Hírek

2007.02.10. 03:29

Hiábavaló a feljelentésük?

Zalaegerszeg - Terjed az alföldi módszer már Zalában is. A laikusok, illetve társtulajdonosok által közönségesen falopásnak nevezett jelenséggel pár nappal ezelőtt Hahót közelében szembesültek az erdészeti szakemberek és az erdőbirtokosok.

Zalai Hírlap

- Január utolsó szombatján délelőtt kaptuk a hírt: Hahót közelében engedély nélkül hatalmas ütemben vágják az erdőt - idézte az eseményeket Ferenczy András, a megyei erdészeti igazgatóság osztályvezetője. - Már messziről hallatszott a motorfűrészek zúgása, távolról olyan volt az erdő, mint a felbolydult méhkas - folytatta a beszámolót. - Egyszerre 7-8 fűrészes dolgozott, szinte percenként dőltek a méretes bükkfák. A szervezettségre jellemző, hogy külön tankoló, motorfűrész-javító, láncélező embereket alkalmaztak.

Ezzel sikerült a munkát fennakadás nélkül folytatni. Mint kiderült, reggel héttől dolgoztak, és alig több mint 5 óra alatt közel 4 hektár erdőt vágtak tarra. Ráadásul a szomszédos, állami tulajdonban és a Zalaerdő kezelésében lévő bükkösbe is belevágtak 0,3 hektáron; annak ellenére, hogy a területhatárt szabványos jelek mutatták, a határt mutató, kidöntött fák még a helyszínen hevertek.

Mint a szakember leírta, az erdő siralmas látványt nyújtott. A hatályos üzemterv szerint a zömmel bükkös állomány, több mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújításkor ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett az átlagosan 25-30 méter magas, 30 centi átmérőjű fákból álló, hetvenéves és hektáronként közel 500 köbméter élőfakészletű erdőt letarolták.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Ezzel sikerült a munkát fennakadás nélkül folytatni. Mint kiderült, reggel héttől dolgoztak, és alig több mint 5 óra alatt közel 4 hektár erdőt vágtak tarra. Ráadásul a szomszédos, állami tulajdonban és a Zalaerdő kezelésében lévő bükkösbe is belevágtak 0,3 hektáron; annak ellenére, hogy a területhatárt szabványos jelek mutatták, a határt mutató, kidöntött fák még a helyszínen hevertek.

Mint a szakember leírta, az erdő siralmas látványt nyújtott. A hatályos üzemterv szerint a zömmel bükkös állomány, több mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújításkor ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett az átlagosan 25-30 méter magas, 30 centi átmérőjű fákból álló, hetvenéves és hektáronként közel 500 köbméter élőfakészletű erdőt letarolták.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Ezzel sikerült a munkát fennakadás nélkül folytatni. Mint kiderült, reggel héttől dolgoztak, és alig több mint 5 óra alatt közel 4 hektár erdőt vágtak tarra. Ráadásul a szomszédos, állami tulajdonban és a Zalaerdő kezelésében lévő bükkösbe is belevágtak 0,3 hektáron; annak ellenére, hogy a területhatárt szabványos jelek mutatták, a határt mutató, kidöntött fák még a helyszínen hevertek.

Mint a szakember leírta, az erdő siralmas látványt nyújtott. A hatályos üzemterv szerint a zömmel bükkös állomány, több mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújításkor ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett az átlagosan 25-30 méter magas, 30 centi átmérőjű fákból álló, hetvenéves és hektáronként közel 500 köbméter élőfakészletű erdőt letarolták.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Mint a szakember leírta, az erdő siralmas látványt nyújtott. A hatályos üzemterv szerint a zömmel bükkös állomány, több mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújításkor ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett az átlagosan 25-30 méter magas, 30 centi átmérőjű fákból álló, hetvenéves és hektáronként közel 500 köbméter élőfakészletű erdőt letarolták.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Mint a szakember leírta, az erdő siralmas látványt nyújtott. A hatályos üzemterv szerint a zömmel bükkös állomány, több mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújításkor ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett az átlagosan 25-30 méter magas, 30 centi átmérőjű fákból álló, hetvenéves és hektáronként közel 500 köbméter élőfakészletű erdőt letarolták.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

A szakemberek leállították az engedély nélküli fakitermelést. A munkások között ott volt az erdő egyik birtokosa, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos. Mint kiderült, csak 72 százalékot birtokol.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihallgatása sem szükséges.

A hatóság munkatársai ekkor megtiltották a további fakitermelést, ám a hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően vasárnap késő délután ismételten zúgtak a fűrészek. Hétfő délután újabb hír érkezett a fadöntések folytatásáról. Megint rendőrökkel érkeztek az erdészeti szakemberek, akik négy dolgozót találtak ott, és azt tapasztalták, hogy további fél hektárral fogyott az erdő.

- Ismételt kérésünk ellenére sem tett a rendőrség az igazoltatáson kívül semmit, nem került sor előállításra, illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására - tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezetkárosítás, és ez bűncselekménynek minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így nem tölthették be a körzeti erdőtervben megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat.

Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt., mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek az elmaradt rendőri intézkedés miatt is.

- A fentiek több kérdést is felvetnek - folytatta Ferenczy András - Tapasztalataink szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. Például Kiskunhalason, amelynek környékén már ipari méreteket öltött a hasonló, engedély nélküli fakitermelés, előzetes letartóztatásba helyezték a tarvágással foglalkozó embereket, és a házkutatások során lefoglalták a motorfűrészeket. Zala megyében az ilyen fakitermelések okozta környezetkárosítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség, illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészség zömmel megszüntette a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak. Megyénkben 2005 óta 43 hektár tűnt így el, ez 15 ezer köbméter fát jelent. Úgy látszik, meg kell várni, hogy nálunk is évente több száz hektár erdőt vágjanak tarra következmények nélkül, hiszen a strómanként, bebukó emberként közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós büntetés behajthatat- lan, akárcsak a favágókra kiszabható ötvenezer forintos bírság. A tűzifa árának emelkedésével egyre fiatalabb erdők levágása válik gazdaságossá. Ráadásul az elkövetők nem tesznek eleget semmiféle erdőfelújítási, erdőfenntartási járulékfizetési és adózási kötelezettségeiknek sem - sorolta a további károkat Ferenczy András.

Lopás miatt folyik nyomozás a hahóti ügyben a nagykanizsai rendőrségen, tudtuk meg dr. Molnár Józseftől. A kapitányság vezetője elmondta, a Zalaerdőt ért kár miatt a kitermelést megrendelő tulajdonos és nem a favágók ellen zajlik az eljárás, ezért nem foglalták le az eszközeiket. Az ügybe szakértőt vontak be.

Mint a megyei főügyészségen közölték, a jogi lehetőségeket ismerők és kihasználók módszereivel szemben az eddiginél határozottabban lépnek fel. Köszönhetően egyebek emellett annak is, hogy a legfőbb ügyészség egyértelmű állásfoglalást bocsátott ki, és ennek országos érvényesítésére is lépéseket tett. Vizsgálni fogják a tulajdonszerzésekkel kapcsolatos szerződések valóságtartalmát is. A konkrét intézkedésekről napokon belül döntenek, és erről tájékoztatást adnak, kaptunk ígéretet a megyei főügyészségen.

Itt érdemes kitérőt tenni. Új tulajdonostársként a Nyíregyháza melletti Napkorban lakó férfi tavaly novemberben jelent meg, de már korábban érdeklődött az erdő iránt. Erre így emlékezett az egyik nagykanizsai tulajdonos, aki nevének közlésétől elzárkózott:

- Nyáron keresett meg az illető, hogy eladom-e a részemet, de nem álltam kötélnek, hiszen én magam is inkább vettem volna a területből, hogy megszerezzem a többségi tulajdont, mert erdőgazdálkodással akarok foglalkozni - kezdte. - Erre úgy reagált, őt csak az egész érdekli, úgyhogy tárgytalan az ügy. Az egész 15 hektár, értéke 130 aranykorona, ebből az enyém 23,5. Én szondáztam akkor a többieket a szándékuk felől, de nem álltak kötélnek. Lehet, hogy már ajánlatot kaptak akkor, nem tudom. Egymillió forintos hektáronkénti árról hallottam, de én nem tudtam vásárolni. Csak ez év elején értesültem a földhivatal leveléből, hogy ajándékozás címén 1 aranykoronányit mégis megszerzett, ezt novemberi dátummal be is jegyezték. Ettől nem ijedtem meg, ám a többiről már abból az ügyvédi levéből értesültem, amelyben a tulajdonosok közötti egyeztetésre hívtak Lentibe. Erre egyébként a tarvágás megkezdése előtt pár nappal került volna sor. Mivel kiderült, hogy az általuk képviselt napkori férfi már 93 aranykoronányit birtokol, nem láttam értelmét odamenni. Ilyen többséggel szemben én nem tudok mit tenni. Egyébként is furcsállottam, miért nem Hahóton vagy Nagykanizsán tartják az összejövetelt. Tehát tavaly október óta a 33 tulajdonosból a felvásárlások után maradtunk hatan. Kettőnkön kívül a többiek birtokolnak még 13,6 aranykoronát. Arra azért még kíváncsi lennék, hogy egy nyírségi ember honnan tudta meg, hogy Zalában merre találni értékes erdőt - tette fel beszámolója végén a kérdést, ám ennek megválaszolása, de csak továbbgondolása is már furcsa következtetésekre vezethetne.

A férfi még elmondta, a fejlemények láttán felkereste a kanizsai rendőrséget, ahol azonban csak hosszas győzködés után rögzítették feljelentését, amit ő lopás miatt tett. Úgy számolta, a pár napig tartó tarvágással őt legalább 200 ezer forint kár érte. Azóta feljelentésére már kapott is levelet, amelyben a hatóság arról értesíti, hogy szakértőt rendelnek ki az ügyben.

Tehát a napkori férfi ajándékozás címén jutott hozzá az első darabkához. Ennek - vagy épp a cserének, mert az is gyakori - az az előnye, hogy a többi tulajdonos nem élhet elővásárlási jogával. Az ily módon birtokokon belül kerülő új társ viszont már gond nélkül vásárolhatott a többi területből. Ezt történt ez alkalommal is, méghozzá rohamtempóban, így a hányad hamar elérte a 72 százalékot. További előny, hogy a közös tulajdonból nyerészkedő társ nem követhet el lopást, így a többiek csak polgári perben kérhetik veszteségeik megtérítését. A módszer a hasonló erdőirtásokból tehát már ismerős volt az erdészeti szakemberek előtt, mint ahogy a munkások között is akadt olyan, akivel már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél találkoztak.

- Az erdő résztulajdonosa elismerte, hogy az ő megbízásából dolgoztak, ám kikérte magának, hogy jogait bármilyen módon korlátozzák - idézte Ferenczy András. Ezzel szemben a szakemberek úgy látták, megvalósult a környezetkárosítás, de emellett felvetődött a rongálás és a lopás kísérletének gyanúja is, hiszen más erdőjébe is belevágtak. Ennek ellenére a helyszínre hívott körzeti megbízott olyan utasítást kapott az ügyeletes tiszttől, hogy az eszközök, motorfűrészek nem foglalhatók le, az igazoltatott férfiak azonnali kihal

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!