a városbíró köszöntése után együtt elénekelték a magyar himnuszt.
 
Más megítélés alá esett a horvátok lakta Muraköz, Zala megye csáktornyai és perlaki járása. Itt többségében horvátok éltek, s mivel Horvátország kivált Jugoszláviából és deklarálta függetlenségét, szintén magának követelte a területet, s az is kérdéses volt, hogy milyen álláspontot foglal el a lakosság. Ezért ez a terület nem magyar, hanem továbbra is német katonai igazgatás alatt maradt, de csak július 9-ig, akkor itt is magyar honvédség vette át a hatalmat, s ezzel a történeti Zala vármegye integritása helyreállt.


Az alsólendvai járásban a magyar fennhatóság visszaállítása után a magyar kormány katonai közigazgatást vezetett be, azaz a területet a katonaság tisztségviselői kormányozták. A délszláv származású tisztviselőket leváltották, visszaállították a magyar iskolák és intézmények működését. Ahogy a kérdés legismertebb kutatója, Göncz László szlovéniai magyar történész is hangsúlyozza, ebben a térségben a magyar hatóságok és a nem magyar lakosság között nem történt semmilyen atrocitás, ellentétben az ismeretes újvidéki eseményekkel, ahol a bevonulás után szerb- és zsidóellenes cselekmények és gyilkosságok történtek. A katonai közigazgatás végül 1941 augusztusáig maradt fenn, ezután mindhárom járásban helyreállt a polgári közigazgatás, a pozíciókat magyar - de a helyi nyelvet is beszélő - tisztviselők foglalták el.


Szerző: Paksy Zoltán



Olvassa el az EZER ÉVES ZALA további híreit, barangoljon a történelmi megye területén, böngéssze át a jubileumi programokat! 

A Zalai Hírlap cikkei

A jubiláló megye honlapja


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!